Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-258

Az országgyűlés képviselőházának 258. ülése 1937 december 1-én, szerdán. 141 adhatók, jelenleg már a bejelentett tüzifakész­letek 90%-a erejéig engedélyeztem a szállítási igazolványok kiadását. Egyúttal intézkedés történt a kedvezőtlen fekvésű magyar tűzifa készletek piacrahozatala érdekében is. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1937. évi november hó 17-én. Darányi s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nem kíván a viszonválasz jogával élni. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-ie a földmívelésügyi xni­nisafcsT úrnak az interpellációra írásban adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek az kierpellációk. Az első Esz­tergályos János képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. A képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik Kakovszky Tibor képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi mimisztsr úr­hoz. Kérem a jegyző urait, 'szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. Jkir. földmívelésügyi mi­niszter úrhoz egy sárkeresztúri nagybérlet tár­gyában. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi mi­niszter úrnak arról, hogy a fejérmegyei Sár­keresztúr községben a gróf Zichy Ödön-féle birtoktest a kisemberek kisemmizésével egy nagybérlőnek adatott 'bérbe? 2. Hajlandó-e a miniszter úr a bérleti szer­ződés újbóli felülvizsgálatát elrendelni is leg­alább arra kötelezni a naervbérlőt, hogy a tör­vényben megállapított 15% -ot a kisbérlőknek átenged ie.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szólás joga. Rakovszky Tibor: T. Ház! Aki a falukat járja, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Azt be­csukják!) azt tapasztalja, hogy a falusiak első szava miindig a föld és ez a föld utáni vágy nemcsak a falukutatók könyvében, hanem a lelkekben is mélyen él. (Ügy van! Ügy 'van! a bal- és szélsőbaloldalon,) Akinek egy kis. megtakarított pénzecskéje van, földet szeretne venni, akinek egy kis esz­köze, néhány állata van, földet szeretne bérelni. Saínos, a telepítés olyan csigalassú léptekkel halad előre, hogy ezen az úton a kis­ember ma földet szerezni^ n-m tud. A -parcellá­zásoknál pedig az üzleti érdekek a döntő szem­pontok. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) Ha pedig bérletről van szó, azt látjuk, hoe-v az leggyakrabban a nagybirtok, a nagybérlők kezére jut. mert általában a nagybirtokosok ide­genkednek attól, hogy kisbérletbe adiák föld­jeiket. Két szempont vezeti őket ebben. Az egyik az, hogy nem akarnak a kisemberek nagyszámú csoportjaival bíbelődni. (Buehinger Manó: Nem akarnak kisembert látni!), má­sodszor attól félnek, hogy ha egyszer kisbér­letbe adják a földet, az azután saját kezelésbe többé vissza nem vehető. Azt, hogy mennyire így áll a helyzet, ho*ry mennyire idegenkednek kisbérletbe adni a föl­det, egy szám fényesen és fölényesen igazolja. 2,056.0(10 katasztrális hold közép- és nagybirtok van Magyarországon bér beadva és ebből mind­össze 464.000 hold, tehát az egész területnek csak 22.5% van kisbéri ők kezén. Igaz. hosry van olyan törvényes intézkedés, amelynek értelmé­ben a nagybérletbe kerülő földekből legalább 15% kisbérlőknek adandó át, azonban ez sok bürokratikus huza-vonával jár, mindenféle hivatali intézkedéssel kapcsolatos és a kisem­berek vagy nem tudják meg idejében, vagy nem is tudnak élni vele. Sokszor előfordul, hogy a miniszter csak akkor járul hozzá, ha az Okh. kebelében bérlő­szövetkezetek aliaikulnalk ós ezek azután így esak bérlőcsoportba tömörülve, az Okh. anyagi se­gítségével tudnak a kisbérletbe belemenni. Az Okh. azonban csak akkor hajlandó ilyen bérlő­szövetkezetet alakítani, ha ott a birtok köze­lében, vagy a községben van egy Okh. fiók­szövetkezet, amennyiben nincs, elzárkóznak ez elől és ebben az esetben még a hatóságok leg­jobb indulata mellett sem tudnák a kisembe­rek anyagi okok miatt kisbériéihez jutni. Azt, hogy mennyire így áll a helyzet, ismét egy szám igazolja és ez az, hogy a törvény életbe­lépése óta eltelt négy esztendő multán össze­sen 3694 katasztrális hold került ilyen bérlő­esoportok útján kisbérlők kezére. Ha pedig így van, amikor a hatóságok jószándéka világos, hogyan állunk akkor, amikor a hatóságok aka­dályozzák meg azt, hogy kisbérlők kezére jus­son a föld. Már a múlt alkalommal bátor vol­tam saját megyémből, Sopron megyéből, Rába­kece községből egy esetet idehozni, ahol 2000 katasztrális hold eladás útján egy idegen ér­dekeltségű cukorgyár kezébe jutott, a cukor­gyár pedig a tulajdonába került föld bérletét nem kisembereknek adta oda, hanem egy bir­tokkal bíró nagybirtokos kezére juttatta nagy­bérlet gyanánt. Most egy másik megyéből, a nagybirtok tipikus hazájából. Fejér megyéből akarok egy példát felhozni. Sárkeresztúr községben a Zichy gróf tulajdonában lévő 1433 katasztrális hold — ez a rideg tény — 1935-ben a régi bérlő. Lustig Adolf kezére került, aki 50 kilogramm holdanként! búzaár mellett 15 évre kapta meg ismét ezt a bérletet. Amikor az emberek ezt megtudták, szegények, fűhöz-fához futottak, megpróbálták legalább a bérlet 15%-át megsze­rezni maguknak. Azt a választ kapták azon­ban, hogy már elkéstek, a bérletet joghatályos intézkedéssel a miniszter már ennek a Lustig Adolf nagybérlőnek kezére juttatta. Amikor el­kezdtünk érdeklődni, hogyan történhetett ez, kisült a következő. A volt jegyző, aki ma már nyugdíjban van, nem tette közhírré ennek a kisbériéinek ,a lehetőségét, hanem egy bizalmas körlevélben néhány képviselőtestületi tagot hívott össze ülésre — az 52 közül mindössze hetet — és ezekkel egy jegyzőkönyvet íratott alá, amely szerint a község nevében lemonda­nák erről a 15%-os kibérleti lehetőségről is. Ez a jegyzőkönyv elfekvőn az iratok között, a mi­niszter a régi bérlőnek, Lusztig Adolfnak jut­tatta az egész bérleti komplexust. Mikor én a helyszínen jártam, megkér­deztem a lakosoktól, hogy nem dobolták-e ki azt a bérletet a községben? Azt válaszolták, hogy be van írva a dobolási könyvbe ez a dobolási ténykedés, de az egész falu megeskü­szik rá, hogy ebből a dobszóból senki semmit nem hallott. Ez az ügy így sundám-bundám hét képviselőtestületi tag által intéztetett el. Pedig, hogy mennyire szüksége volna itt a lakosságnak földre, azt mi sem bizonyítja jobban, mint maga a község birtokstatisztikája. A községnek 1934-ben 2814 lakosa volt, ez a szám ma már körülbelül 3000 felé jár, a köz­ség földterülete pedig 8125 hold. Ebből a terü­letből nagybirtok 3705 hold, középbirtok 430 hold, kert 232 hold, rét 676 hold, legelő 1173 22*

Next

/
Thumbnails
Contents