Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-250
Az országgyűlés képviselőházának 250. ülése }937 november 10-én, szerdán. 353 kívül sokat jelentett, de az igazság kedvéért meg t kell állapítani, hogy erre a vágányra a ki- es behúzás szintén a személypályaudvar első vagányán történik, úgyhogy míg az egyik oldalon segített, a másik oldalon komplikációkra vezetett. Mégis csak igaza lehet tehát azoknak, mint ahogyan igaza volt a kereskedelemügyi miniszter úr minden egyes elődjének, — valószínű, hogy ő is ezen az állásponton van — 'hogy a személypályaudvar és teherpályaudvar bölcs berendezését meg kell oldani, még ha nem is a békében elképzelt nagy beruházás keretében, de .szerényebb keretek között. Kecskemétnek külön gyümölcsrakodót kell építeni (Helyeslés.) fejállomás formájában — láttam ezeket a terveket — és abban a pillanatban ezek a legsúlyosabb panaszok megszűnnek. Talán nézzük meg azt is, hogy ezek a panaszok csak olyanok-e, amelyeket műszakilag igazolni lehet. S vájjon mit jelent mindez a panasz a forgalom .szemléletében 1 ? Kecskemét személyforgalma évente félmillió személy körül mozog. Egyike az ország legfontosabb pályaudvarainak, amit könnyen fel lehet ismerni nemcsak abból, hogy Kecskemét városának immár 80.000-nél több lakosa van, hanem abból is, hogy hány vonal torkollik oda és kereszteződik ott, hogy Kecskemét törvényszéki székhely, újabban pénzügyigazgatási székhely, ott van a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara székhelye, a Pestvidéki Orvosi Kamara székhelye stb*, — nem fogom mind végigsorolni — vagyis számos olyan országos, vagy nagyobb területre kiható intézmény székhelye, amely naponta szívja és ontja magából a forgalom gyarapítására alkalmas tömegeket. Ha azt is hozzá vesszük, hogy a gyümölcsforgalom központja országos szempontból is Kecskemét, ha tudjuk, hogy Kecskemét városa az ország gyümölcskivitelének 50%-át, baraekés szilvakivitelének 70—80%-át szállítja évente külföldre, akkor megállapíthatjuk ennek a forgalomnak nagy jelentőségét az. ország közgazdasága szempontjából. Es ha nem az idei, roszszabb gyümölcsszezónt, hanem a tavalyi, a közepesnél jobb gyümölcsszezónt vesszük figyelembe, akkor megállapíthatjuk azt, hogy az Államvasutaknak nem is olyan rossz, üzlet, ha Kecskemét gyümölcspiacának, gyümölcsforgalmának eredményességét beruházásokkai igyekszik alátámasztani. * Kecskemét gyümölcsforgalmának, a Kecskeméten berakott gyümölcsöknek az Államvasutak részére lefizetett fuvardíjtételei az el- . múlt esztendőben összesen meghaladták az ] egymillió pengőt. Ázt hiszem, sokan nem is sejtették a t. Házban, hogy a kecskeméti gyümölcs pusztán fuvardíjban évente egymillió pengőt jövedelmez az Államvasutaknak. Méltóztassék azután hozzávenni azt, hogy van ott Angliába irányuló baromfikivitel, van ott borkivitel és borforgalom, van ott nagymértékű zöldség- és uborkaforgalom is. Megállapítható, hogy az Államvasutak évi fuvardíj bevétele Kecskeméten messze meghaladja a kétmillió pengőt. Nem olyan szerénytelen tehát ez a város, ha 50 évi türelmes várakozás után azt kéri, hogy a nagy nyilvánosság figyeljen már fel az ő panaszaira és billentsék el ezt a kérdést a holtpontról, mert országos érdek, hogy olyan legyen az a gyümölcspiac, hogy annak réven a külföldet tényleg ki tudjuk elégíteni, hogy