Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-250

Az országgyűlés képviselőházának 250. min alapszik és milyen jelentőségű, arra nézve csak azt kívánom ezúttal megmondani, hogy éppen azt az eredményt tudva és mérlegelve állítom, hogy ha eddig nem történt volna meg az ellenőrzés, akkor most volna szükséges azt minél előbb elrendelni. (Zaj a balés a szélsőbaloldalon. — Kéthly Anna: 12 éves fiúk, mint valuta-gengszterek!) ". Az interpelláló t. képviselő társam nyilván jogi tévedésben van akkor, amikpr a szóbanforgó ellenőrzési eljárást törvényellenesnek minősíti. (Kéthly Anna: Amikor azt hiszi, hogy a zsidókra is szól a törvény!) Razziák tartása általában a rendőrhatóságnak, a közbiztonsági szerveiknek és így a belügyminiszternek mint legfőbb rendészeti hatáságnak nemcsak törvényes joga, hanem egyúttal kötelessége is. (Rupert Rezső: Nyilvános helyeken! — Farkas István: Csak statuáljanak példát, miniszter úr! — Györki Imre: Hol van ez megírva! — Zaj.) Ez egyrészt az általános rendőri jogelveken alapul, másrészt erről egyes törvényes jogszabályok kifejezetten is rendel kéznek, így az 1881. évi XXI. törvénycikk, továbbá az 5047/1919. M. E. számú törvényerejű minisztériumi rendeletnek, valamint a 39.820— 1921. belügyminiszteri számú rendeletnek altalános rendészeti vonatkozású rendelkezésein kívül, külön is felemlítendőnek tartom a csendőrségi szolgálati utasítás 80. Vánalk »Az átkutatásról« (razzia) szóló rendelkezéseit, a 9862/1920. M. E. számú törvényerejű minisztériumi rendelet 9. §-ának a razziákról szóló 2. bekezdését, a rendőri bejelentésről szóló 1879. évi XXVIII. te. 11. §-ának^ a helyszíni meggyőződésről szóló rendelkezéseit. E tételes szabályok közül mint a legpregnánsabb at megemlítem a 39.820/1921. belügyminiszteri számú, a magyar királyi rendőrség szervezetének és szolgálatának szabályzatáról szóló rendent 48. §-a 2. bekezdését, amely szó szerint a következőket mondja (olvasna): \ »A rendőrség tagja magánlakásba igazgatási, rendészeti ügyben is beléphet, ha azt hivatalos eljárásának természete megkívánja, vagy ha a lakókkal másként nem érintkezhetik.« (Zaj. — Rupert Rezső: De érintkezhet másképpen is!) Külön ki kell emelnem a külföldiek lakhatásáról szóló 1903. évi V. törvénycikk 8. §-át amely iszerint a rendőrhatóság jogosítva van a 'bejelentéseik teljesítését közegei által úgy a «szállodákban, mint magánházaikban ellenőrizni. .(Fábián Béla: Éjszaka! — Malasits Géza: Hogyne, a portásnál' a könyvben!) Kétségtelen tehát, hogy a razzia és ennek keretében az igazoltatás! eljárás elrendelése és fo ganatosítása törvényes volt. De jogi és ténybeli tévedésben van az in terpelláló képviselő úr abban a tekintetben is, amikor »házkutatásról és letartóztatásról« beszél, holott az említett eljárás során sem házkutatás, «sem letartóztatás nem történt... (Zaj. — Malasits Géza: Hát mit csináltak velük ? Bevitték a toloncházba és letartóztatták!) .. .hanem kizárólag teljesen szabályszerű igazoltatás és egyes esetekben őrizetbe vétel. Erre az utóbbira vonatkozólag megjegyzem, hogy ezek az őrizetbevételek is teljesen törvényesek voltak, mert azokat a folyamatba tett kiutasítása eljárással kapcsolatban az 1903. évi V. törvénycikk 10. $-a és a toloncszabályzat alapján foganatosították. Ez az ideiglenes és teljesen törvényszerű őrizetbevétel azonban egészen más, mint a bűnvádi eljárásban ülése 1037 november 10-én, szerdán. Í370 szabályozott előzetes letartóztatás, amit egyébként az interpelláló képviselő úr, mint ügyvédember, a legjobban tudhat. