Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-250

3 "4 ' Az országgyűlés képviselőházának 25 De nehogy azt higyjék, hogy itt valami elírás van, legyen szabad az egyetem hivatalos, ki­nyomtatott programjából olvasni fel néhány dolgot. Például a tanársegédekre vonatkozó rovat után egy sokkal nagyobb rovat követke­zik »fizetéstelen tanársegédek« cím alatt, a to­vábbi oldalakon pedig a díjtalan gyakornokok óriási seregéről olvashatunk. Nyilvánvaló te­hát, hogy ilyen alkalmazások vannak; hiszen ezt körülbelül mindannyian tudjuk, akik eze­ken a dolgokon átmentünk. Arról is volt tudomásom, hogy a miniszter lír az úgynevezett Horttiy-alapból juttatott 600 pengős összegeket. Ez azonban csak havi 50 pengőnek felel meg. Ez is valami, de minden­esetre nem azt a célt szolgálja, hogy a nyugodt, komoly, tudományos munka független, gond­talan formában megindulhasson. Én azonban mégis bízom a kultuszminiszter úrban, mert hiszen ő a tudomány embere. Ezért fogadom el a választ abban a reményben, hogy a követ­kező költségvetési évben egy egészen más kultuszbüdzsével állunk majd szemben. (Mala­sits Géza: Ebben csalódni fog!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az államtitkár úrnak a miniszter úr nevében adott válaszát tudomásul venni? {Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Rupert Rezső képviselő úr in­terpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. (Rakovszky Tibor az időköz­ben megérkezett belügyminiszter felé: A bel­ügyminiszter urat jobban érdekli a Dob-utcai razzia, mint a magyar ifjúság! A Dob-utcai razzia jobban érdekli Önt, mint a magyar ifjú­ság! A belügyminiszter úr nem válaszolt az én interpellációmra! — Gr. Festetics Domonkos: A kettő összefüg egymással!) Rakovszky kép­viselő urat kérem, mérsékelje magát! (Gr. Fes­tetics Domonkos: Ha nincs Dob-utca, az ifjú­ság helyzete sokkal jobb! — Rakovszy Tibor: A Dob-utcai razzia! Hallgassák m?g! — Gr. Festetics Domonkos: Meg is hallgatjuk ! — Zaj.) Csikvándi Ernő jegyző (olvassa : »Interpel­láció a belügyminiszter úrhoz a Budapest szé­kesfőváros III., VI. és VII. kerületében 1937 november 7-ére (vasárnap) virradó hajnalban elkövetett tömeges törvényellenes házkutatá­sok és elfogatások tárgyában: 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság rendelkezése folytán a buda­pesti államrendőrség Budapesten a Király­utcában és a szomszédos utcákban, valamint Óbudán razziatartás címén 1937 november 7-ére virradó éjjel több száz lakásba behatolt, ott házkutatásokat tartott és nagyszámú magyar állampolgárt is^ törvénytelenül elfogva a to­loncházba szállíttatott? 2. Hajlandó-e a miniszter úr nyilatkozni, hogy mindez a törvénytelenség személy szerint kinek rendeletére történt? 3. Tudja-e a miniszter úr, hogy magán­lakásba való behatolást és ott házkutatást a Bp. 177. §-a szerint csak bíróság rendelhet el és csak bűntett, vagy szabadságvesztéssel bün­tetendő vétség esetén s ugyanily esetben előze­tes letartóztatásnak is csak alapos gyanú alap­ján és csak a Bp. 141. §-ában felsorolt feltételek mellett van helye? 4. Egyetért-e tehát a miniszter úr velem abban, hogy aki a lakásokba való kegyetlen, éjjeli behatolásokat, a törvényellenes házkuta­tásokat elrendelte, az a hivatalos hatalommal ). ülése 1937 november 10-én, szerdán. való durva visszaélés mellett elkövette a Btk. 193. és 199. Vába ütköző személyes szabaaság és házi jog megsértésének bűncselekményeit is, amellett, hegy az ország jóhírnevének is ártott? 5. Hajlandó-e a miniszter úr a bűnös, vagy bűnösök büntető és fegyelmi felelösségrevonasa iránt haladéktalanul intézkedni, addig is peaig, amíg a megtorlás bekövetkezik, a bűnöst, vagy bűnösöket hivatali állásuktól azonnal felfüg­geszteni s a Központi Hatóság vezetését méltó, törvényttudó és tisztelő kezekre bízni? 6. Tudja-e a miniszter úr, hogy az elköve­tett tömeges atrocitás — amiközben évtizedes cégek tulajdonosait, évek óta egy helyben lakó fő bérlőket, régi tisztes kereskedőket és iparos­mestereket, előkelő magántisztviselőket, egy­házig funkcionáriusokat, betegeket, aggokat, apró kis gyermekeket is szüleiktől elszakítva, sokszor pedig a feleséget a férjtől, mindannyi magyar állampolgárt vasárnap éjjel ágyából ragadva ki, mindenütt rémületet keltve, tar­tóztattak le — nemcsak az ország közvélemé­nyét döbbentette meg, hanem magát az állam­rendőrséget is, >ameiy a bűnös és embertelen rendeletet foganatosítani kénytelen volt? 7. Hajlandó-e végre a miniszter úr — ille­tékes minisztertársaival együtt — a jogrendet úgy helyreállítani, hogy sem a közönséges bű­nözők részéről, sem pedig hatósági oldalról a személyi és vagyonbiztonságot, az otthon szent­ségét, a polgári jogegyenlőséget s általában az emberi sérthetetlenség követelményeit nemhogy támadás ne érje, de annak veszélye se fenye­gesse?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zaj a jobboldalon.) Rupert Rezső: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt beszédemet megkezdeném, tisztelettel kérem .a Házat, méltóztassék beszéd­időmet 15 perccel meghosszabbítani. (Felkiál­tások: Megadjuk!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen.) A Ház a meghosszabbítást megadta. (Felkiáltások jobbfelöl: Beszélje ki magát! — Derültség. — Zaj.) Rupert Rezső: T. Képviselőház! Interpel­lációm imént felolvasott szövege meglehetősen kimeríti .azt az ügyet, amelyért felszólalok és magában foglalja egészen részletesen azoíkat a kérdéseket, amelyekre kielégítő választ re­mélek és kérek. (Malasits Géza: Csalódni fog reményeiben! — Elénk derültség a, jobbolda­lon és a középen.) Ennélfogva csak néhány (Vázsonyi János: De jó (kedvük van!) meg­jegyzésre, észrevételre igyekszem szorítkozni, s kérdéseimet csak azzal a kérdéssel kapcsolat­ban egészítem ki, amely harmadik pontja in­terpellációmnak, hogy a házkutatás elk at és le­tartóztatásokat végző közegek nemcsak bírói végzést nem mutattak fel és hatósági tanukat nem alkalmaztak, hanem nyomozó, rendőrható­sági határozatokat vagy ügyészi határozatot sem mutattak fel, mert hiszem a régi per­rendtartással szemben az 1921:XXIX. te. az ügyészeknek is megengedi, hogy házkutatást rendeljenek el. (Zaj. — Egy hang jobbfelbl: Alkotmánysérelem! — Derültség.) Egyébként abban a 'Szerencsés helyzetben vagyak, hogy a belügyminiszter úr a sajtó­nak tett mai nyilatkozatával — amelyet a leg­részletesebben a 8 Örai Ujság-ban olvastam — (Mozgás a jobboldalon.) részben már megnyug­1 tató választ adott interpellációmra. Azzal nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents