Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-239
Az országgyűlés képviselőházának 239. dik, még akkor sem elégedhetünk meg vele. Hogy azonban mennyire nem teljes az ellenőrzés, hogy milyen sok hiba és mulasztás van az ellenőrzésben a munkáltatóknál és a közigazgatási hatóságoknál, arra nézve a Ház asztalára leteszek néhány memorandumot és néhány szaklapot, amelyekben ezek a visszaélések le vannak rögzítve. Az iparügyi (miniszter úr szerint ugyanis nincs panasz a törvény végrehajtása körül s a szociáldemokrata képviselők csak beszélnek, beszélnek anélkül, hogy állításaikat bizonyítani tudnák. Tehát leteszem a képviselőház asztalára az építőmunkások három memorandumát, amelyet a miniszter úrhoz intéztek, a textilmunkások egy beadványát, a bőrmunkásoknak egy hozzám intézett felsorolását, a szaklapokat az építőktől és a textilesektől, amelyekben néhány száz olyan eset van, ahol durván és brutálisan megsértették a törvényerejű rendeleteket. Sajnos, a rendelkezésemre álló idő nem elég hosszú ahhoz, 'hogy ezeket felolvassam, de ezek mindenkinek rendelkezésére állanak, hogy elolvassa és tudomásul vegye, hogy a munkavállalókat érintő kérdésekben milyen a végrehajtás 'és milyen a közigazgatás szelleme. De újból mondom, hogy ha tökéletes ellenőrző szervezetet létesítenek is, ez a törvény akkor sem szabályozza a kérdéseket, csak leköti azokat az erőket, amelyek a megoldásért küzdenek és tulajdonképpen nem más, mint üres tojáshéj, ha hozzányúlunk, egyszerűen összeroppan. Egyáltalán nincs szó a törvényjavaslatban arról, hogy mi lesz a sztrájkjoggal. Az előadó úr szerint méltatlan fegyver a, sztrájk. A munkásság nem a maga mulatságára nyúl a sztrájk fegyveréhez, ez valóban ultima ratio, amikor már a meggyőzés, az érvelés minden fegyvere hatástalannak bizonyul és visszapattan arról a konok meg nem értésről, amely nem akarja tudomásul venni, hogy a munkásságnak is meg kell élnie- Hogyan képzelik, hogy mi lesz ezután, ha a békéltetésnél kisül, hogy nem a munkás a makacs és konok s nem marad más önvédelmi lehetőség számára, csak az, hogy beszűnteti a munkát*? Hogyan fogja ezentúl a bérviszályokat kezelni a hatóság, ha rá fog ütni arra, hogy íme, itt van egy törvény, amely ezeket a kérdéseket szabályozza? Mi lesz a tanonckérdés átfogó rendezésével 1 ? Hiszen ez szoros összefüggésben van ezzel ,a javaslattal, a munkáltatók úgy is kijátszhatják a javaslat rendelkezéseit, hogy háromszor annyi tanoncot fognak beállítani, hogy a munkaidőt és a munkafeltételeket a 'maguk kénye-kedve szerint idomíthassák. Nincs egyetlen ígéret sem arra, hogy mikor fog életbelépni ez a törvény, yajjon egyszerre-e, vagy fokozatosan és vájjon mit jelent a 18. §nak a közgazdasági viszonyokra való hivatkozása. (Buchinger Manó: Kibúvó!) En azt hiszem, hogy ez a hivatkozás, a »közgazdasági viszonyok« kifejezés csak azt az erőviszonyt jelentheti, amely a tőke és a. munka között fennáll és amelynek jobbra, vagy balra való érvényesülésének módja a két tényezőnek, a munikál ta tónak és a munkásnak, a tőikének és a munkának harcában alakul ki. Ezt a harcot az állaim beavatkozásával megszüntetni, bármilyen szépein képzelik el az urak, neim lehet; éppen ezért nem szabad és nem lehet a munkásság szervezeteinek társadalmi funkcióját sem lelbecisülni, sem a fejlődésiből kikapcsolni. (Ügy van\! a szélsőbaloldaIon.) Az államnaik tudomásul kell vennie ezeket a tényeket és ezek ismeretében kell rendülése 1937 június 30-án } szerdán. 81 szabályokat hoznia ennek az összecsapásnak, az összecsapás kínjainak enyhítésére. Ezen harc megszüntetésére az állam egész hatalma sem elegendő. Ez a javaslat sem teszi feleslegesekké a szakszervezeteket és ha ez volna e törvényjavaslat szándéka, akkor ez nem volna egyéb, 'mint a kormánynak fasiszta vágyálmainak kifejezése, a nélkül, hogy ezt a célt el tudná érni, a nélkül, hogy ehhez a célhoz egyetlen lépéssel is közelebb tudna jutni. Ha azt hiszi valaki, hogy ezzel a törvénnyel még akkor is, ha ezt .a legtökéletesebb tartalommal töltik ímeg, imlég akkor is, ha a végrehajtásnál a legmessizebbimenő szociális steilem érvényesül az egész közigazgatásban, a szakszervezetek funkcióját a társadalmi életből s a tőke és a munka 'harcából ki lehet kapcsolni, akkor nagyon félreismerik, vagy nem ismerik ezt ,a kérdést, mert abban az esetben, — mondom — ha ez teljes tökéletességgel végrehajtható lesz is, r nem, történik más, mint az, amit a közgazdaság a szakszervezeteikről ezzel a német kifejezéssel, ezzel a német terminológiával állapít meg: Verschiebung der Funktionen, a szaikstzervezetek funkcióinak egy másik területre való áttolódása, az ellenőrzésnek, a végrehajtásra való vigyázásnak nagy és fontos szerepköre területére. Mivel azonban én az előzmények után sem azt nem tudom elhinni, (hogy ennek a törvényjavaslatnak tartalma valóban aiz lesz, amit minden szociálisan gondolkozó ember elvárna tőle, sem azt nem tudom, elhinni, ugyancsak előzetes tapasztalataim alapján, hogy a magyar közigazgatás magatartása a munkavállaló és ja munkáltató közötti harcban a jövőben majd megváltozik: én ezt a törvény javaslatot az általános tárgyalás alapjául sem fogadom el. Módosításainkat a részletes vita során elő fogjuk terjeszteni; ha ezeket nem, fogadják el, a mi szánijunkra nem marad más hátra, mint tovább is harcolni, küzdeni egy valódi, meg nem hamisított szociálpolitikai alkotásokért. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Grecsák Richárd képviselő úr, mint a pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Grecsák Richárd előadó: T. Képviselőház ! Van szerencsém beterjeszteni a képviselőház pénzügyi bizottságának jelentését a Dunántúlon ásványolaj-, földgáz- és egyéb ásványolaj félék kutatását végző European Gas and Electric Company céggel kötött pótegyezmény tárgyában az országgyűléshez benyújtott iparügyi, miniszteri jelentésről- Tisztelettél kérem, hogy a jelentés kinyomatása és szétosztása iránt intézkedni, tárgyalására pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja s tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Az előadó úr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem tehát, méltóztatik-e a jelentés tárgyalására a sürgősséget kimondani'? (Igen.) A Ház a sürgősséghez hozzájárul. Szólásra következik? Szeder János jegyző: Andaházi-Kasnya Béla. Andaházi-Kasnya Bé la: Mélyen t. Képviselőház! A megelőző ülésnapon nagy érdeklődéssel hallgattam Drobni képviseiőtársamnak a tőkéről tartott filozofikus előadását és azt hiszem, kevesen vagyunk a képviselőházban, akik ne tennék magukévá teljes egészében sz