Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-258

156 Az országgyűlés képviselőházának 25* úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Nagy zaj és mozgás.) Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr, tekintettel a megváltozott viszonyokra,, intézkedni, hogy a tejtermelő gazdák a megváltozott viszonyoknak megfelelő tejárat megkapják? Gallasz Ágost Rudolf s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Folytonos zaj és mozgás.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Gallasz Ágost Rudolf: T. Képviselőház! Egy gazdasági kérdéssel és kéréssel jövök a kormányzat elé és remélem, hogy túlodali t. képviselőtársaim ennek a kérdésnek is szentelnek néhány pere figyelmet, -bár ez nem olyan szenzációs kérdés, hanem itt a magyar mezőgazdaságnak egy húsbavágó kérdéséről van szó. (Halljuk! Halljuk!) '[.-% Ház! December 31-én a megmerevített tejárak alapján kötött tejszerződések lejárnak, amelyeket a termelők a vállalatokkal kötöttek. A tejárak rögzítése a múltban kétségtelenül segítségére szolgált a gazdáknak és kétségtelen, hogy az a konstrukció, amely ezen a téren fennállott, nagy nehézségeken segítette keresztül mind a termelőket, mind az iparvállalatokat, mind pedig a kereskedőket. A megváltozott viszonyoknak megfelelően azonban... (Nagy zaj és mozgás.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassék helyeiket elfoglalni! Gallasz Ágost Rudolf: ... sürgősen foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel és a megváltozott viszonyoknak megfelelően változtatnunk kell ezen a rendszeren, mert különben ez a jövőben... Elnök: Horváth képviselő úr, tessék a he

1lyére tmenni! Gallasz Ágost Rudolf: ... nem megsegítést, hanem gazdasági lehetetlenülést fog maga után vonni. T. Ház! A tejárak 1935 október 15-ike óta, vagyis két év óta nem változtak, bár az egyéb termékek termelői és fogyasztási árai lényegesen emelkedtek. A múlt évben annyira megváltozott a gazdasági helyzet, hogy ezek a tejárak ma már nem tarthatók fenn, ^ mert részben a takarmányárak emelkedése, részben a munkabérek emelkedése és az iparcikkek árának az emelkedése olyan eltolódást okozott, hogy a mai tejárak mellett nem észszerű tejet termelni. A tehenek ára megkétszereződött a múlt évhez képest. Az utánpótlás, a borjúk felnevelése sokkal költségesebb, az iparcikkek és a munka megdrágulása olyan eltolódást okozott, hogy feltétlenül sürgős közbelépésre van itt szükség a termelők érdekében, ami, ha elmarad, számos irányban fogja mutatni a káros hatását. A Tejtermelés a múltban sem volt hasznothajtó ágazata a mezőgazdaságnak. A gazdák megelégedtek azzal, ha a tejtermelést ráfizetés nélkül tudták eszközölni. Mégis a tehéngazdálkodás a mezőgazdaságnak és a magyar állattenyésztésnek .egyik legfontosabb alapja. A gazdák ma sem kívánnak mást, csak legalább annyit, hogy ma is ráfizetés nélkül ér'. ülése 1937 december 1-én, szerdán. tőkésíthessék a tejüket, hogy a rezsiköltségüket megtalálják. Pedig szerény véleményem szerinit ez nem elegendő, imiert a tehéngiazdálkodás és a tejkérdés nemcsak gazdasági, hanem nagyon fontos f szociális kérdés is. Mi itt a Házban évek óta folyton azzal foglalkozunk, hogyan lehetne megsegíteni a kisembereket, hogyan lehetne helyzetüket szociális szempontból előbbrevinni, megjavítani. Itt van egy probléma, amelynek megoldásával igenis sokat lehetne segíteni a kisembereken. Tudvalevő dolog, hogy a szarvasmarhaállo" mány nagyobb része kisgazdák kezén van. Az a kisgazda abból a néhány hold földjéből nem tud megélni, különösen, ha tekintetbevesszük a reárótt köterheket, tehát ennél a kérdésnél van az ő helyzetük javításának a lehetősége. Telepíteni akarunk, állandóan földhöz akarjuk juttatni a kisembereket. A telepítés, a földreform alapja először az állattartás kérdésének rendezése, vagyis, arra kell törekedni, hogy hasznothajtó legyen a mezőgazdaságnak ez az ágazata, mert ha az a kisgazdatársadalom nemcsak a földjére van utalva, hanem ebből az ágazatból is bevételre tud szert tenni, akkor nemcsak a megéhetése javul, nemcsak a földjének értéke emelkedik, amennyiben földje is tápláló értékhez jut, de anyagilag gyarapodni is fog. Ugyainekkor a közegészségügyet is nagyban előre tudjuk vinni, ha úgy a faluban, mint a városban minél több megfelő tej áll rendelkezésre. Szerintem tehát nem elegendő az, ha a földmívelésügyi kormányzat csak arról gondoskodik, hogy olyan tejárak legyenek, amelyek mellett nemcsak nem fizetnek rá. hanem hasznukat is mint minden más foglalkozásban, ők is megtalálják. A földmívelésügyi kormányzatnak tehát oda kell hatnia, már csak a szociális problémák megoldása okából is, hogy ez az ágazat jövedelmezővé váljék. Mint imoindottajrn, a teiletpítésnek, a föld birtokreformnak ez az alapja, mert ezen az úton lehet azután a munkásnak több és jobb munkát juttatni, ezáltal lehet a munkásiiialk nagyobb fizetést adni, így tud tőikét gyűjteni az a kisember, így tud azután magának földet szerezni. Nem akarok most e kérdések részleteivel foglalkozni, nem akarok az iparvállalatokkal, a kereskedelemmel foglalkozni, nem akarom bizonyítani most azt, hogy egy liter tejnek mennyi az előállítási költsége. Köztudomású dolgok ezek egyelőre, nem akarom a t. Ház. idejét erre igénybe venni, csak azt kérem a t. miniszter úrtól, hogy a kilátásba helyezett írásbeli válaszát időben adja meg nekünk, hogy a gazdáknak módjukben legyen — mielőtt ezek a szerződések életbelépnek — állást foglalni. Tisztelettel kérem a tej termelői árának biztosítását a fölmívelésügyi kormányzat részéről, hogy az új szerződésekben már megváltozott viszonyoknak megfelelő tejárak jussanak érvényre. (Élénk helyeslés és taps a balcld^on.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Farkasfalvi Farkas Géza képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szívesednek felolvasni! Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz: Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Hernád folyó évről évre mindig gyakrabban — ez évben immár negyedszer — lép ki medréből és Abauj-Torna vármegye legter-