Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-252

408 Az országgyűlés képviselőházának 25 ban; ina azonban a helyzet teljesen más és a mai konstelláció fokozottabb mérvű erőkifej­test fog- lehetővé tenni a jövőben. A magyar katonai erények tündököltek a magyar szabadságharcok korsizakaihan is, sőt ezek az erőkifejtések hizonyos fokig párhu­zamba vonhatók, párhuzamba állíthatók a mai helyzettel abból a szempontból, hogy bár Rá­kóczi vagy Kossuth Lajos nemzeti szabadság­-harcaiban talán még kevéshbé állottak az ak­kori harcosok rendelkezésére megfelelő techni­kai eszközök s a megfelelő régi múlttal és drillel bíró szervezettség, mégis az egész világ előtt bizonyságát adták annak, hogy aki a ma­gyarral szembehelyezkedik,, az pórul is járhat. (Ügy van! Ügy van!) Ez a javaslat szerintem teljes mértékben kifejezi a magyar -nemzet elismerését. Hiszen t'isztában kell lennük azzal, hogy a mai nép­has er egek korszakában, amikor óriási tömegek mozgósíttatnak saját érdekeik és a nemzet lét­érdekeinek védelmére, egészen más adottságok előtt állunk, mint a multakban, amikor egy nemzeib hadserege zsoldos vagy rendi alapon állott és bizonyos számszerű kisebbséget kép­viselt a mai milliós hadseregekkel szemben úgy, hogy én a legfontosabb tényezőnek ebben a javaslatban az erkölcsi elismerést és az er­kölcsi jutalmazást látom a magyar katonával, a magyar vitézséggel, a magyar tűzharcosok­kal szeinben. Hogy ez a javaslat ma itt a Házban tárgya­lás alatt áll, a honvédelmi miniszter úr inten­cióin kívül jórészt a Frontharcos Szövetségnek az érdeme, amely a frontharcos-, illetőleg a tűz­harcos-gondolatot kellő eréllyel és kellő lelkese­déssel propagálta a közönnyel vagy nemtörő­dömséggel szemben és amely Frontharcos Szö­vetség szervezettségével, példás fegyelmezettsé­gével és dekorativ értékeivel mindig és minden­kor bizonyságot és példát statuált a magyar társadalom részére^ abban a tekintetben, hogy igenis az összetartás, a fegyelem és az erkölcsi alapon való tántoríthatatlan helytállás eredmé­nyekre vezet. A szövetségnek ezt a munkássá­gát elsősorban igen t. és nagyraértékelt szövet­ségi elnökének, Takáoh-Tolvay József gróf úr, tisztelt képviselőtársunknak köszönhetjük. En a múlt nemtörődömségével szemben teljes repará­ciót látok ebben a javaslatban. Tisztelt Ház! Nem 1 kívánok egyrészt a már bőven letárgyalt anyag szempontjából, más­részt az idő rövidsége miatt és az ismétlések el­kerülése végett sem hosszadalmas lenni és rövi­den csak arra kívánok rámutatni, hogy igenis az előttünk fekvő javaslat nem sérti más tűz­harcos-kategóriák érdekeit sem, örömömnek adok kifejezést afelett, hogy a vitézek és a rok­kantak szempontjai és érdekei a legteljesebb mértékben megvédettek ebben a javaslatban, s hogy ebből a javaslatból rájuk semmiféle sére­lem nem háramlik és nem háramolhatik. öröra­mel kell üdvözölnöm azt a tényt is, hogy a tűz­harcos-javaslat mintegy csokorba kötötte^a falu­si lakosság és a nagy falusi tömegeket képviselő tűzharcosok érdekeit is, ezeknek anyagi elisme­rését és honorálását is. Ilyen tekintetben első­sorban azt tartom fontosnak, hogy azok a szé­les falusi rétegek, amelyek ugyan már részesül­tek eddig is előnyökben, további előnyökhöz juthatnak anyagi szempontból is. így különösen jelentősnek tartom az erköl­csieken felül a törvényjavaslat 9. §;át, amely nemcsak a földdel bíró kisgazdatársadaloim, hanem