Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

222 Az országgyűlés képviselőházának 260. ülése 1937 december 3-án, pénteken. teher járóműveket a Vámház-körút felé halad­tában úgy előzte meg, hogy az előrelátásban akadályozva volt s ennek következtében a Vámház-körút felől jövő s hirtelen megállott 88-as villamoskocsiba fékezve belerohant úgy, hogy a villamoskocsi elejének baloldala behor­padt, autójának eleje pedig összeroppant, a jobboldali lámpa és a szélvédőüveg összetört­A feljelentés tárgyát képező ezen cselekmé­nyekben a 250.000/1929. B. M. számú rendelet 5. § 2. bekezdésébe, továbbá aU 4. pontjába, valamint a 13. 4 3. bekezdésébe ütköző és a 119. § alapján büntetendő négyrendbeli közleke­dési kihágásnak tényálladéki elemei állapítha­tók meg . A^ bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncse.^kmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Benárd Ágost országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a javas­latot elfogadja és vitéz Benárd Ágost képvi­selő úr mentelmi jogát ebben az ügyben fel­függeszti. Következik a mentelmi bizottság 480. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó nrat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képvi­selőház! A győri királyi főügyészség 2166/1937. f. ü. szám alatt Csikvándi Ernő országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, ímert a téti királyi járásbíróság B. 1063/2—1937. számú megkeresése szerint Hor­váth Béla lelkész csikvándi lakos főinagán­yádló feljelentésére ellene a bíróság az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vét­sége miatt bűnvádi eljárást indított, mivel vádlott társához, Kutassy Józsefhez írt és az utóbbi által Csikvándon 1937. évi július hó 15-én, vagy 16-án, tanuk előtt felolvasott leve­lében azt állította róla, hogy egy küldöttség élén a gazdasági felügyelőségnél azt a kérel­met terjesztette elő, hogy az állam ne gyako­rolja az elárverezett Csikvándi Márton-féle birtokra az elővásárlási jogot, mert a község lakosainak zöme ezt kívánja és csak elenyésző csekély töredék óhaja az, hogy az árverésen vevőként szereplő Győri Első Takarékpénztár­tól vásárolják meg a birtokot és ezáltal elgán­csolta az állam elővásárlási jogának gyakor­lását s így községe lakosságának kárt okozott. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság java­solja a t. Képviselőháznak, hogy a megkere­sést utasítsa el és Csikvándi Ernő országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a bizott­ság javaslatát elfogadja és Csikvándi Ernő képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 487- szám«á jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9556/1937. f. ü. szám alatt Éber Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. VI. 31.480/1937. számú megkeresése szerint a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövet­kezeti Központja budapesti „bej. cég felje­lentést tett nevezett képviselő ellen az 1914. évi XLI. te. 2. §-ába ütköző becsületsértés vét­sége miatt, amelyet azzal követett el, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának 1937. évi június hó 17. napján tartott közgyű­lésén többek között a következőket mondotta: »Nem vagyunk ellenségei a szövetkezetek­nek. Ezeknek ellenségei azok az állami köz­üzemek, amelyek — élén a Hangyával — a szövetkezet külső formájában tetszelegnek és nyereségvágyukkal diszkreditáljáík a szövet­kezeti eszmét.« A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vé­lelmezett bűncselekmény között nem, kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Éber Antal ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadja és Éber Antal képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi (bizottság 488. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. képvi­selőház! ^A debreceni kir. főügyészség 2.806/1937. f, ü. szám alatt Kupert Rezső országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a miskolci kir. törvényszék B. 5.129/2—1937. számú megkeresése szerint Jesz­trebónyi Lajos ügyvéd gyöngyösi lakos fel­jelentést tett nevezett képviselő ellen azért, mert a Gondos Miklós főmagánvádló által Puky Árpád gyöngyösi polgármester ellen rágalmazás vétsége miatt a miskolci kir. já­rásbíróság előtt B. 38.649/1936. szám alatt fo­lyamatba tett ibűnügyben hozott elsőbírói ítélet ellen Gondos Miklós főmagánvádló képvisele­tében Rupert Rezső országgyűlési képviselő által benyújtott 71. sorszámú fellebbezési indo­kokban az ügyben elsőfokon eljárt Barsy Fe­renc miskolci kir, járásbíró működésére vonat­koztatva a következő tényállítások foglal­tatnak : , 1 »Hanem hát ma olyan világ van, hogy a bűn üldözheti a tisztességet s a józanságot.« »Komédia!« »Hiába került el azonban ügyem bíróküldés folytán az illető bíró úrtól, keserűen kell megállapítanom, hogy a Bp. alkalmazása az új bíróságnál még mostohábbra fordult el­lenem.« »E1 kell csudálkoznom az ítélet logiká­ján, igen gyenge ítélőképességen nyugvó meg-

Next

/
Thumbnails
Contents