Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

Az országgyűlés képviselőházának 265. ülése 1937 december 15-én, szerdán. 355 3. Ilyen engedély csak akkor kérhető, ha a fa kalorikus értéke olcsóbban szerezhető be, mint a legkedvezőbb feltételek mellett vásá­rolható szén. Ezt a körülményt adatokkal kell igazolni. 4. Sajátnevelésű fával való tüzelésre csak ezen elv szerint adható meg az engedéiy.« Megírja azután a szegedi lap, hogy Szege­den a szénnek ára erre a híradásra mindjárt felemelkedett, úgy hogy a szénkereskedők 5—6 százalékkal emelték a szén- és koksz-árakat. Ezzel a lappal nyomban felmentem á szénbá­nyáknak — tartozom elismerni — eddig megér­téssel és a közügy iránt is jóakarattal visel­tető egyik vezéréhez, aki régi ifjúkori bará­tom és jogásztársam volt, Ohorin Ferenchez és kértem tőle, legalább annyit érjünk el, ha már a szénfogyasztásban nagy plusz fog .előállni, aminek révén többlethaszonhoz jutnak, hogy szállítsa le a szénárakat. Ö megígérte nekem, hogy nem fogja emelni a szén árat. Montiam: mi tör Lent Szegeden, ott miért emelték 1 ? Azt mondotta nekem erre: az nem az én hatás­köri területemre esik. (Kakovszky Tibor: Más vadászterület!) Hogy hova esik, azt nagyon jól tudjuk. (Gr. Festetics Domonkos: Itt van a turpisság!) Tehát minden anomália, minden visszásság, ami a faellátás terén van, közvetve a szénbányák hasznát mozdítja elő. (Ügy van! Ügy van!) Tartozom kijelenteni, mert az igazságot sohasem szabad letagadni, — és hatásvadászat szempontjából nem kell azokat mindenáron tá­madni, akiket egyébként az ember, mint ingó nagytőjketulajdonosokat kellő meg nem adózta­tás folytán a képviselőházban is és kint is kel­lemetlen, de igaz megjegyzésekkel is szokott il­letni — hogy a szénkartel nem tolta feljebb az árakat, amióta a tűzifaspekuláció és azután a tűzifaszállítás terén mutatkozó visszás intézke­dések az ország közönsége rovására a kellő ellátást szinte lehetetlenné tették. Valami emelkedés történt, de az nem sok, az még ki­bírható. Mi következik ebből? Hogy a szénben mu­tatkozó^ többletfogyasztás révén megtalálják a számításukat a szénbányák vezérei felemelt árak nélkül is, s viszont tartozom elismerni, hogy Chorin Ferenc t. felsőházi tag úr állja azt az igéretét, amelyet nekem tett. Hogy meddig marad ez így, nem tudom, az azonban bizonyos, hogy mi viszony! atosságoikhoz rem irányíthatjuk a magunk politikáját és a tűzi­ellátás terén felmerült kérdés elintézését. T. Képviselőház! Van maximáló rendelet, de a tűzifa hónapokon keresztül eltűnt a piac­ról, mint ezt jól méltóztatik tudni. Van kül­földi fa is, papiros-szerződések alapján, de rnegfelelőleg nem szállították, csak az utóbbi időik ben járult hozzá a Sel., — felfüggesztvén a maximáló rendeletre vonatkozó intézkedések — hosry a nagyobb szállítást megkezdje. Ez tagadhatatlanul ha nem is üdvös jelenség és nem is megnyugtató, de mégis a helyzet érdes­ségét és kilátástalanságát enyhítő intézkedés. Az is igaz azonban, hogy a kisfogyasztók sok­kal nagyobb áron jutnak fához, mint .amilyen áron hozzájutniuk kellene. Igaz az is, hogy a kormánynak a tűzifa­készletre vonatkozó statisztikája téves alapo­kon nyugszik, tudni kell, hogy minden terme­lési évben a termelési készleteket záros határ­időig be kellett jelenteni -az illetékes