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Fábián Béla: Azért beszélt, mert ügyvéd, mert tudja.) Ami ezután a szóbanlévő hatósági ellenőrzés tényleges lebonyolításának mikéntjét, időpontját, körülményeit stb. illeti, mindenekelőtt azt kell megjegyeznem, hogy minden objektív és a dologhoz csak valamennyire értő ember előtt világos, hogy komoly eredményt csak úgy lehet elérni, ha megfelelő rendőri erő alkalmazásával kellő időhen, mégpedig olyankor, amikor az illetők nincsenek távol hazulról, történik az eljárás. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezért kellett a hajnali időt választani és általában ezért rendelkeztem úgy, amint az ellenőrzés kivitele történt, mert ez éppen az eljárás gyorsabb lebonyolítása érdekében volt feltétlenül szükséges. Az illetékes végrehajtó tényezőknek 'személyesen magam adtam ki azt az utasítást, hogy az eljárás lehetőleg kímélettel, tapintattal és fölösleges zaklatás elkerülésével hajtassák végre. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ehhez az utasításhoz a karhatalom alkalmazkodott is, annyira, hogy utólagosan magam megvizsgálva minden olvan sérelmet és panaszt, amelyre nézve az állíttatott- hogy kíméletlen zaklatás esete történt volna, minden esetben azt találtam, hogy az errevonatkozó panaszok nem felelnek meg a valóságnak és ennek folytán alaptalanok. Az is kétségtelen, hogy egv ilyen széles kört érintő rendszabályt efrv milliós városban nem lehet vérehajtani anélkül, hogy az ne keltsen feltűnést és hogy az egyesekre nézve ne járjon kényelmetlenséggel, vagy kellemetlensée:gel. (Vázsonvi János: Sérelemmel!) Külföldön nagy városokban az ilyen ellenőrzések éppen nem precedens nélkül valók. Példaképpen utalok arra, hogy ezelőtt néhány hónappal Párizsban több egész városrészt razziázott le a rendőrség ugyancsak közbiztonsági érdekből. (Zaj a szélső baloldalon. — Fábián Béla: A lakásokba is bement? — Nagy zaj. Elnök csenael.) A különbség az, hogy a külföldi nagwárosokban a közönség talán megértőbb abban a tekintetben, hogy átérzi azt. hogy a közrend és közbiztonság mindenkitől bizonvos áldozatot kíván. Way van! Ügy van! a jobboldalon.) En teljes mértékben átérzem és elismerem, hogy egy ilyen ellenőrzési akció némi áldozatot ielent a polgárságra nézve, sőt sajnálom.' is azokat a kellemetlenségeket és (kényelmetlenségeket, amelyek esetleg az igazoltatási eljárás eredményében áratlanoknak találtakra hárultak. De arra kérem a közönséget, hogy hozza meg ezeket az áldozatokat az állam biztonsága, a nemzet nagyfontosságú érdekei és a saját biztonsága szempontjából. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Tekintse ezt í'ury. mint amilyen kényelmetlenséggel jár a közönségre nézve például egy légvédelmi gyakorlat. Erről a helyről kérem a közönséget arra, hogy gyanúsítások és vádaskodások helyett inkább támogasson és azzal vegyen részt abban a becsületes törekvésemben, hogy a közrendet és a közbékét biztosíthassam. (Farkas István: Az állam ezt a célt másképpen is elérheti. Más eszközökkel, nem ilyen erőszakosan.) Arról azonban, hogy a törvényes alapon és szabályszerűen lefolytatott eljárás az ország közvéleményét megdöbbentette volna, tudomásom 56*