Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-250
Az országgyűlés képviselőházának 250. évi költésvetésbe felvesszük; az, aluljáró kérdésével akkor tudok foglalkozni, ha a terveket elkészítették és hajlandó vagyok részösszeget a jövő évi előirányzatba beállítani, ha a város is hozzájárul megfelelő hányaddal, ami pedig a személy át járó kérdését illeti, azt közvetlenül, rövid úton el fogjuk intézni. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Zsitvay Tibor: T. Képviselőház! A magam részéről köszönetet mondok a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak válaszáért, amelyet szívesen tudomásul veszek abban a reménységben, hogy amikor kilátásba helyezte, hogy a jövő költségvetési évben az állomás személypályaudvarának felvételi épületét renováltatja és egyébként is újjáépítteti és az útátjáró kérdésében a terveket nemcsak elkészítteti, hanem azok megvalósítását a beruházási programba felveszi, a megoldás nem fog lehetetlenné válni pusztán abból az okból, hogy esetleg túlmagas hozzájárulást kívánnának ettől a várostól. (Bornemisza Géza kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Nem lesz olyan nagyon magas!) Meggyőződésem, hogy itt megértésre fogunk találni és ebben a t reménységben azzal veszem tudomásul a választ, hogy azt is remélem, hogy az a megjegyzése az igen t. miniszter úrnak, hogy momentán a teherpályaudvar vonalán nem foglalkozhat konkrét alkotásokkal, nem jelenti azt, hogy talán a jövő évi költségvetés tárgyalása során nem fogja a t. Házat tájékoztatni atekintetben, hogy a közeljövő munkaprogrammjába talán mégis fokozatosan belevette ezt a kérdést. Ebben a reménységben vagyok bátor a választ tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e j a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Petrq Kálmán képviselő úr interpellációja következik. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni, t Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi és pénzügyminiszter xu'hoz. 1. Hajlandók-e a miniszter urak a hegyvidéki minőségi borok értékesítése érdekében bel- és külföldön kifejtendő borpropaigandát pénzügyileg alátámasztani ? 2. Hajlandók-e a miniszter urak a hegyvidéki minőségi borok külföldre való kivitelét anyagilag támogatni? 3. Mikor terjeszti be a kormány a szeszelőállítási s értékesítési, továbbá a hegyközségi törvényt a képviselőház elé?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zaj a baloldalon.) Csendet kérek! Petro Kálmán: Igen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Évek hosszú során keresztül erről az oldalról, de meg kell állapítanom, hogy nagyritkán a másik oldalról is nagyon sok beszéd, nagyon sok követelés hangzott el a borgazdaság megsegítése érdekében. Nagyon szeretném, ha most nekem is alkalmam volna éppenúgy, mint előttem szóló képviiselőtársamnaík, elfogadnom azt a miniszteri választ, amelyet erre az interpellációra esetleg kapni fogok. (Mozgás a baloldalon. —- Br. Berg Miksa és Meizler Károly: Nincs itt a miniszter!) Nekünk, akik a borvidéket képviseljük s ülése 1937 november 10-én, szerdán. 355 borgazdasági kérdésekkel foglalkozunk, meg kell állapítanunk azt, hogy ez a (kormányzat, a Darányi-kormány nagyon sokat tett a borgazdaság érdekében, mindamellett azonban ez, nem zárja ki azt, hogy felhívjuk a kormányzatnak és éppen a fölmívelésügyi miniszter úrnak a figyelmét arra, hogy a sok eredményes cselekedet mellett még nagyon sok tennivalója van, nem annyira a földmívelésügyi miniszter úrnak, mint inkább a pénzügyminiszter úrnak. (Br. Berg Miksa: De hol van? — Czirják Antal: Jön már!) Ha igen t. képviselőtársaim ezelőtt egy esztendővel bementek volna a Divatcsarnokba, a Hangyába, a Corvinba vagy a Párizsi Áruházba és bort akartak volna venni, megállapíthatták volna, hogy 38 fillérért lehet kapni egy liter bort, szépen vignettázva, felkupakclva, becsomagolva, úgyhogy mi, akik a szőlősgazdák sivár helyzetét ismerjük, azon csodálkoztunk különösen, hogy mi ebben a drága és mi ebben az olyan nagyon olcsó. Mert nem volt megfizetve benneaz üveg, nem volt megfizetve benne az adjusztírung, a vignetta és a kupak, egyedül csak a borfogyasztási adó volt benne fizetve, igen t. pénzügyminiszter úr, — mert 9 fillér a borfogyasztási adó itt Budapesten, nemcsak vidéken — s ami a legkevesebb értéket képviselte benne, az maga a bor volt. Ezt a bort máskép nem lehetett literenként 38 fillérért és ilyen 'szép adjusztírungban árulni, csak akkor, ha ezért a borért nem fizettek semmit, mintahogy tényleg úgy volt, hogy az Alföldön a múlt esztendőben 4—5 fillérért lehetett vásárolni a mustot; ezek a mustok vándoroltak be Budapestre és ezekből a mustokból lehetett itt ilyen olcsó bort árusítani. Ezt azért kellett elmondanom, mert teljes elismerésemet kell nyilvánítanom a kormányzat felé — úgy a földmívelésügyi minisztérium, mint a pénzügyminisztérium felé — ezért, hogy ezidén találtak egy megoldást, amely megoldás megakadályozta az alacsony, dömpingárakon való borfelvételt és boreladást, mert cukorfokonként 0*7 fillért, Malligand-fokonként 1*3 fillért biztosítottak a bornak. Ennek következtében különösen az előttem szólott igen t. képviselőtársam kerületéhez tartozó Kecskemét lehetett nagyon hálás az óriási termés folytán, hogy volt egy szerv és volt egy kormányintézkedés, amelynek pénz is állt rendelkezésére, hogy minden mennyiséget, amely a piacra került, fel tudott vásárolni. A kormányzat 200.000 hektolitert vásárolt fel mustsűrítésre, 200.000 hektoliterre adott engedélyt exportvásárlásra, 200.000 hektolitert bort szándékozik szesszé kifőzni, 200.000 hektoliter az a mennyiség, amennyire intervenciós vásárlásra felhatalmazás van és hegy ez megtörténhessék, 200.000 hektoliternek megfelelő borpincét épített, illetőleg adott megfelelő öszszeget, aminek legnagyobb része most már szintén készen van. A mustsűrítők felvásárolták a nekik adott kontingenst, az exportőrök eleget tettek vásárlásaiknak és az intervenciós vásárlások, amikor szükséges, működésbe fognak lépni. Nem ezért interpellálok, .mert ezekért köszönetet mondok a kormánynak, 'hanem azért, mert e megoldás mellett is vannak olyan hibák, amelyek különösen most ütköznek ki, amikor ezek az intervenciós vásárlások meg53*
