Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

218 Az országgyűlés képviselőházának 26i évi november hó 20- napján, amikor is Drozdy Győző országgyűlési képviselő tanuként ki leit hallgatva, bűnvádi ügyben bíróság előtt az ügy lényeges körülményeire nézve azt' vallotta, hogy Czirjak Antal országgyűlési képviselő igrici beszéde alkalmával nem volt ugyan jelen, de hazafelé a vonaton szerzett tudomást arról, hogy Czirják Antal országgyűlési képviselő által használt sérelmezett kifejezések úgy hangzottak el, amint azt Oláh János a vá ibeli eiJskében megírta. A feljelentés szerint ezáltal hamis vallomást tett, amelyet esküvel is megerősített. Ugyanezen tanúvallomás során Urozüy Győző országgyűlési képviselő ínég ezenfelül Czirják Antal országgyűlési képviselő személyére vonatkozóan töboek között a következőket is jelentette ki: »Czirjakunk szokása felelőtlen kijelentések hangoztatása, parlamenti szűzbeszédében a tanítóságot korhely, disznó esürhenek nevezte. Czirják kérdéseikre úgy kertelt, mint akit rajtacsíptek azon, hogy megint nem mondott vaiót.« Hozzá kell tennem ehhez, hogy az iratokban bizonyos egymásnak ellentmondó ténymegállapítások vannak a hamis tanúzásra vonatkozólag. (Rassay Károly; Majd a bíróság megállapítja!) A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben a Btk. 213. §-ába ütköző hamis taiiuzás bűntettének, valamint az 1914:XLL te. 2. §-ába ütköző, becsületsértés vétségének tényálladéki elemei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatja sesete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Drozdy Győző országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra jelentkezett Benkő Géza képviselő úr. Benkő Géza: T. Ház! A bizottság javaslatával szemben tisztelettel indítványozom, hogy Drozdy Győző képviselő úr a hamistanuzás bűntettére vonatkozólag ne adassék ki, mert itt zaklatás esetét látom fennforogni. (Rassay Károly: Miért!) A megkeresés tartalmából ugyanis megállapítható, hogy Drozdy Győző képviselő úr olyan tanúvallomást tett a kérdéses sajtóperben, amely szerint ő jelen nern volt Czirják Antal képviselő úrnak igrici beszámolója alkalmával, hallotta azonban a vonaton, hogy ezeket és ezeket a tényeket állította volna- Miután tehát nyilvánvaló, hogy itt zaklatás esete forog fenn, mert ő nem mint ténytanu, hanem hallomás alapján beszélt, tisztelettel javaslom, hogy a bizottság javaslatának ez a része ne fogadtassák el és zaklatás címén tagadtassék meg a kiadatás. A másik részre, a becsületsértésre vonatkozólag nem kívánok ellentmondani a bizottság jelentésének. Elnök: Szólásra következik Rassay Károly képviselő úr. Rassay Károly: T. Ház! Én az előadó úr indítványát fogadom el és kérem a t. Házat is, hogy az előadó úr indítványára méltóztassék szavazni. Megengedhetetlennek tartom ugyanis, hogy ha egy képviselőről ilyen vád elhangzik és ellene az eljárás folyamatban van, akkor a parlament egy határozattal megakassza ennek az ügynek szabályos letárgyalását, mert ezzel nemcsak a parlamentarizmusnak, hanem a szóban lévő képviselő úrnak sem tesz jó szolgálatot. Ha ilyen vád elhangzik, azt megnyugtató módon csakis a bíróság előtt lefolytatott f

. ülése 1987 december 3-áú, pénteken. tárgyalás alapján lehetséges tisztázni. Én tehát ezek alapján kérem, méltóztassék a mentelmi bizottság eredeti javaslatát elfogadni. Elnök: Az előadó úr kivan szólni. Huszovszky Lajos előadó: T. Ház! Tisztelettel bejelentem, hogy tényleg bizonyos ellentét mutatkozik, (Rassay Károly: Majd a bírósági tárgyalás során kiderül!) mert a feljelentésben más foglaltatik, mint a hivatalosan beszerzett adatokban. Nevezetesen a feljelentő képviselő úr által becsatolt és az eredetiről vett kivonatos másolatban azt látom, hogy a következőket mondotta volna Drozdy Győző képviselő úr (olvassa); »A törvényes figyelmeztetés után előadja, hogy Czirjak igrici beszéde alkalmával nem volt jelen, csak nazafelé a vonaton szerzett tudomást annak tartalmáról^ (Rassay Károly: Miben van ez benne?) Ez a feljelentő által becsatolt kivonatos másolatban van. (Kassay Károly: Ki csinálta?) Ezt csatolták a bírósági iratokhoz. (Rassay Károly: Bírósági jegyzőkönyv?) Bírósági jegyzőkönyvről vett másolat, amely nem eredeti hitelesített hivatalos kiadmány, de Méhes Ignác főtárgyalási elnök és Gál Endre íőtárgyalási jegyző nevével van ellátva. (Rassay Károly: Majd a bíróság előtt tisztázzák a dolgot. Végre is két képviselő ügyét ne szavazati többséggel döntsük el!) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ebben az ügyben a bizottság eredeti javaslatát elfogadni, szemben Benkő Uéza képviselő xir javaslatával? {igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság eredeti javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. (Mr. Berg Miksa: Ott sincs nagy többség! — Rassay Károly: Ez mégsem válik nagy die&őségére a parlamentarizmusnak!) A Ház tehát a mentelmi bizottság eredeti javaslatával szemben Benkő Géza képviselő úr javaslatát fogadja el és így ebből az ügyből kifolyólag Drozdy Győző képviselő úr mentelmi jogát kizárólag a becsületsértés vétse gére vonatkozólag emelt vádra nézve függeszti fel. (Br. Berg Miksa: Minket kiadtak, de odaát nem hajlandók kiadni a képviselőtársukat. — Earkas István: Hja, ez a pártpolitika! — Rassay Károly: A kollegialitás diadala!) Következik a mentelmi bizottság 476-os számú jelentésének tárgyalása. Huszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. (Kassay Károly: Mi egyetlenegy ellenzéki képviselő .kiadása ellen sem emeltünk kifogást! — Zaj.) Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7.932/1937. f. ü. szám alatt Drozdy Győző országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 5.824/3-^1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Magyar Gazda<< című időszaki lap 1937. évi április hó 4. napján kiadott 14. számában megjelent »Botrányos módon nyomorékká tettek a bajai kórházban egy beteget« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Patocskaynak szeget ütött fejébe a dolog. Miért nem aKarja az ő súlyos vállsebét megoperálni a főorvos, mikor látja, hogy sokkal jelentéktelenebb sérüléseket is operálnak.« »Patocskay bevitte Bajára, Róna főorvos szana-