a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XV. szállításokat prompt le tudjuk bonyolítani, és ne kelljen tűrni azt, hogy Kecskeméten rothadjon elaz a gyümölcs, amely az alatt az idő alatt, amíg ott várakozik, már elhagyhatta volna a határt. Méltóztassék megengedni,, hogy a Szolnokiúti aluljáróról is beszéljek. Amikor Kecskemét városa a Baross-féle elgondolás alapján megépítette a Rákóczi-utat, arról volt szó, hogy ott lesz az állomás felvételi épülete és attól nem messze van a Szolnoki-út pályaszintes útátjárója. Most ott van a zsákutca, a Rákócziút. A felvételi épület ettől északra,, majdnem egy kilométerre esik s tőle nem messze van a Szolnoki-úti átjárás, amely természetes folytatása lett volna Kecskemét főütőerének Tiszaug, Szolnok és a Tiszántúl, tehát az ország egyik legfontosabb közlekedési útvonala felé. Ezen az átjárón azonban a nappali órákon áthaladni csak egészen kivételes esetben lehet. Áz a szerencsétlenség,, hogy ez a legfőbb útvonal a teherpályaudvaron megy át, ahol állandóan tolatás van és amint a kezembne lévő egyik grafikon megállapítja, az év egyik legkevésbé forgalmas szakában, november havában,, amikor nincs gyümölcs- és baromfirakodás, mert a baromfirakodás majd csak karácsony táján fog megindulni, a gyümölosrakodás ideje pedig már elmúlt,, a napnak reggeli 6 órájától délutáni 6 órájáig terjedő időszakában a közönséges, nem nagyforgalmú napokon 4—5% órán át szünetel a közlekedés. Ez azt jelenti, hogy minden második, de legalább minden harmadik percben el van zárva az, átkelés. Ez az átjáró pedig olyan területeket kapcsol össze, amelyeknek fontosságára való tekintettel ezt az akadályt ki kellene küszöbölni. Miért kell kiküszöbölni? Nemcsak azért, mert Szolnok felé nagyobb távolságra közlekedvén, ez országos útvonal, amelynek forgalmát nem szabad megbénítani és nem lehet a tőle két és félkilométer távolságra lévő másik átjáróra — ez is ipályaszintes útátjáró — terelni a forgalmat, hanem azért is, mert közvetlenül ezen az útátjárón át érhető el az új repülőtér. A repülőtér lehetővé teszi, hogy a fővárosból,, vagy bárhonnan úgyszólván percek alatt érkezzenek Kecskemétre a repülő-utasok, de a repülőtérről nem lehet Kecskemétre bejönni ezen az egy-, vagy másfélkilométeres útvonalon, mert ott állandóan, néha egy órahosszáig is tartó forgalmi zavar van, hanem kénytelenek elmenni a Műkert felé,, elkerülve délnek, ami 4—5 kilométeres kerülő utat jelent, vagyis 4—5 kilométert feltétlenül veszít az illető, mert nem tud a sorompókon átjutni. Még azt is figyelembe kell venni, hogy a gyümölcs forgalom szempontjából is lényeges az, hogy ez az útátjáró el van zárva, mert a gyümölccsel is meg kell tenni ezt az óriási kerülőt. Ezt annál inkább figyelembe kell venni, mert a Kecskeméten áthaladó vasúti fővonaltól keletre eső része Kecskemétneík, vagyis az ettől a vasúttól a Tiszáig terjedő rész. egyike a város legfontosabb gyümölcstermelő részeinek. Hogy mást ne említsek, ott van Lakytelek, ott van a város óriási szikrai gyümölcsés szőlőtermelő területe, ez a 40.000 holdnyi terület, amelyről odaözönliik Kecskemét piacára a gyümölcs; s az emberek a rövid út helyett 4—5 kilométeres kerülővel juthatnak csak el a város piacára. Az a kérésem az igen t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz,, vétesse elő Kecskemétnek im53
