Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-258
142 Az országgyűlés képviselőházának 258, hold, erdő és nádas 88 hold. Marad tehát a falu lakosságának, a 3000 léleknek szántóföldben összesen 1821 hold. (Béldi Béla: Fejér megyében van ez?) Igen, ez fejérmegyei eset. Jellemző, hogy amikor Sárbogárdról a vasúti állomáson Sárkeresztúrig kocsin mentem, mindössze két falut találtam a 15 kilométeres távolságon, a többi település a széles nagybirtok testek egy-egy majorja. De nemcsak ez a körülmény tenné indokolttá, hogy a birtok a nagybérletből kisbérlétbe menjen át, hanem a jelenlegi nagybérlő helyzete is- Előadták az emberek, hogy ez a nagybérlő nagy adóhátralékban van, továbbá adóívén rengeteg hasznavehetetlen terület szerepel, ami után adót nem fizet, viszont magam láttam, hogy alig van egy kis területrész, amely ne volna megszántva, megművelve. A miniszter úrnak, illetve az államtitkár úrnak tehát, hogy ezt ia (bérletet a kis bérlők kieizére ügybe, hogy ezen a címen próbálja ennek a bérletnek ügyét újból tárgyalás alá venni és azt a .kisembereknek juttatni. Igen t. Ház! Minden érv a mellett szól tehát, hogy ezt a bérletet a kisbérlők kezére kell juttatni s így nekem az volna a tiszteletteljes kérésem az igen t. államtitkár úrhoz, méltózassék módot találni arra, hogy az a hérleti szerződés újból felülvizsgáltassák, a falu lakosságának bevonásával újból letárgyaltassék és mód adassék arra,, hogy a falu lakossága itt kisbériéihez jusson. En csak egy részletet olvasok fel a 120 család aláírásával ellátott kérvényből arravonatkozólag, hogy milyen a helyzet ezen a nagybéri éten (olvassa): »1935 % évben 48 pár aratóimu'nikásáinaík a csépJési részét elvonta és ingyen, csépeltetett velük. Szerződésben kikötötte az aratómunkásaival az aratás tizedik részét és ebbe a cséplést is belefoglalta, ami Magyarországon soha és sehol sem volt a multban.« Ilyen körülmények között bátor vagyok újból arra kérni a földművelésügyi kormányzatot, hogy (bár az egész eljárás 1935-ben kezdődött meg és 1937-ben befejezést is nyert, találjon módot arra, hogy ilyen körülmények között a szerződést újból felülvizsgálják és ebben a községben, amelynek határa több, mint háromnegyedrészben nagybirtokos és nagybérlő kezében van, legalább a törvényben biztosított 15% kisbérlő kezére jusson. Ilyen értelemben kérem a földmívelósügyi kormányzat intézkedését. (Helyeslés balfelől.) Elnök': A földmívelésügyi miniszter úr nevében az államtitkár úr kíván válaszolniMarschall Ferenc földművelésügyi államtitkár: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad a Rakovszky Tibor t. képviselőtársam, által előterjesztett interpellációra a földmívelésügyi miniszter úr nevében és megbízásából a következő választ adnom: Az érintett haszonbérlet kérdése — mindenekelőtt ezt kell megállapítanom — nem került a földmívelósügyi minisztériumban tárgyalás alá. Nem voltam itt a képviselő úr interpellációjának legelején s így nem tudom, hogy a képviselő úr érintette-e ezt a kérdést, meg kell azonban, állapítanom, hogy a szerződés a földmívelósügyi minisztériumban nem tárgyal tátott és pedig abból az okból, hogy a szerződést még 1935 április hó 9-én az illetékes vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága tárgyalta s azt tudomásul vette s miután közérdekű fellebbezés nem terjesztetett ülése 1987 december 1-én, szerdán. elő, a gazdasági albizottság által hozott határozat jogerőre emelkedett. Természetes tehát, hogy miután jogerős határozatról van szó, a földmívelósügyi kormányzat csak arra az álláspontra helyezkedhetik, hogy a meghozott határozatot felül fogja vizsgálni (Altalános helyeslés.) és amennyiben a gazdasági albizottság! határozat létrejöttének körülményei olyanok, hogy a földmívelésügyi kormányzatnak a dologba minden körülmények között bele kell avatkoznia, akkor ez a beavatkozás, igen t. képviselő úr, nem fog elmaradni. (Általános helyeslés.) Ehhez még azt szeretném hozzáfűzni, hogy éppen az ilyen és az ehhez hasonló esetek indították a telepítési törvényjavaslat előterjesztésekor a kormányt arra, hogy meghozza a telepítési törvény 87. §-át, amelyben — méltóztassék megengedni, hogy felolvassam — a következő mondat van (olvassa): »Az esetben, ha száz kataszteri holdat meghaladó mezőgazda sági területre vonatkozóan megkötött haszonbérleti szerződést a haszonbérleti jogviszony kezdetét több mint egy évvel, ha pedig a haszonbérleti szerződésben akár a haszonbérbeadó, akár a haszonbérlő a haszonbér három évi összegét meghaladó beruházásra, vállalt kötelezettséget, több mint két évvel megelőzően multainak be tudomásulvétel végett,« — itt erről az esetről van szó — »a közigazgatási bizottság- gazdasági albizottsága az ilyen szerződést határozathozatal nélkül véleményes jelentéssel felterjeszti a földmívelésügyi miniszterhez.« Ha tehát a jövőben ilyen esetek előfordulnak, akkor ennek a szakasznak a következtében nem történhetik többé meg, hogy a gazdasági albizottság tudomásulvétele és határozata után a kérdés fellebbezés hiányában egyáltalában nem kerülhet a földmívelésügyi kormányzat felülbírálata alá. Ennek a szakasznak az alapján a jövőben elkerülhetők lesznek az ilyen eshetőségek. Ami pedig az előterjesztett .konkrét kérelmet illeti, a képviselő urat meg tudom nyugtatni abban a tekintetben, hogy a felülvizsgálatra vonatkozólag ma délelőtt máris megtettem a szükséges intézkedéseket. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz ioetával élni. Rakovszky Tibor: T. Ház! Tudomásul veszem az államtitkár úrnak a miniszter úr nevében adott válaszát és kérem, engedje meg hogy az ő munkáját megkönnyítendő, egy kérvényt nyújtsak át itt a Ház színe előtt 120 családfő aláírásával, ilyen értelmű intézkedést kérvfi Tisztelettel bátorkodom még megjegyezni, hogy annál is inkább szükség van az ilyen megoldásra, mert most olvastam egy pár vidéki újságban azt, hogy a budapesti polgármester úr azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, tiltsák mes: a vidéki munkakeresőknek a főváros területére való beözönlését. (Mosaás.) Ez ellen nekünk, vidéki képviselőknek itt a Házban is tiltakoznunk kell. (Helyesléit a bal- és a jobboldalon.) Utóvégre, ha évente száz meg száz alkalom van arra, hogy a vidékiek mindenféle kedvezményes utazással a fővárosba jöhetnek és pénzüket itt elkölthetik, akkor tessék azoknak a szél által hányatott elemeknek, akik otthon nem tudnak munkát ós földet találni, lehetővé tenni, hogy legalább itt, az ipar centrumában el tudjanak helyezkedni. Ha abból indulunk ki, hogy a föld népét