Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

362 Az országgyűlés képviselőházának É6 5 Ilyet nem! Ekkorát nem!) Természetes, hogy ekkorát nem, mert nagyon jól tudjuk, ho^y sokkal nagyobb terheket kell ma a csonka or­szágban lejenként viseini, mint kellett a régi békebeli Magyarországon, de kell, hogy leg­alább is a kisembereknél csökkenés álljon be. (Fabinyi Tihamér pénzugyimmiszier: A bérbe nem aűott házakra vonatkozik!) Hiszen másról nincs is szó, mint a bérbe nem adott házakról. Itt körülbelül a lakosság feléről van szó és aho­gyan az Üfb.-löldek kérdésének rendezésekor általános könnyebbség volt tapasztalható, re­mélem, hogy ennek az intézkedésnek szintén kedvező hatása lesz a legszegényebb rétegekre. Még egyet volnék bátor az igen t. pénzügy­miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani, azt, hogy^ az adóhatóságok miként kezelik az adó­behajtásokat. A mai kormánypárti újságokba akarok os?ak utalni. Megay Meissner igen t. képviselőtársam erős interpellációt mondott el, azt hiszem, Hajdú megye közgyűlésén. Konkrét panaszokat hozott í'el. Az én megyémből nem tudok ilyen konkrét panaszokat felhozni, azon­ban kire bízzuk az ilyen határeseteket, amelyek borzasztóan fájnak az illetőknek. A jogállam egész rendszerébe vetett hite inog meg az iííe­toneií, ha azt látja, hogy az apja 560 pengőt fizetett egy szoba után, amikor azonban a ka­marát átalakítják, neki rögtön 17 pengőt kell fizetni alapadóban azért, mert átment egy más'k kamarába a családjával, vagy a felesé­gével. Arra kérem tehát a t. pénzügyminiszter urat, tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági napszámosok, a teljesen nincstelenek, főleg- l>a nagy családjuk van, esetleg négy-öt gyerekük, vagy ha a fiú megházasodik, s a leány férjhez megy s a házhoz egy szobát csatolnak vagy a kamrát alakítják át, ugyanabban a házban szo­bává, kapják meg az eddigi egyszoba-konyhás adómentességet. Különben a miniszter úr jó­szándékú válaszát tisztelettel tudomásul ve­szem (Helyeslés) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pénzügvmirdszter úr válaszát tudomásul venni'? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Á miniszterelnök úr kíván szólni. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! •Méltóztassék megengedni, hogy benyújtsam a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének je­lentését az 1936/37. évre megszavazott hitelek­kel s^e^ben az egyes költségvetési fejezeteknél az 1936'37. számaHá^i év II. felének végén mu­tatkozó eltérésekről. Kérem ert a jelentést a zárszámadási bi­zottságnak kiadni. Elnök: A miniszterelnök úr által beterjesz­tett h'te 1 eltérési kimutatásokról szóló jelentést a Ház kinyomatja, tagiai között szétosztatja s. azokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel cél­jából kiadja a .zárszámadásvizsgáló bizottság­nak. Következik Éber Antal képviselő úr inter­pellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpe^áció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvasna): »Interpel­láció a kereskedelemügyi miniszter úrhoz a fő­városi kövezetvám ügyében. 1. Van-e tudomása a kereskedelmi miniszter ' úrnak arról, hogy a fővárosi kövezetvámok a budapesti és bndapestvidéki iparnak és keres­kedelemnek súlyos megterhelését és a kereske­delmi forgalom kártékony korlátozását jelentiki 2. Hajlandó-e a miniszter úr a Máv. által . ülése 1937 december 15-én, szerdán. megindított ama tárgyalások fonalát felvenni* amelyek a fővárosi kövezetvámok eltörlésére irányultak! Éber Antal s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Éber Antal: T. Ház! A székesfővárosi kö­vezetvámok kérdését kívánom újból a t. Ház elé hozni egyszer abban a reménységben, hogy végre talán lehetséges lesz az igen t. kormányt is meggyőzni arról, hogy az az állapot, amely •a kövezetvám tekintetében fennáll, valósággal tarthatatlan. Teljesen tarthatatlan állapot ugyanis az, hogy amikor mi, ma, az autarchia és a protekcionizmus jegyében az országot egy át nem hágható vámhatárral vesszük körül, hogy azon túl a főváros önmagát niég külön kínai fallal vegye körül és megakadályozza azt, hogy a mezőgazdasági termékek, ipari nyers­anyagok, gyártmányok bejöhessenek a fővá­rosba anélkül, hogy egy újabb súlyos megvá­molásnak legyenek kitéve. 1872-ben, amikor ez a kérdés a törvényhozás elé először került, az 1872 : XXXVI. te. kimon­dotta, hogy a városok vámokat csak az ipar és a, kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nél­kül léptethetnek életbe. Ma pedig ott tajtunk, hogy a fővárost körülvevő ez az újabb vám­határ elzárja a fővárostól azokat a gazdasági­lag tulajdonképpen a fővároshoz tartozó, csak közigazgatásilag külön területeiket képező vá­rosokat, amelyeknek a gazdasági élete szorosan összefügg a fővárossal, elzárja attól a mező­gazdasági területtől, amely az élelmezést a fő­városnak szolgáltatja és egyúttal lehetetlen helyzetet teremt a gyáripar igen sok vállalata részére is, amelyek a főváros környékén dol­goznak ós termékeiket a fővárosba kell beszál­lítaniuk. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) i 1928-ban a székesfőváros kiküldötte egyik szakközegét külföldre, hogy megállapítsa, ott, hol és mennyiben állanaík fenn hasonló vámtéte­lek és akkor megállapíttatott, hogy abban az időben még Olaszországban és Franciaország­ban léteztek ilyen városi vámok. Időközben Olaszországban ez megszűnt. Franciaországban valóban léteznek ilyen városi vámoik^de három olyan nevezetes eltéréssel, amely eltérések ná­lunk nem léteznek. A francia városokban ugyanis nem esik városi vám alá az ipar ^nyers­anyaga, nem esnek városi vám alá az elsőrendű népélelmezésá cikkek, mint a tej, a liszt, a ke­nyér, stb. és a tranzité-, átmenő áruk. Az, ami Budapest kövezetvámja körül létezik, hogy semmi toivétel nincs, hogy a legelsődlegesebb népélelmezési cikkek, az ipar nyersanyagai és a csak tranzitóáruk is változatlanul fizetik az egész vámot, semmi visszatéritésnek helye nincs, egyedülálló egész Európában, ilyen kü­lön városi vámrendszer sehol a világon nincs. Ezek nem az út használatáért járó vámok jelle­gével bírnak, hiszen kiderül ez abból, hogy nem a kocsik száma szerint, vagy nem a bruttó­súly mértéke szerint van kivetve ez a városi vám, hanem itt egész külön vámtarifa van. amelynek védővám jellege van, sokszor még kommunális vonatkozásban is. Csak ^így ma­gyarázható, hogy például az ásványvíz 72 fil­lérrel van megvámolva, ugyanakkor ^a pálinka 27 fil'érrel. c ü ak azért, mert a székesfőváros rgy ásványvízüzemet tart fenn és ezt védi egy kü-

Next

/
Thumbnails
Contents