Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-260
Áz országgyűlés képviselőházának 260. A lefolytatott nyomozás adatai szerint a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Sulyok Dezső országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Sulyok Dezső ország gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a javaslatot elfogadni! (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja és Sulyok Dezső képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a 482. számú jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8.018/1937. f. ü. szám alatt Petro Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IV. 42.338/7—19.35. számú megkeresése szerint ellene a bíróság az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt Bedő István budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított, mivel Budapesten a budapesti kir. törvényszékhez Bedő István felperesnek Breuer Gusztáv alperes ellen indított polgári perében 36.093/1934. szám alatt nevezett képviselő egy előkészítő iratot adott be. melyet mint az alperes jogi képviselője ellenjegyzett és amelyben a főmagánvádlóra vonatkozólag többek között az az állítás szerepel: »...felperes eszelte ki a sörgyár alapítását azzal a gondolattal, hogy megzsarolja a sörikartelt. Ez volt a főcél.« Továbbá: »Még az hiányzik, hogy felperes egy gépírónőt nevezzen meg, aki jó pénzért hajlandó lesz azt vallani, hogy Ő gépelte le a megállapodást.« A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban a jelen esetben az 1914: XLI. te. 17. §-a a rágalmazás vétségének megállapítását kizárni látszik, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Petro Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a javaslatot elfogadni 1 ? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja és Petro Kálmán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a 483. számú jelentés. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! Csanád-Arad-Torontál vármegye tiszti főügyésze I. 1.169/16—1937. szám alatt Reibel Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő Eleik községben az őt felkereső Méhész Mihály földmívesnek — aki közbenjárását kérte, hogy a Németországban tervezett mezőgazdasági munkára kivigyék — »Népkirályság vagy dikülése 1937 december 3-án, pénteken, 22Í tatúra« felirattal ellátott oly sajtóterméket adott át Kevermes községben való szétosztás végett, amelyeknek terjesztésére az illetékes hatóság engedélyt nem adott. E megbízás alapján Méhész 1937. évi május hó 16. napján kerékpárján Kevermes községen keresztülhaladva kiosztotta a kapott sajtótermékeket. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914: XIV. te. 29. §-ának 3. pontjába ütköző sajtórendészeti kihágás tényálladéki elemei állapíthatók meg a megkeresés szerint. i ,4 A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öszszefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Reibel Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne< függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja és ennek értelmében Reibel Mihály képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 484. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! Csanád-Arad-Torontál vármegye tiszti főügyésze I. 1.169/14—1937. szám alatt a 100.000. 1932. F. M. rendelet 144. §-ának (6) bekezdésébe ütköző állategészségügyi kihágás miatt Vásárhelyi Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a mezŐkovácsházai járás állatorvosának jelentése szerint a tavaszi haszonállatvizsgálatra egypatás állatait a kitűzött időben nem vezettette elő. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Vásárhelyi Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni 1 ? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja és Vásárhelyi Sándor képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 485. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház!; A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitányságához kinevezett ügyészi megbízottak vezetője 781/1937. szám alatt vitéz Benárd Ágost országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel-; ; függesztését kérte, mert nevezett képviselő ellen a Közlekedésrendészeti Központi Rendőri, Büntetőbíróság kihágási eljárást indított, mivel 1937. évi június hó 18. napján Budáról a Ferenc József-hídon gépkocsin áthaladva a pestig hídfőnél 40 kilométeres sebességét nem mérsékelte, a rendőr jelzésére, mikor más járóművek megálltak, nem állott meg s a megállt' 34*
