Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-260
Az országgyűlés képviselőházának 260. 31-en is 713.043*81 pengőt -tettek ki annak ellenere, hogy a legszigorúbb kényszerítő rendszabályok szorítják az ügyvédeket ebbeli szociális kötelességük teljesítésére, mert hiszen az ügyvédi gyakorlatra való jogosultságát is elveszti az, aki tagdíj- és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Az állam jelentékeny módon segítségére kívánt jönni az ügyvédi karnak, akkor, amikor előbb 200,000 pengős, majd az idei költségvetéstől kezdve 220.000 pengős támogatásban részesítette az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetet. r Amint azonban az előadottakból látni méltóztatnak, még ez sem elegendő a szükséglet fedezésére. Ennélfogva az említett 1930. évi XXXIV, te. 142. §-ában foglalt rendelekezésre feltótlenül szükség volt. A rendelkezés meghatalmazásként csak egészen apró összeget jelent. Az ügyvédi meghatalmazások kincstári illetéke 500 pengő perértékig 50 fillér, 500—1000 pengő perértékig 1 pengő, 1000—5000 pengő perértékig 1 pengő 50 fillér, 5000 pengőnél magasabb perértéknél 2 pengő s ennek megfelelően az ügyvédi jóléti hozzájárulás meghatalmazásonkint 10—20—30—40 fillér volna. , Ezekbből a filléres adományokból kívánta az ügyvédség az ő nyugdíj- és gyámintézetét támogatni. Hogy ezek a fillérek a meghatalmazások összességénél mennyit jelentenek, azt ma egyelőre még csak megközelítőleg sem lehet megmondani. Az 1934. evi statisztikai évkönyv adatai szerint a járásbíróságok ügyforgalma polgári peres ügy terén 251.825, nem peres iisy volt 257.937, bűnügy 215.327, telekkönyvi ügy pedig 1,676.289. Törvényszéki elsőfokú polgári ügy volt 29.044, elsőfokú bűnügy 28.449. Ezeknek az ügyeknek igen nagy részében, azonban az ügyvédi képviselet nem kötelező;. különösen a telekkönyvi ügyek legnagyobb része ügyvédi képviselet nélkül kerül a telekkönyvi hatóságokhoz, kivált vidéken. Sok a kiirendelt pártfogó ügyvéd útján folytatott per. Viszonti azomhan el tkell ismernem azt, hogy a közigazgatási hatóságok előtti eljárásoknál megint sok meghatalmazás veendő figyelembe Ha még ehhez hozzáveszem azt, hogy a mai viszonyok mellett az ügyvédi meghatalmazások legnagyobb részét 50 filléres és 1 pengős okmány bélyeggel látják el, ezek tehát olyan .apró ügyek, amelyekben az ügyvédi jóléti hozzájárulás 10—20 fillér lesz, akkor azt hiszem körülbelül megközelítem a várható eredményt, ha azt mondom, hogy 40.000—60.000 pengő körüli összegre számíthat az ügyvédi gyám és nyugdíjintézet ebből aa új bevételi forrásból. Amikor a törvényhozás az 1930: XXXIV. te. 142. §-át meghozta, akkor azt hitte, hogy az rövidesen életbeléptethető lesz. Amikor azonban az illetékes' tényezők a gyakorlati kivitel nehézségeit kezdték tárgyalni, akkor ügyi és pénzügyminiszteri rendelettel életibeléptetni: igen súlyos gyakorlati akadályokba ütkiderült, hogy .szószerint, egy egyszerű igazságNevezetesen a külön jóléti bélyegek előállítása, kezelése, árusítása, elszámolása aránytalanul nagy költséget jelentett volna és az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet nem is alkalmas ilyen műveletnek lebonyolítására. A jóléti hozzájárulás lerovása szankció hiányában nem lett volna biztosítva, a várható anyagi, eredmény nem állt volna arányban az előre ülése 1937 decemher 3-án, pénteken* 233 T látható költségekkel és amellett az ellenőrzés olyan rettenetes munkát hárított volna az illető közegekre, bárki ellenőrizte volna, — természetesen a bírósági kezelőiroda személyzete végezte volna — hogy az aránylag egészen apró, 10—20 filléres értékekkel semmiféle arányban sem állt volna. Felmerült az a gondolat is, hogy a meghatalmazási illetéket és az ügyvédi jóléti hozzájárulást is magába foglaló külön bélyeget kell rendszeresíteni. Ez azonban megint a hatáskörök összezavarására vezetett volna, úgyhogy egyelőre azon az úton, amelyet a 142. § előírt, továbbhaladni nem lehetett és az abban előírt rendeletet az igazságügy- és a pénzügyminisztérium nem tudta kellő módon megvalósítani. A tárgyalások folyamán jutottak el azután az illetékes két minisztériumban az érdekképviseletekkel együtt arra a megállapításra, hogy legcélszerűbb elvileg az ügyvédi meghatalmazást külön erre a célra szolgáló bélyeges nyomtatvány használatához kötni. Hangsúlyozom ezt a »használat« szót, majd a 'későbbiekben meg méltóztatnak látni, hogy miért helyezek erre a szóra súlyt. Célszerűnek látszik az ügyvédi meghatalmazást ilyen külön, bélyeges nyomtatvány használatához kötni, amely a meghatalmazási illetéket és a jóléti hozzájárulást magában foglaló áron kerülne forgalomba. A nyomtatványt a kincstár állítaná elő, a kincstár hozná forgalomba és olyan bélyeget nyomtatna rá, amely elüt a forgalomban lévő kincstári bélyegektől. A kezelés folyamán az ügyvédi hozzájárulás címén befolyt összegeket a pénzügyminisztérium félévenkint utalja át az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézethez. Az alapelv — mint méltóztatnak látni — egészen helyes, a kezelés kétségtelenül egyszerű, az ellenőrzés szintén egyszerű, mert annak a külön meghatalmazási űrlapnak megtekintése sokkal könnyebb, imint vizsgálni, vájjon az apró kis bélyeg oda van-e ragasztva. Egyszerűen megnézik, itt van-e az ügyvédi meghatalmazási blanketta, vagy sincs? Különösen akkor lesz egyszerű a kezelés, ha — amint az tervezve van — külön színes szegély; lyel ellátott papíron állítják ki az ügyvédi meghatalmazást. Amikor azonban idáig jutottak el az illetékes tényezők az alapelvek tisztázása során, a gyakorlati kivitel tekintetében ismét felmerült két aggály. Az egyik aggály inkább jogászi aggály. Felmerült ugyanis az igazságügyi és pénzügyi bizottság elé terjesztett eredeti javaslattal szemben az az aggodalom, vájjon beilleszthető-e a magyar jogrendszerbe az az elv, hogy valamely magánfelek közötti jogügylet érvényessége egy kincstári nyomtatvány használatától tétetik függővé'? Ha utánanézek általában a magyar jogéletben ennek a problémának, akkor azt látom, hogy körülbelül csak egy ilyen kincstári űrlap használatától függővé tett jogügylet van, a vasúti fuvarozási ügylet. A marhalevél például szintén hasonló természetű okirat, de az eladást magát érvénytelenné nem teszi. Ha a vasútnál jegyet váltok, ez egy kincstári nyomtatvány használatához kötött személy fuvarozási ügylet, de jegy nélkül is felszállhatok a vonatra, mindössze büntetéspénzt fogok fizetni. Hasonlóképpen a postának, mint állami intézménynek a szolgálatát igénybevehetem bélyeg nélkül is, legfeljebb a címzett büntetést fog fizetni.
