Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-258
140 Az országgyűlés képviselőházának 258. ülése 1937 december 1-én, szerdán. ezekből a perekből hogy sokan akadnak, akik a parlamentarizmussal máris nyiltan szakítottak. A társadalom minden rétegében van bizonyos nyugtalanság. Ez a nyugtalanság egyik irányban kicsapódik az antiszemitizmufí felé, a másik irányban azonban úgy nyilatkozik meg, hogy a képviselőház vakációzik, a képviselőház a szinekurák kamarája, a képviselőház nem cselekszik, nem segít rajtunk, a képviselőháztól tehát el kell fordulnunk és ez a megnyilatkozó szellem és hangulathullám a parlamenttel szemben a teljes szakítás mellett van. Kérdezem, t. Ház, vájjon ez a javaslat alkalmas lesz-e arra, a hogy tömegeket ismét beleszerettesse a parlamentarizmusba 1 ? Egyik részről a kisgazdapárt, másik részről a mi pártunk is, de nem tagadom meg azt sem. hogy talán a kormánypárt egyrésze is igenis még tartja a lelket az emberekben és a közvéleményben, azt mondja, várjatok, legyetek türelemmel, jön a titkos választói jog és a titkos választói jogon kérészül bele tudtok nyúlni a saját sorsotok intézésébe. Várjátok ezt meg. Ezzel azonban még sem lehet sokáig várni. Különösen nehéz ez akkor, amikor ilyen javaslatokkal előre akarják a titkos választói jogot neutralizálni, előre akarják a titkos választói jós hatását, sxílyát csökkenteni, alkotóképességét bilincsekbe verni. Ilyenkor a tömegekben óhatatlanul az a meggyőződés kerekedik felül, hogy nekünk már minden mindegy, rajtunk segíteni már nem fognak. Ilyenkor jelennek meg azok a szélsőségek, amelyek ellen a kormány küzdeni akar, aminek jeleit látjuk s amit ez a javaslat talán céloz is. Ne méltóztassék azonban figyelmenkívül hagyni, hogy egyrészről remegni a szélsőségektől, másrészről pedig fügét mutatni nekik ilyen javaslattal, egyszerre, ecy időben nem szerencsés dolog. Mihelics »Az új szociális állam« című könyvének legelejére tűzte Werner Sombartnak azt a kijelentését, hogy egyenesen esztelenségnek látszanak mindazok^ a rendszabályok, amelyek arra vannak szánva, hogy megakadályozzák a nagy népmozgalom politikai érvényesülését, azaz az alkotmány demokratizálását feltartóztassák, vagy azt éppen visszafejlesszék. T. Ház! Nem lehet-e ezt az idézetet ^teljesen idetűzni ennek a javaslatnak mottójául? Ha igaz az, hogy a választójog nem lehet semmiféle társadalmi osztály önvédelmi szerve, akkor az is igaz, hogy ez a javaslat sem lehet a felsőházban képviselt érdek védőszerve. Ha igaz az, hogy a többség még nem a nemzet, akkor az is igaz, hogy annál kevésbbé nemzet az ingó és ingatlan nagytőkének az expozitúrája. Az a reménytelenség, amely a titkos választójogért való küzdelem során belopódzott a magyar tömegek lelkébe, az a reménytelenség, amely ennek a többségnek az inaktivitását úgy mutatta be, mint a parlament tehetetlenségét, ennek a javaslatnak a láttára ismét fellobban, sokkal nagyobb mértékben lobog fel és arra is rádöbbennek a magyar tömegek, amit minden egyes ciklus után úgyis láttak, hogy nincs menekvés, nincs számukra védelem és elfordulnak ettől a parlamenttől. Mi igenis egy új parlamentet, új szociális arcú magyarságot akarunk és azt kérjük, hogy ugyanakkor ennek előfeltételét, a tömegeknek eziránti reménységét ezekkel és hasonló javaslatokkal a kormány ne égesse fel. (Elénk helyeslés és tans a baloldalon.) Elnök: T. Ház! Tegnapi ülésünkön úgy határoztunk, hogy fél 12 órakor térünk át az interpellációkra. Még hátra van 10 perc, ezért felszólítom Csoór Lajos képviselő urat. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Felszólítom Vázsonyi János képviselő urat, hogy beszédét elmondani szíveskedjék. Vázsonyi János: Az előrehaladott időre való tekintettel, tisztelettel kéretni, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult T. Ház! Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzükki a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának folytatását ós az Országos Mezőgazdasági Kamara részéről a felsőházba választandó tagok számának megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Azt elfogadottnak jelentem ki. Az interpellációkat megeiőzőlear a földmívelésügyi miniszter úrnak Béldi Béla képviselő úr ez évi június hó 2-án a tűzifa árának indokolatlan emelkedése és a tüzifakoncesszió tervezete tárgyában előterjesztett interpellációjára adott írásbeli válaszát fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat a miniszteri válasz felolvasására. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Béldi Béla országgyűlési képviselő úr 1937. évi június 2-án inter pellációt intézett hozzám a tűzifa árának indokolatlan emelkedése és a tüzifakoncesszió tervezete tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: A képviselőház nyári szünetében a tűzifaforgalom terén igen lényeges rendelkezéseket kellett életbeléptetni. Amint köztudomású, a tüzifaforgalom szabálvozását célzó új szerv nem jöhetett létre. Ilyképpen gondoskodni kellett arról, hogy a fogyasztói és termelői érdekeket az új helyzetben is megvédjük, ezért a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr a 24.300^1937. és az azt kiegészítő 30500'1937. számú rendeletével a belföldi tűzifa legmagasabb eladási árát megállapította, a 35.300/1937. számú rendeletével Pedig a külföldi tűzifa eladtási árát is szabályozta. Az életbeléptetett rendelkezések remélhetőleg gátat vetnek a tüzifaspekulációnak, ha azonban ez nem következik be, erélyesebb intézkedések életbeléptetésétől sem fogunk viszszariadni. Kijelenthetem továbbá, hogy az ország tűzi faellátásának biztosítására az államközi megállapodásokban nagyobb mennyiségű külföldi tüzifakészleteket kötöttünk le és pedig román viszonylatban 25.Ö0O. cseh és jugoszláv viszony latban 8000—8000, lengyel viszonylatban pedig- 5000 kocsirakomány tűzifa behozatalát tettük lehetővé. Az import ütemének meggyorsítása érdekében a kormány a szükséges tárgyalásokat folyamatba tette. Közölhetem egyidejűleg, hogy november hó 11-éig összesen 8700 normál kocsirakomány tűzifa került ténylegesen behozatalra. Hogy pedig a belföldi tűzifa piacra hozatalában se álljon elő fennakadás, már július hónapban intézkedtem, hogy a belföldi tűzifa szállítására vonatkozó igazolványok nagyobb mennyiségben legyenek az igénylők részére ki-
