Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

Az országgyűlés képviselőházának 260, útján elkövetett becsületsértés vétségének je­lenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névte­lenül jelentek meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szol­gáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Drozdy Győző országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt ter­heli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értel­mében. A ( bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Drozdy Győző ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel r Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfo­gadni a mentelmi bizottság javaslatát? (Igen! Nem! — Rassay Károly: Miért nem, kérem? Magán vadas bűncselekmény, el kell fogadni! Nincs joga senkinek sem elütni a magánvád­lót!) A Ház többsége elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát, tehát úgy határozott, ( hogy ez ügyben felfüggeszti Drozdy Győző j képviselő úr mentelmi jogát. (Rassay Károly: í Idáig nem mehet a kollegialitás 1) Következik a mentelmi bizottság 41& szá­mú jelentésének tárgyalása Kühne Lóránt képviselő úr mentelmi ügyében. Huszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képvi­selőház! Csanád, Arad és Torontál vármegye tisztifőügyésze I. 1169/1937. számú megkeresé­sében az 1890:1. te. 143. §-ának utolsó bekezdé­sébe ütköző hídvámkihágás miatt Kühne Ló­ránt országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését kérte, mert a Kühne Mező­gazdasági Gépgyár — amelynek nevezett kép­viselő a felelős igazgatója — tulajdonát képező AA jelzésű 606. rendszámú személyautó 1936. évi október hó 23. napján Makó felől Kiszom­bor felé és később Kiszombor felől Makó felé a Maros folyón átvezető hídon hídvám fizetése nélkül haladt át, habár a fizetésre a vámőr többször felszólította.^ A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az Össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Kühne Lóránt országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne füge^ssze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni'? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a bizott­ság javaslatát elfogadja és Kühne Lóránt kép­viselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 419. számú jelentésének tárgyalása. Huszovszky Lajos elő­adó urat illeti a szó. Huszovszky La*os előadó: T. Képvi­selőház! A budapesti kir. főügyészség 2564— 1937. f, ü. szám) alatt gróf Széchényi György ülése 1937 december 3-án, pénteken, 213 országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. VI. 19.464/1937. számú megkeresése szerint nevezett képviselő, mint a »Korunk Szava« című időszaikí lap felelős kiadója ellen a bíróság büntető eljárást indí­tott, mert a lap 1936. évi november hó 1. napjáról keltezett 21. számában: »Az új kor­mány bem'uitatkozása megtörtént«, továbbá »A Martonista Milotay István lapja« ós »Ottó ki­rály« címekkel politikai tartalmú közlemé­nyeket tett közzé, anélkül, hogy Budapest szé­kesfőváros polgármesterénél a törvényes idő­ben bejelentette volna azt a változást, hogy a lap politikai tartalommal jelenik meg. A feljelentés tárgyát képező ezen cselek­ményben — a megkeresés szerint — az 1914. évi XIV. te. 16. §. 5. pontjában {meghatározott és ugyanezen törvénycikk 28. §. 2. pontja sze­rint büntetendő sajtórendészeti kihágásnak tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az ösz­szefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétsé­ges, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Széchényi György országgyűlési képviselő mentelmi jo­gát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a bizott­ság javaslatát elfogadja, tehát gróf Széchenyi György képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem, függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 420. szá­mú jelentésének tárgyalása. Huszovszky La­jos előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képvi­selőház! A szegedi kir. főügyészség 731/1937. f. ü. szám alatt Fábián Béla országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szegedi kir. járásbíróság B. 21.209/3— 1937, számú megkeresése szerint Fehér István hírlapíró szegedi lakos feljelentést tett neve­zett képviselő ellen azért, mert Szegeden 1936. évi december hó 20* napján a Városháza nagy­termében tartott Antibolsevista Komité ala­kuló gyűlése után, amikor a közönség a Himnuszt énekelte, hangosan beszélgetett és nevetgélt. Erre Fehér István rászólt, hogy: » Himnusz alatt ne beszélgessenek, zsidók«, mire Fábián Béla országgyűlési képviselő vissza-­szólt, hogy: »Fogja be a száját, nekem ne be­széljen^ Majd a gyűlés után, amikor r a folyosóra értek, Fehér István megjegyzést tett Fábián Béla országgyűlési képviselőnek a Himnusz alatt tanúsított magaviseletére, mire Fábián Béla országgyűlési képviselő azt fe­lelte: »Miért inzultálnak engemet, ez paraszt­ság, gazemberség, maga gazember.« Ekkor Fábián Béla országgyűlési képviselő a kezét hadonászva felemelte, miből Fehér István árrá következtetett, hogy meg akarja őt ütni és Fábián Béla országgyűlési képviselő arcába ütött, mire nevezett képviselő Fehér Istvánt megkarmolta úgy, hogy a hatósági orvosi bizo­nyítványban leírt nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A feljelentés tárgyát képező ezen cselek­ményben a Btk. 301. §-ába ütköző könnyű testi 33*

Next

/
Thumbnails
Contents