Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

224 Az országgyűlés képviselőházának 260. ülése 1937 december 3-án, pénteken. latiás^esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. t Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathoizatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a menítelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a menteimii bizottság javaslatát elfogadja és Mojzes János képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 491. számú felen tésén ék tárgyal ása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képvi­selőház! A budapesti kir. főügyészség 11.390— 1937. f. iu szám alatt Végváry József ország­gyűlés^ képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető­törvényszék B. IV. 10.634/13—1937. számú meg­keresése szerint ellene a bíróság a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző és az 1912 : XLIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő sajtó útián elkövetett hiftfeleikezet elleni izgatás bűn­tette, valamint az 1921: III. t.-c. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző, a miagvar állam és nemzet megkerülése ellen irányuló vétség gvanúia miátt büntető eljárást indított a »Tnrul Sajtó­váHalat kft.« nyomdáiban előállított »Turul« fellát ? T ^+(+ Mipriot+ füzet tartalma, miatt. A szóban forgó füzet dr. Kalotás Antal fe­lelős kiadásában jelent meg. azonban a lefoV­tatott nvomozás adatni szerint Végvárv Jó­zsef orszá^^vű^ési kénviselőt, mint szerzőt ter­heli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értel­mében. A bizottság meerállam'totta, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vé­lelmezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban a budapesti kir. büntető törvény­szék megkeresése nem jelöli meg, hogy az el­járás alapjául szolgáló fenti füzet mely kité­teleiben ^vagy mely részeiben véli a büntetendő cselekmény jelenségeit megállapítani, a meg­keresés tehát nem felel meg az 1884. évi de­cember hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú, valamint az 1932. évi október hó 11. napján kelt VIII. 21.342. I. M. számú rendeletnek, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Végváry József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom és kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e a javaslatot el­fogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadja és Végváry József képvisleő úr men­telmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a 492. számú jelentés. Németh Imre előadó urat illeti a szó. Németh Imre előadót f T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9.020/1937. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvény­szék B. XXXV. 9.029/2^-1937. számú megkere­sése szerint ellene a bíróság, mint felelős szer­kesztő ellen büntető eljárást indított a »Nép­szava« című politikai napilap 1937. évi ápri­lis hó 17. napján kiadott 87. számában meg­jelent »A hadirokkantad feliratú cikk tartalma miatt. A cikk egész tartalma, de különösen egyes kitételei az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő s a 8. § 3. pontja, illetve a 9. § 6. pontja értelmében fel­hatalmazásra hivatalból üldözendő a m. kir. honvédség egy részének, illetve több tagjának sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A m, kir. honvédelmi miniszter a hűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalma­zást 1937. évi június hói. napján 438.259/13— 1937. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyű­lési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtó­jogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, f az össze­függés nevezett képviselő személye és a. védel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, (hogv Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kéthly Anna képviselőtársunk óhajt szólni. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Az a cikk, amelynek bizonyos mondatait inkriminálta az ügyészség, a hadirokkantakkal foglalkozik. Amit a cikk megállapít, abban semmi új sincs. Senki sem állíthatja, hogy a hadirok­kantak kérdése kielégítően van rendezve. Az elmúlt hetekben tárgyaltuk a tűzharcos-tör­vényjavaslatot és azzal kapcsolatban innen is és túlról is elhangzottak ennél a megállapítás­nál sokkal súlyosabb kitételek. Maga a kor­mány, illetve a kormány nevében nyilatkozó miniszterek is megmondották, hogy a hadirok­kantak ellátása nem kielégítő és csak azért nem csinálhatják meg jobban, mert az állam költségvetése ezt nem engedi meg. Ha tehát valaki ezzel kapcsolatban olyasvalamit állít, amit itt a képviselőházban ezerszer elmon­dottak, akkor, ugyebár, semmiesetre sem lehet ebben a rágalmazás bűncselekményét felfe­dezni? Ha pedig olyat állít ez a cikk, ami az eljáró hatóságok magatartását tenné kritika tárgyává, akkor is az első lépés az volna, hogy az illetők ellen fegyelmi vizsgálat induljon meg. hogy vájjon azok az állítások 'helyt­állóak-© vagy nem? Ezzel ellentétben, úgy lát­szik, itt kezd egy olyan gyakorlat kialakulni, hogy ha valamely köztisztviselőről, közhivatal ­beli emberről, vagy közhatóságról valaki va­lamit állít, akkor ahelyett, hogy az maga ellen vizsgálatot kérne, rögtön a hivata T os felhatal­mazás mögé buiik és bíróság előtt akarja el­intézni azt a vitát, amely nem tartozik a bíró­ságra. Ez olyan különös rendszerré válik, amelytől én igazán nem várom a közélet tisz­tázását és nem várom azt, hogy — nem általá­nosságban beszélek — egyik vagy másik köz­tisztviselő ellen emelt vádakat azon a helyen lehessen elintézni, ahol ennek az elintézésnek valóban jogosultsága van. I)e nézzük meg, t. Képviselőház, mit állít

Next

/
Thumbnails
Contents