Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

22Ö Az országgyűlés képviselőházának 2( Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9181/1937. f. ü. szám alatt felterjesztette a kalocsai kir. járásbíróságnak B. 5345/14—1937. számú megkeresését, amelyben a bíróság Mózes Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az 1914:XLI. te. 20. §-ába ütköző hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt. A tényállás a következő: Ruff Miklós és társai nagy részben nemesnádudvari, részben sükösdi lakosok — mint a Sükösd községi földek bérlői — Nemesnádudvaron 1935. évi november hó 28. napján kelt közös kérvényükben azzal a kéréssel fordultak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjához, hogy az ott panaszolt sérelmeik orvosoltassanak. A beadvány következtében Tessényi József sükösdi községi vezetőjegyző ellen fegyelmi eljárás tétetett folyamatba, de nevezett jegyző a fegyelmi vétség vádja alól felmentetett. Tessényi József erre 1936. évi november hó 3. napján a kalocsai kir. ügyészségnél feljelentést tett ezen panaszbeadványt aláírt Kuff Miklós és társai, továbbá a beadványt szerkesztő ismeretlen tettes ellen, mint ugyanezen bűncselekménybeni felbujtó, esetleg bűnsegéd vagy tettestárs ellen. Az eljárás megindítására illetékes kalocsai kir. járásbíróság a beadvány szerkesztőinek felderítése végett a nyomozást foganatosította, melynek eredménye az lett, hogy az inkriminált panaszbeadvány Mózes Sándor országgyűlési képviselő kiskőrösi ügyvédi irodájában készült. Ezek alapján a bíróság a kir. ügyészi megbízott indítványára a bűnvádi eljárást Mózes Sándor országgyűlési képviselőre is kiterjesztette. A bizottság megállapította, hogy a msgkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert az előzetes eljárás során nem merült fel adat arra vonatkozólag, hogy a sérelmezett beadvány Mózes Sándor országgyűlési képviselő közvetlen tevékenységének az eredménye, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselő; háznak, hogy Mózes Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a javaslatot elfogadni? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja és Mózes Sándor képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a 480. számú jelentés. . Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.191/1937. f. ü. szám alatt Mózes Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a kiskőrösi kir. járásbíróság B. 3868/3— 1937. számú megkeresése szerint Mátay Gyula kiskőrösi ügyvéd főmagánvádló feljelentésére ellene a bíróság az 1914 :XLI. te, 1. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt bűnvádi eljárást indított, mivel ő 1937. évi július hó 23-iki kelettel egy levelet írt Vlaszák Jánosné rőföskereskedő keceli lakosnak, amelyben többek között azt írta: »csodálkozik azon, hogy hagyja magát özv. Androvics Ferencné és ügyvédje. Mátay Gyula által megtéveszténk. Ú. ülése 1937 december 3-án, pénteken. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtol érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban a vádbeli cselekmény bűncselekmény tényálladékát nem látszik kimeríteni, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mózes Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függewsze fel. : { Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnatf-e a javaslatot elfogadni? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja és Mózes Sándor képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a 481. számú jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A győri kir. főügyészség 1758/1937. f. ü. szám alatt Sulyok Dezső országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a veszprémi kir .törvényszók 1314/3--1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Varga József postafőfelügyelő pápai lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Papa és Vidéke« című időszaki lap 1937. évi május hó 16. napján kiadott 20. számában megjelent »Személyes kérdésben* feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »De ez a kérdés — a személy szerinti adózás egyéni kérdése — semmiképpen nem is tartozik a közgyűlés hatáskörébe, oda tehát csak erőszakkal és zavartkeltő szándékkal lehet vinni, amely szándék nyilván a felszólalót is vezette. Az egyházközségnek; ugyanis megvannak a szabályszerű szervei, melyek az egyéni adóztatás kérdésében döntenek és aki ezektől a szervektől el akarja vonni ezt a kérdést és a közgyűlés elé akarja tárni, arról már eleve fel kell tenni, hogy nem a közérdek, hanem személyes természetű gyűlölködés vezeti.« »Nekem mindenesetre megnyugtató, hogy egy féktelen gyűlölettel eltelt és az eszközökben nem válogatós ember mindössze annyi vádat tud ellenem a nyilvánosság előtt felhozni« »... miért támadott meg engem azért, mert adómentes jövedelem után nem fizetek adót, éppen ő, aki adóköteles jövedelmei után -sem fizet? Pl. neki a postánál elég magas üzemi jutaléka van, amely nem adómentes jövedelem, de esze ágában sem, volt ezt bevallani és bölcsen hallgat arról, hogy miért nem fizet ez után adót?« »... kérdezem, hogy Varga József, aki saját szavai szerint nemcsak szónoki emelvényen és újságcikkekben védi a kisembereiket«, miért nem jelenti be adózás alá a pucerájból származó jövedelmet is. Azt remélem, tudja, hogy a közös háztartásban élő feleség jövedelmei a férj adóalapjához számít?« A cikk egész tartalma, de különösen ezeá a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző, a 4. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó^ útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hirlapi közlemény »dr. Sulyok Dezső« szerzői megjelöléssel jelent meg.