kormány­hatóságoknak, viszont szállítási igazolványok nélkül vasúti elszállításokat nem lehetett telje­síteni. Ebben az idényben tehát az történt, hogy már májusban intenzíven el kezdték szál­lítani az őszre és télre rendelt alig hathónapos öregségű tűzifákat az idősebb tűzifára kiadott szállítási igazolványok alapján és így több mint 30.000 vágón tényleges tűzifát elvontak a statisztika papiros készletéből, miáltal most igen nagy mínusz van a statisztika szerinti készletekhez képest, a földmívelésügyi minisz­tériumban nyilvántartott papiros-statisztikai készlet tehát voltaképpen nem felel meg a tényleges állapotnak. Ezek után én úgy gondolom, hogy a kor­mánynak sürgősen intézkednie kell, hogy az az átmeneti tarifaleszállítás, amelyet novem­ber 22-től kezdve eszközölt, necsak február l-ig maradjon érvényben, hanem még tovább is. Hogy az idén miképpen látják el tűzifával az ország közönségét, az a most pillanatnyilag gyorsan és kellő eréllyel megteendő intézke­désektől függ, amint bizonyára méltóztatik majd mondani. Ez azonban generális módon és mértékben nem oldja meg magát a kérdést. Méltóztassék gondoskodni a jövő évre, az el­következő időkre való tűzifaellátás mikéntjének megállapításáról is. Tessék a vidéki kereske­delem szakértőivel is ankétet összehívni, ne­csak itt dugják össze a fejüket azok a bölcs korifeusok, akik a földmívelésügyi miniszté­riumban és. a kereskedelmi minisztériumban székelnek, mert a vidéken igazlátó emberek, akik egyúttal ismerik a nép nyomorúságát, is­merik azokat a fVsíró, feljajduló panaszokat, amelyek a tűzifáéi 1 átás hiánya folytán jelent­keznek, meg fogják adni az^ üdvös tanácsokat mindenkor a közérdek jegyében, a jogos ma­gánérdek figyelembevételével. T. Képviselőház! Kérdezem ezek után, hogy a kormány hajlandó-e megváltoztatni, módosí­tani a 24.300/1937. számú rendelet második szá­mú mellékleteként kibocsátott kimutatást, hogy a kisemberek olcsó tüzelőfához jussanak? Ez szociális kérdés. Minél kisebb ember valaki, annál olcsóbban kell fát kapnia. Es ne méltóz­tassék a<z úgynevezett pesti kaptafát ráhúzni a vidékre! Tudom, hogy Budapesten, ahol bároui­és négyemeletes magasságra, kell felcipelni azt a fél mázsa fát vagy egy mázsa fát, nagyobb a költség, de vidéken nincsenek: három- és négy­emeletes házak, ott nem is annyira^ aprózva, mint inkább hasábszámra viszik a tűzifát, te­hát vidéVeu neim lehet meghagvni azt az ár­megállapítást, hogy fél mázsa fát, vagy egy mámsa fát 5'60 pengőéirt kanion az a srzegény, szerencsétlen viszonyok között sínylődő kisem­ber, ha pedig többet vásárol, tehát nagyobb és módosabb, 60 fillérrel vagv 1 pengővel olcsób­ban jusson hozzá. Ezt az állapotot nem szabad tovább fenntartani. Kérdezem azután, hajlandó-e az elrejtett készletek feltárása tekintetében a t. kormány megtenni a szigorú lépéseket? Itt vannak a vidéki megrendelésekre kitérő vagy tagadó választ adó Luger, Honig, Tiberius, Sehanzer, a Nasici és a Winter cégek. Ha ezeknél még van megfelelő mennyiségű tűzifa maximá­lis áron — mint aiz előbb rámutattam, nem any­nyi, amennyi hónapokkal ezelőtt volt, de mésris van — méltóztassék ezeket, ha lehet rekvirálás nélkül, a közszükséq , let részbeni ellátására for­díttatni, vagy pedig a kormányhatalom által 54*

Next

/
Thumbnails
Contents