a mezőgazdasági munkásság és cselédség '. ülése 19$7 november 12-én, pénteken. érdekeire is tekintettel van. Ennél a szakasznál a magam részéről talán indokoltnak és anyagi áldozatba nem kerülőnek tartanám — és kér­ném a honvédelmi miniszter úr esetleges elha­tározását e tekintetben —, hogy a mezőgazda­sági munkásság tűzharcos tagjainak alkalmazá­sára vonatkozó birtokhatárt méltóztassék talán 500 holdban megállapítani, amennyiben ezt in­dokoltnak és lehetségesnek tartja a miniszter ur, mert hiszen ez a határ nem sértené az 1000 holdas birtokkategóriákon leginkább alkalma­zott és^ alkalmazható rokkantak érdekeit. Köz­tudomású ugyanis, hogy leginkább a nagybir­tok képes rokkantakat alkalmazni, mert ott sok olyan munkaterület van, amelyeken a rokkant éppúgy megfelel, mint egy teljesen ép ember. Nagyon jelentősnek tartom a 11. § máso­dik bekezdését. Ez szintén kizárólag falusi ér­dekeket elégít ki, az országos mezőgazdasági munkáspénztár tűzharcos biztosítottjai részére jelent ez előnyt. A 14. §. pedig adókedvezmé­nyeket is biztosít. A magam részéről nagy örömmel üdvöz­löm ezt a javaslatot, amely jóval felülmúlja sok győztes és hatalmasabb állam hasonló in­tézkedéseit és amely talán ösztönzést ad a tár­sadalmi közreműködésre is e tekintetiben. Min­denesetre örök elismerést, örök emléket jelent a lezajlott világháború hős magyarjainak. Amikor nagy igényekkel lépünk fel és sokszor nemcsak gazdasági, hanem más szempontok miatt is kivihetetlen követelményeket állítunk fel, ne feledkezzünk meg a megszállt területen élő magyar tűzharcos-testvéreinkről, akik nem­hogy ilyen anyagi és erkölcsi elismerést kap­tak volna eddig, hanem a kisebbségi sors és az üldöztetés lett osztályrészük. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez a javaslat a -mai lehetőségek között min­den tekintetben a legtöbbet nyújtja, de jövő tűzharcosaink érdekéről sem feledkezik meg, merít gondol arra, hogy jövő tűzharcosaink szükségletéről is tudjon az államhatalom és a kormányzat gondoskodni, amikor nem mindent ebben a javaslatban ad anyagilag. A magam részéről mindezeknek a szempontoknak alapján hálás köszönettel fogadom a törvényjavaslatot s megköszönöm a honvédelmi miniszter úr in­tencióját, amellyel ezt a javaslatot ide elénk hozta. A magam részéről így a törvényjavasla­tot a részletes tárgyalás alapjául kész öröm­mel és hazafias lelkesedéssel fogadom el. (Él­jenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot szá­mosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Propper Sándor! Elnök: Propper Sándor képviselő urat il­leti a szó. ,*,•",', Propper Sándor: T. Képviselőház! (Halt­juk! Halljuk!) A magam részéről mindenkivel egyetértek, aki a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák, valamint a tűzharcosok iránt a közösség háláját tartja szükségesnek leróni úgy anyagi, mint erkölcsi szempontból. így természetesen nagyjában és egészében előttem szólott Szála y képviselőtársammal is egyetértek. Vitatko­zásra tehát nincs okom, csak azt az egy téte­lét vitatom, amellyel nem értek egyet,, t. i. íiogy ez a javaslat teljes mértékben, tökélete­sen kielégítené az idevonatkozó igényeket. Be­szédem későbibi folyamán leszek majd bátor ezt az álláspontomat megokolni. r En 16-ik éve vagyok már tagja a képviselő­háznak, de ez alatt a hosszú idő alatt ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents