Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-260
Az országgyűlés képviselőházának 260. állapításain is,« »Csak az a kellemetlen utóérzése van az embernek, hogy ezek az emberek már két nappal előbb készültek a győzelmi torra. Igaz, hogy mióta azt a sajátságos tárgyalási modort és módszert, törvényalkalmazást tapasztalták az elsőbíróságtól, amelyet számos kérvényemben panaszlok s amelyet még nem tapasztaltam soha és sehol, ez felbátoríthatta őket.« Rupert Rezső országgyűlési képviselő által előterjesztett fenti fellebbezésben használt kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő a 9. § 4. pontja érteiméiben felhatalmazásra hivatalból üldözendő Barsy Ferenc 'miskolci kir. járásbíró sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A m. kir. igazságügyminiszter a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi (május hó 20. napján IV. 17.441/1937. I. M. szám alatt megadta. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett 'bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rupert Rezső országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást 'befejezettnek nyilvánítóin. Következik 'a határozatozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Rupert Rezső képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 489. sz. jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 10.835/1937. f. ii. szám alatt Gratz Gusztáv országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. III. 36.178/2—1937. számú megkeresése szerint Lőw Antal budapesti ügyvéd feljelentést tett nevezett képviselő ellen azért, mert Budapesten, 1937. évi augusztus hó 14. napján azt izente neki, hogy »ha az uccán találkoznának, ne köszönjön, mert köszönését nem fogadja*, majd pár nappal később dr. Földes Lajosnak írt levelében azt írta, hogy »Lőw úrral ezen az úton sem akarok kapcsolatban állani«, végül pedig »dr. Lőw Antal ügyvéd úrnak« általa címzett két levélborítékban a szokásos címzést (nagyságos, tekintetes) sértő módon elhagyta. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 : XLI. t.-c. 2. Vába ütköző becsületsértés vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Gratz Gusztáv országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. ülése 19S7 december 3-án, pénteken, 223 Következik a határozathozatal. Kérdem & t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Gratz Gusztáv képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 490. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség 1.578/1937. f. ü. szám alatt Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szekszárdi kir. törvényszék 11.994/8—1937. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen a bíróság a Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete budapesti bej. cég és gróf Teleki János vezérigazgató budapesti lakos főmagánvádlók feljelentésére büntető eljárást indított a Baján megjelenő » Független Magyarság« című napilap 1937. évi szeptember hó 19. napján megjelent számában. »A bíróság súlyos megállapításai gróf Teleki János és a Mateosz. ellen« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »... gróf Teleki János, illetve a Mateosz. jónak látta a per nyilvánossága elől megfutamodni, csúfosan otthagyták a főmagánvádlói széket és hallgatási díj lefizetésével sikerült Dormantól bocsánatkérő nyilatkozatot ikapniok.« »Jogerős bírói ítélet mondta tehát ki, hogy gróf Teleki Jánosnak és a Mateosz.-nak volt súlyos oka arra, hogy tar főtárgyalás nyilvánossága elől megfutamodjék, hiszen éppen azért 'kellett Dormant pénzzel elhallgattatnia, hogy azok a súlyos vádak ne kerüljenek sem a Miaiteos'z.-tagok, sem pedig a nyilvánosiság elé.« »Szinte egyedülálló eset, hogy egy intézményre jogerős hírói ítélet nyomja rá ezt a megszégyenítő 'bélyeget.« »Milyen takargatni valója van a Mateosz.-nak, hogy publilkálását csak megvesztegetési pénzekkel lehet elnémítani ?« » ... a legerőtlenebbül és tudva valótlant állít, amikor letagadja a jogerőis bírói ítélet megállapítását, mondván, hogy a Mateosz.-nak semmi titkolni, vagy elhallgatni valója nincs. Azt is állítja a nyilatkozat, hogy a megindított sajtóperekben a Mateosz. mindenkor a legsíziélesebbkörű bizonyítás lefolytatásához ragaszkodott. Megállapítjuk, hogy a nyilatkozatnak ez a része is tudatosan valótlan, mert ez a nagy »ragaszkodás« csak addig tartott, amíg annaík lefolytatására sor nem kerül. Mihelyt érezték, hogy felvonulnak a tanuk és kiteregetik azt a sok mindent, amit nekik hallgatni nem kellemes, iákkor rögtön leszálltak a főmagán vádlói pulpitusról.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint máinősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő saitó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a, lefolytatótt nyomozás adatai szerint a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Mojzes János országgygűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zok-
