Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-239

Az országgyűlés képviselőházának 239. dik, még akkor sem elégedhetünk meg vele. Hogy azonban mennyire nem teljes az ellen­őrzés, hogy milyen sok hiba és mulasztás van az ellenőrzésben a munkáltatóknál és a köz­igazgatási hatóságoknál, arra nézve a Ház asztalára leteszek néhány memorandumot és néhány szaklapot, amelyekben ezek a vissza­élések le vannak rögzítve. Az iparügyi (mi­niszter úr szerint ugyanis nincs panasz a tör­vény végrehajtása körül s a szociáldemokrata képviselők csak beszélnek, beszélnek anélkül, hogy állításaikat bizonyítani tudnák. Tehát leteszem a képviselőház asztalára az építőmunkások három memorandumát, ame­lyet a miniszter úrhoz intéztek, a textilmun­kások egy beadványát, a bőrmunkásoknak egy hozzám intézett felsorolását, a szaklapokat az építőktől és a textilesektől, amelyekben néhány ­száz olyan eset van, ahol durván és brutálisan megsértették a törvényerejű rendeleteket. Saj­nos, a rendelkezésemre álló idő nem elég hosszú ahhoz, 'hogy ezeket felolvassam, de ezek min­denkinek rendelkezésére állanak, hogy elol­vassa és tudomásul vegye, hogy a munkavál­lalókat érintő kérdésekben milyen a végrehaj­tás 'és milyen a közigazgatás szelleme. De újból mondom, hogy ha tökéletes ellenőrző szerveze­tet létesítenek is, ez a törvény akkor sem sza­bályozza a kérdéseket, csak leköti azokat az erőket, amelyek a megoldásért küzdenek és tu­lajdonképpen nem más, mint üres tojáshéj, ha hozzányúlunk, egyszerűen összeroppan. Egyáltalán nincs szó a törvényjavaslatban arról, hogy mi lesz a sztrájkjoggal. Az előadó úr szerint méltatlan fegyver a, sztrájk. A mun­kásság nem a maga mulatságára nyúl a sztrájk fegyveréhez, ez valóban ultima ratio, amikor már a meggyőzés, az érvelés minden fegyvere hatástalannak bizonyul és visszapattan arról a konok meg nem értésről, amely nem akarja tu­domásul venni, hogy a munkásságnak is meg kell élnie- Hogyan képzelik, hogy mi lesz ez­után, ha a békéltetésnél kisül, hogy nem a munkás a makacs és konok s nem marad más önvédelmi lehetőség számára, csak az, hogy beszűnteti a munkát*? Hogyan fogja ezentúl a bérviszályokat kezelni a hatóság, ha rá fog ütni arra, hogy íme, itt van egy törvény, amely ezeket a kérdéseket szabályozza? Mi lesz a ta­nonckérdés átfogó rendezésével 1 ? Hiszen ez szo­ros összefüggésben van ezzel ,a javaslattal, a munkáltatók úgy is kijátszhatják a javaslat rendelkezéseit, hogy háromszor annyi tanoncot fognak beállítani, hogy a munkaidőt és a mun­kafeltételeket a 'maguk kénye-kedve szerint ido­míthassák. Nincs egyetlen ígéret sem arra, hogy mikor fog életbelépni ez a törvény, yajjon egyszerre-e, vagy fokozatosan és vájjon mit jelent a 18. §­nak a közgazdasági viszonyokra való hivatko­zása. (Buchinger Manó: Kibúvó!) En azt hi­szem, hogy ez a hivatkozás, a »közgazdasági vi­szonyok« kifejezés csak azt az erőviszonyt jelentheti, amely a tőke és a. munka között fennáll és amelynek jobbra, vagy balra való érvényesülésének módja a két tényezőnek, a munikál ta tónak és a munkásnak, a tőikének és a munkának harcában alakul ki. Ezt a harcot az állaim beavatkozásával megszüntetni, bármilyen szépein képzelik el az urak, neim lehet; éppen ezért nem szabad és nem lehet a munkásság szervezeteinek társa­dalmi funkcióját sem lelbecisülni, sem a fejlő­désiből kikapcsolni. (Ügy van\! a szélsőbalolda­Ion.) Az államnaik tudomásul kell vennie eze­ket a tényeket és ezek ismeretében kell rend­ülése 1937 június 30-án } szerdán. 