Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-258

Az országgyűlés képviselőházának 2~JS. ülése 1937 december 1-én, szerdán. 157 niékenyebb részét elárasztja és nagy vidék lakosságát dönti nyomorba? Ha van tudomása minderről a miniszter úrnak, mély tisztelettel kérdem: • 1. Hajlandó-e a Hernád folyó állandóan megismétlődő e pusztításainak meggátlására a több mint egy évtized óta többször kilátásba helyezett általános szabályozását sürgősen végrehajtani? Hajlandó-e a szabályozási tervek gyors elkészítése céljából az illetékes miskolci kultúrmérnöki hivatal személyzetét oly mértékben kiegészíteni, hogy az általános szabályozás a legrövidebb időn belül megkezdhető legyen ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. farkasfalvi Farkas Géza: T. Ház! Már a folyó évi költségvetés tárgyalásakor kifejezést adtam annak, hogy helyeselnem kell a kormánynak azt a tervét, amellyel a csapadékmentes Alíöldet öntözni kívánja, sőt helyesnek látnám azt is, ha ezt a tervet később, akkor, amikor megfelelő anyagi eszköz van hozzá, kiterjesztené az ország más vidékeire is, mert erre szükség van nemcsak az Alföldön, hanem szükség van a felső vármegyékben is, különösen Borsod, Gömör, Abauj és Zemplén vármegyékben, ahol éppen abban az időben, amikor nőni kell a növényzetnek, sokszor hetekig, sőt hónapokig nem esik az eső. A sorrenddel azonban nem tudok egyetérteni. Addig, amíg a rakoncátlan folyókat anyagi erő híján nem tudjuk szabályozni s azok pusztításait nem tudjuk megakadályozta, nem tarthatom megengedhetőnek, hogy közterhekből öntözést csináljunk. A Sajó és a Hernád úgyszólván minden esztendőben, sokszor évente többször kiöntenek; így például a Hernád ez évben már négyszer öntött ki s egy egész nagy vidék szorgalmas fö'dmíves lakosságának verejtékes munkája gyümölcsét teszi tönkre. A nagyobb baj ebben még az, hogy ezen a vidéken a jő földek főképpen csak a völgyekben vannak. A helyzet évről évre rosszabbodik. Nemcsak a trianoni határon túl, hanem innen is az erdős begy oldalakat nagyrészben kivágják, vízmosások keletkeznek, úgyhogy hóolvadás, egy zkpor, vagy esőzés után a hegyekről lerohanó vizet semmi sem tartja vissza és amikor a mederbe jut, az a meder, amely ma már el van iszaposodva és évről évre jobban eliszaposodik, nem bírja befogadni; a partok szakadozottak, ennél fog áradás évről évre veszélyesebb. T. Ház! Az osztó igazság az. hogy amíg egyes nagy vidékeken nem tudjuk megakadályozni a víz átkos kiáradásait, nekünk nem szabad a víz áldásaiban közpénzekből más vidéken részesíteni területeket. Én több mint egy évtized óta szorgalmazom ezt a kérdést és rámutatok ezekre a rettenetes pusztításokra, amint rámutattam Mayer János földmívelésügyi miniszter úr minisztersége idején is; ós ugyanezt teszi Abaújtorna vármegye törvényhatósága, ugyanezt teszi a vármegye hivatott vezetősége, és a legnagyobb lojalitással kell megköszönnöm azt, hogy történtek a minisztérium részéről ebben a kér

: désbeu lépések, hogy történtek partvédelmi intézkedések. Megtörtént az, hogy például a Hernád mellékpartjait szabályoztáik és egyes helyeken védőgátakat emeltek. E nyáron is egyik árvíz után rámutattam arra, hogy milyen nagy ba

: jok vannak, az egyes községeket hogyan önti el a víz és a földmívelésügyi kormánytól erre kaptam egy nagyon helyes, de nem kielégítő intézkedést, amelyben azt mondja a minisztérium, hogy azoknak a községeknek megmentésére megteszi az intézkedéseket, s hogy például abban az esetben Gibart és Vilmány között a jobbparti védőgátak elkészítésére utasítást adott a miskolci kultúrmérnöki hivatalnak. Ez nagyon jó intézikedós momentán, segítene is talán azokan a községeken, azonban nem végleges intézkedés, sőt, ha ezek az intézkedések megtörténnek és közvetlenül utánuk nem jön a többi, hanem — mint itt is — tíz év óta folytonosan csak ideiglenes partvédő munkák történnek, akikor ezeknek haszna is elenyészik. Ha ugyanis a folyóvíz medre eliszaposodik, s ennek folytán magasabb lesz a meder, a védőgátaknak semmiféle eredménye nincs, mindamellett, hogy ezt annakidején belekombinálták a végleges szabályozásba. Tehát, ha csak egy ilyen ideiglenes intézkedést tesznek és a végleges szabályozás nem következik rövid időn belül, úgy egyes helyeken korlátozódik ugyan a pusztítás, de általában tovább folytatódik a Hernád pusztítása. Erre nézve is voltam bátor kérdést intézni az illetékes fórumokhoz és akkor azt a választ kaptam, hogy a Hernád szabályozása el van határozva, s ennek egyedüli akadálya most az, hogy az illetékes kultúrmérnöki hivatalok vízügyi, műszaki tisztviselőit nem lehet olyan arányban szaporítani, hogy egy ilyen nagy munkának, mint a Hernád szabályozásának, amely evekig fog tartani, terveit ez a hivatal elkészíthesse. (Zaj.) T. Ház! Nem tudom azt az érvelést elfogadni, hogy ebben az esetben, amikor egészen nagy vidékek megmentéséről van szó, annak egyedüli akadálya az legyen, hogy a kultúrmérnöki hivatalnaik tisztviselői karát nem lehet néhány tisztviselővel szaporítani. (Zaj.) Elnök: Alig van néhány képviselő úr az ülésteremben, az állandó zajtól mégis alig lehet hallani a szónokotFarkasfalvi Farkas Géza: T. Ház! A nélkül, hogy az általános szabályozást megcsináljuk, nem fogunk eredményt elérni. Ha a költségeket nézzük, ^nemcsak iámnak a ^néhány tisztviselőnek járulékai, hanem az egész szabályozásnak költségei is visszatérülnek az államkincstárnak, mert ha csak azokat az adóelengedéseket vesszük figyelembe, amelyeket a pénzügyi hatóságok ezeken a vidékeken évről évre kénytelenek megadni, ezekből a szabályozás a legrövidebb idő alatt elkészülhet. Amikor arról van szó, hogy a munkanélküliség levezetésére munkaalkalmat statuáljunk, soha ennél hasznosabb munkaalkalmakat nem lehet találni, mert hiszen itt egyes vidékek exisztenciáját mentjük meg. Nem kell azon gondolkodni, hogy milyen munkát adhatunk a munkanélküliség levezetésére. Kérem a miniszter urat és az, államtitkár urat, akiknek legjobb akaratáról meg vagyok győződve, hogy múlhatatlanul nyúljanak bele ebbe a kérdésbe és adják meg ennek a miskolci kultúrmérnöki hivatalnak a szükséges személyzetet, hogy a Hernádnak ez a pusztítása minél előbb megszűnhessek. (Helyeslés.) Elnök: A földmívelésügyi államtitkár úr óhajt szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Az imént elhangzott interpellációra legyen szabad válaszomat a következőkben megadni: A földmívelésügyi kormány természetesen tudomásai bír arról, hogy a Hernád folyó, különösen az utóbbi időkben • 24*