Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-258

158 Az országgyűlés képviselőházának 258, árvízkárokat okozott, amelyek a gazdasági kultúrát is veszélyeztetik és azon a vidéken az ottlakó népességnek egyéb vonatkozásban is jelentékeny károkat okoz. Meg kell állapítanom azonban, hogy ezek az árvízkárok nemcsak a Hernád szabályozatlan voltának tulajdoníthatók, hanem — amint a képviselő úr is koncedákii fogja — aizzal magyarázható, hogy az utóbbi idők időjárása rendkívül csapadékos. Meg kell állapítanom továbbá azt, hogy a Hernád nem tartozik az állami szabályozás alá eső folyók közé, hanem abba a kategóriába tartozik, amelyet mi a »nem állami szabályozás alá eső folyók« elnevezés alatt ismerünk. Amennyiben^ az utóbbi helyzet az irányadó a kérdés elbírálásánál, meg kell állapítanom azt is, hogy a szabályozási munkálatok a maguk egészében az állami költségvetés terhére nem vállalhatók, semmi akadálya nincs azonban annak, hogy az 1931 :XV. tc.-ben megállapított módon az érdekeltség megfelelő támogatásban részesüljön. A magam részéről szívesen kilátásba helyezem, hogy a költségvetési lehetőségekhez képest adott esetben ezt a támogatást meg is fogjuk adni. (Helyeslés.) Ami most már a tervek elkészítését illeti, a képviselő úr által felhozottakra legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy már az utóbbi időkben intézkedtünk aziránt, hogy a miskolci kultúrmérnöki hivatal egy-két munkaerővel megerősíttessék. Amennyiben a közeljövőben a vízügyi műszaki személyzet kiegészítése lehetővé válik, remélem, hogy ez a lehető legrövidebb időn belül megtörténhetik és a miskolci kultúrmérnöki hivatal személyzetének további erősítést fogunk adni, ami lehetővé fogja tenni azt, hogy a Hernád folyó szabályozási tervei minél előbb és véglegesen elkészüljenek. A szabályozási tervek birtokában — ismételten utalok rá — meglesz a lehetőség arra, hogy az 1931 :XV. tc.-ben szabályozott módon a támogatást az érdekelttségnek rendelkezésre bocsássuk és esetleg a jövő évi költségvetés tárgyalásánál gondoskodni fogunk arról, hogy amennyiben a pénzügyi lehetőségek ezt megengedik, erre a célra az eddiginél nagyobb összegek is vétessenek fel. Tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék válaszomat tudomásulvenni. (Helyeslés a jobboldalon é$ a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Farkasfalvi Farkas Géza: T. Képviselőház! Nagyon szerettem volna, ha az államtitkár úr egy kicsit határozottabb választ adott volna. (Marsehall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: Pénzügyi nehézségek vannak!) En rámutattam a forrásokra. Nem tartom helyesnek, hogy másutt öntözésekre óriási összegeket fordítsanak addig, amíg nem tudjuk ezt a vidéket megmenteni az árvizektől. En nagyon kérem, hogy azt a jóindulatot, amely a miniszter úrban és az államtitkár úrban megvan, használják fel arra, hogy csinálják meg ezt a Hernád-szabályozást múlhatatlanul. En hiszem, hogy ha akarják, ez meglesz^és ebben a reményben elfogadom az államtitkár úr válaszát. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földmívelésügyi államtitkár úrnak a miniszter úr nevében az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. ülése 1937 december l-én, szerdán. Következik Eonkáy Ferenc (képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a' jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi földmívelésügyi miniszter úrhoz a Sajó áradása által okozott kártételek ügyében. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a Sajó a megszállt területen ^ végzett mértéktelen erdőpusztítás következtében az utóbbi években állandóan növekvő árvízzel árasztja el GÖmör és Borsod megyék .sajóvölgyi részét, minek következménye,, hogy úgy az ipartelepek vasútvonalain, mint a földmíveléssel foglalkozó lakosság vagyonában évről-évre fokozódó károk jelentkeznek? Hajlandó-e a miniszter úr a Sajó szabályozása tárgyában megfelelő intézkedéseket tenni ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ronkay Ferenc: T. Ház! Interpellációm megkezdése előtt felhasználom az alkalmat arra, hogy pártom nevében visszautasítsam Sulyok képviselő úrnak az elhalt miniszterelnök úr személyével kapcsolatos kijelentését. (Helyeslés jobbjelöl.) Néhai Gömbös Gyula elhalt miniszterelnök a magyar történelem alakjainak a sorába lépett és odaát a túlvilágról nincs alkalma arra, hogy védekezzék ilyen támadás ellen. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) Méltánytalan volt a képviselő úrtól az, hogy pártunkból való kilépését az elhalt miniszterelnök tír személyének támadásával kapcsolta össze, (ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Most pedig áttérek interpellációmra. Interpellációm szorosan egybekapcsolódik Farkas Géza képviselőtársam felszólalásával, amennyiben ugyanabban az időpontban, amikor a Hernád is kiáradt, november 13-án, egy háromnapos eső után olyan árviz árasztotta el a Sajó völgyét, Gömör és Borsod megyének a Sajó völgyében fekvő részét, amilyen árvízre 60 évi vízrajzi feljegyzések adatai szerint még soha példa nem volt. Ennek az árnak okai a trianoni határokon túl keresendők és szilárd nézetem az, hogy ezeknek az okoknak minél előbb egy szigorú, pártatlan és erélyes szakértői vizsgálat tárgyát kell képezniök. T. Ház! Az ezidei tavasz folyamán március hóban a hóolvadás alkalmával már ízelítőt kapott a Sajó völgye egy ilyen árvízből, amely árvíz azonban akkoriban meg sem közelítette azt, amely legutóbb, most november hó folyamán egy háromnapos eső következtében érte a Sajó völgyét. A meglevő gátak, amelyek Bánrévétől kezdve Putnokig vonulnak, nem voltak képesek felfogni ennek az árvíznek tömegét, mert az ár az áryízgátak felső koronamagasságán 30 centiméterrel emelkedett túl. Az ármagasság kulminációjának idején, november 13-án Bánrévén 415 centimétert tett ki, mennyisége pedig ugyancsak a kulmináció idején másodpercenkint 450 köbméter vizet jelentett. Ez olyan hallatlan vízmennyiség, amilyenre még nem volt példa a Sajó völgyében és éppen ezért a sajóvölgyi lakosság mélységes aggodalommal néz a jövő elé. Amikor ezeknek az aggodalmaknak kifejezést adok, azzal a kéréssel fordulok a földmívelésügyi kormányhoz, hogy méltóztassék ez-