81 szabályokat hoznia ennek az összecsapásnak, az összecsapás kínjainak enyhítésére. Ezen harc megszüntetésére az állam egész hatalma sem elegendő. Ez a javaslat sem teszi feles­legesekké a szakszervezeteket és ha ez volna e törvényjavaslat szándéka, akkor ez nem volna egyéb, 'mint a kormánynak fasiszta vágyálmainak kifejezése, a nélkül, hogy ezt a célt el tudná érni, a nélkül, hogy ehhez a cél­hoz egyetlen lépéssel is közelebb tudna jutni. Ha azt hiszi valaki, hogy ezzel a törvénnyel még akkor is, ha ezt .a legtökéletesebb tarta­lommal töltik ímeg, imlég akkor is, ha a végre­hajtásnál a legmessizebbimenő szociális steilem érvényesül az egész közigazgatásban, a szak­szervezetek funkcióját a társadalmi életből s a tőke és a munka 'harcából ki lehet kapcsolni, akkor nagyon félreismerik, vagy nem ismerik ezt ,a kérdést, mert abban az esetben, — mon­dom — ha ez teljes tökéletességgel végrehajt­ható lesz is, r nem, történik más, mint az, amit a közgazdaság a szakszervezeteikről ezzel a né­met kifejezéssel, ezzel a német terminológiá­val állapít meg: Verschiebung der Funktionen, a szaikstzervezetek funkcióinak egy másik terü­letre való áttolódása, az ellenőrzésnek, a vég­rehajtásra való vigyázásnak nagy és fontos szerepköre területére. Mivel azonban én az előzmények után sem azt nem tudom elhinni, (hogy ennek a törvény­javaslatnak tartalma valóban aiz lesz, amit minden szociálisan gondolkozó ember elvárna tőle, sem azt nem tudom, elhinni, ugyancsak előzetes tapasztalataim alapján, hogy a magyar közigazgatás magatartása a munkavállaló és ja munkáltató közötti harcban a jövőben majd megváltozik: én ezt a törvény javaslatot az ál­talános tárgyalás alapjául sem fogadom el. Módosításainkat a részletes vita során elő fog­juk terjeszteni; ha ezeket nem, fogadják el, a mi szánijunkra nem marad más hátra, mint tovább is harcolni, küzdeni egy valódi, meg nem ha­misított szociálpolitikai alkotásokért. (Helyes­lés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Grecsák Richárd képviselő úr, mint a pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Grecsák Richárd előadó: T. Képviselőház ! Van szerencsém beterjeszteni a képviselőház pénzügyi bizottságának jelentését a Dunántú­lon ásványolaj-, földgáz- és egyéb ásvány­olaj félék kutatását végző European Gas and Electric Company céggel kötött pótegyezmény tárgyában az országgyűléshez benyújtott ipar­ügyi, miniszteri jelentésről- Tisztelettél kérem, hogy a jelentés kinyomatása és szétosztása iránt intézkedni, tárgyalására pedig a sür­gősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja s tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javas­latot tenni. Az előadó úr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem tehát, méltóztatik-e a jelentés tárgyalására a sür­gősséget kimondani'? (Igen.) A Ház a sürgős­séghez hozzájárul. Szólásra következik? Szeder János jegyző: Andaházi-Kasnya Béla. Andaházi-Kasnya Bé la: Mélyen t. Képvi­selőház! A megelőző ülésnapon nagy érdeklő­déssel hallgattam Drobni képviseiőtársamnak a tőkéről tartott filozofikus előadását és azt hiszem, kevesen vagyunk a képviselőházban, akik ne tennék magukévá teljes egészében sz

Next

/
Thumbnails
Contents