Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-258

Az országgyűlés képviselőházának 258. zel a kérdéssel foglalkozni. Az ár elöntötte a Sajó völgy e búzatermő vidékének körülbelül 30—35.000 katasztrális holdnyi területét, amely túlnyomórészt kisgazdák kezében van, ugyanakkor azonban más károkat is okozott: Sajónémetiben, Putnokon, Sajóivánkán tizenöt házat rombolt össze és ez a tizenöt ház mind szegény munkásemberek tulajdonában volt. A Sajó ^ völgy ének jelentősége azonban nemcsak mezőgazdasági értékében rejlik, hanem elsősorban az ott fekvő ipartelepek és szénbányák fokozzák a jelentőségét és ezeket az ipartelepeket is súlyos veszély fenyegette az árvíz folyamán. Az Államvasút maga is nagy károkat szenvedett, mert Bánréve és Ózd felé haladó vasúti töltésből az ár 250 folyóméternyi vasúti töltést 'szakított ki ós ezzel elzárta a közlekedéstől az ózdi és a nádasdi vasgyárakat. Az már tisztán az illető gyárak előrelátásának köszönhető, hogy az ott dolgozó munkások ezrei nem estek el a keresménytől, amennyiben a gyárak készlettel tudtak dolgozni. Az okozott kár felbecsülése nehéz, mert hiszen a búzavetésekben okozott károkat majd csak tavasszal fogjuk tudni megbecsülni, amikor majd nyilvánvalóvá válik az a tény, hogy ezt a most következő telet ezek a vízzel elárasztott földek hogyan tudták elviselni. Hasonlóképpen nagy kár éri az útvonalakat és a hidakat is. \ Ezzel kapcsolatban fel kell hívnom a földmívelésügyi miniszter úr képviseletében jelenlévő államtitkár úr figyelmét arra is, hogy a Sajó medre az utóbbi évtizedek folyamán fokozatos feltöltődés képét mutatja. Ennek a feltöltődésnek folyamán az árvíz mindig nagyobb és nagyobb területeket önt el, és az államépítészeti hivatal kényszerítve van arra, hogy az útvonalak koronamagasságát állandóan emelje. Ez évről évre oly nagy kiadásokat jelent, hogy ennek a kérdésnek sokkal kedvezőbb megoldása volna egy olyan megelőzés, amely a Sajó medrének kanyarulatait átvágva, a Sajó folyásának nagyobb sebességet adna és ezzel a nagyobb sebességgel le tudná vezetni az árvizek nagy tömegét. Az árvíz elleni védekezés, a gátak építése, meggyőződésem sze; rint, az államhatalom kötelessége, a partmenti birtokosok tehát nem kötelezhetők arra, hogy ezeket a költségeket ők viseljék, mert hiszen nagyon jól tudjuk már tapasztalatainkból azt, hogy azok az ármentesítő vállalatok, amelyek ármentesítéssel foglalkoznak, a legtöbb esetben technikailag megoldották ugyan ezt a kérdést, pénzügyileg azonban nehezen oldják meg és pénzügyileg igen nagy terheket rónak a partmenti lakosságra, A jelen esetben olyan árvízrombolásról és olyan kártételekről van szó, amelyek a környező lakosságra, az ott dolgozó népességre, a földtulajdonosokra semmi körülmények között sem háríthatók át és éppen ezért tisztelettel kérem a földmívelésügyi kormány képviselőjét, az államtitkár urat, méltóztassék tanulmány tárgyává tenni, hogy az államhatalom milyen módot tudna találni arra, hogy mentesítse a folyton növekvő árvízveszedelemtől Borsod és Gömör megyéknek ezt a vidékét(Élénk helyeslés és taps a jobboldalon) Elnök: A földmívelésügyi államtitkár úr óhajt szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Az interpelláló képviselő úr helyesen mutatott rá arra, hogy a Sajó kártételei ütése 1Ú37 december 1-én, szerdán. 159 1 sok tekintetben hasonló elbírálás alá esnek, i mint a Farkas képviselő úr által az imént ; szóvá tett Hernád folyónak a kártételei. Legfeljebb azt a különbséget lehet megállapítani, hogy míg a Hernád folyó kártételeinek okairól meglehetősen tájékozva van a földmívelésügyi kormányzat, a Sajó folyó kártételeinek okai ma még sok tekintetben nincsenek tisztázva. Igen helyesen mutatott rá a képviselő úr arra, hogy e tekintetben szükség lesz a számbajövő utódállam szakértőivel mielő'bb összeülni. Az okok egy részét ismerjük,, de mindenesetre fontos és lényeges az, hogy ezeknek a kártételeknek az okait alaposan megvizsgáljuk és a számbajövő utódállam szakértőivel ez az egész kérdés minden tekintetben tisztáztassék. A képviselő > úr interpellációjára máris örömmel tudom jelenteni, hogy ebben a tekintetben a magyar állam részéről a kezdeményező lépesek megtörténtek és remélni lehet, hogy a két állam szakértői már a legrövidebb időn belül össze is fognak ülni. Ezek után a szakértői megállapítások után — a tervek részben már készen vannak, részben befejezés előtt állanak a munkálatok — semmi akadálya sem lesz annak, hogy a képviselő úr által kértmunkálatok mielőbb folyamatba tétessenek. (Helyeslés.) Amint az előbb Farkas Géza t. képviselőtársamnak a Hernád folyóra vonatkozólag kijelentettem, éppúgy a Sajó folyó kártételeire vonatkozólag is ki tudom jelenteni, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása során igyekezni fog a földmívelésügyi kormányzat egy olyan összeget biztosítani, amellyel a Sajó kártételei ellen legalább is a legégetőbb, a legsürgősebben elvégzendő munkálatokra a megfelelő fedezetet rendelkezésre tudja bocsátani. Tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga illeti meg. Ronkay Ferenc: T. Ház! A földmívelésügyi miniszter úr képviseletében választ adó államtitkár úr válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat,, méltóztatik-e a földmívelésügyi államtitkár úrnak a földmívelésügyi miniszter úr nevében az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Fábián Béla képviselő úr interpellációja a pénzügy miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Interpelláció a pénzügyminiszter úrhoz. 1. Ismeri-e a (miniszter úr a törvényihatóisági és községi tisztviselők anyagi helyzetét? 2. Hajlandó-e a minszter úr gondoskodni arról, hogy a törvényhatósági és községi tisztviselők a fizetésemelésből ki ne maradjanak? 3. Hajlandó-e a miniszter úr elfogadni azt a normát, hogy a tisztviselő fizetése oly mértékben állítandó vissza, amilyen arányban emelkedtek az állam bevételei a szanálási legkisebb költségvetés óta? 4. Ha a miniszter úr ezt a normát nem tehetné magáévá, hajlandó-e az országgyűlést tájékoztatni arról, miért nem restaurálják a tiszt-