Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-250

340 Az országgyűlés képviselőházának 2t teiket a konkurrenciától teljesen függetlenül szerezhessek be? Hajlandó-e a miniszter úr azonnal intézkedni, hogy az iparban dolgozók egyforma feltételek mellett, tehát vagy valamilyen behozatali vám mellett, vagy pedig valamennyien vámmentesen hozhassák be az árat, illetve nyersanyagot? Végül felvilágosítást kérek arra vonatkozólag, mi bírta rá a miniszter urat arra, hogy olyan intézkedést tegyen, amely kizárólag a Hutter és Lever Rt., valamint két gyárostársa érdekét szolgálja csak, ugyanakkor ezzel a rendelettel miért szolgáltatta ki a közép- és kisgyárosokat ennek a három nagy magánérdekeltségnek? Andaházi-Kasnya Béla.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szóAndaházi-Kasnya Béla: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem a Képviselőházat, legyen kegyes az anyag nagy voltára való tekintettel beszédidőmet tizenöt perccel meghosszabbítani? Elnök: Méltóztatik a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Andaházi-Kasnya Béla: T. Képviselőház! En egy olyan közérdekű és közérdeklődésre igényt tartó ügyet szeretnék a t. Ház elé hozni, amely a régi cébrendszerből kinőtt szappanfőzők és szappangyárak helyzetére vonatkozik. Ezek ősei tíz generáción, tehát évszázadokon keresztül élteik ebben az országban és így nem vitás, hogy utódaiknak minden joguk megvan ahhoz, hogy a szerzett előjogok alapján kenyerüket folytatólagosan megkereshessék. A szappangyárak és a szappanfőzdék igen kitűnően funkcionáltak 1934-ig, amikor is egyszerre csak megjelent egy nagy érdekeltség, amely elkezdett vásárolni s, elkezdte az országban hatékony ténykedését kiterjeszteni a kisgyárosokra. Mi leit ennek a következményei Az, hogy míg azelőtt a szappanpiac és szappanipar terén igen egészséges helyzet volt a-: országban, most ez a helyzet egy szép napon egyszerre 'megváltozott. A kisiparosok természetesen más rezsivel dolgoztak, mint a közép ipárosok és más rezsivel dolgoztak a nagyiparosok is, érthető tehát, hogy a kisiparosok árnivelláló hatást gyakoroltak a Iközépipar és a. nagyipar eladására ta. Nem akaróim számokkal untatni a t. Házat, mert akkor elveszne a» egész kérdés a számok komplexumában, csak rá akarok mutatni arra, mi volt a helyzet 1934 előtt. 1934 előtt a szappant a kisiparosság körülbelül 10 százalékos haszonnal hozta forgalomba, a középiparosság körülbelül 6, illetőleg majdnem 8 százalékkal drágábban, — ez természetes is, mert nagyobb volt a. rezsije — míg a nagy gyárak 40 százalékkal drágábban hozták forgalomba» a szappant. Ez az ellentét csak látszólagos, mert tekintetbe kell venni azt, hogy a nagy gyáraknak reklámköltségük is van és úgynevezett márkás cikkeket gyártanak, tehát körülbelül 30 százalékot tesz ki a hirdetések folytán a. márkázott szappan renoméja, vagy mondjuk: reputációja. Ennek ellenére a gyárak nem csináltak egymásnak konkurrenciát, mert a közönség szívesen vásárolta a márkás cikkeket, tehát majdnem azt mondhatnók teljesen egyforma volt a helyzet az eladás és a beszerzés terén. Ez, mondom, azelőtt így volt és nagyon szép volt. '). ülése 1937 november 10-én, szerdán. T. Ház! Begyszer azonban csak megjelent a piacon egy gyár, — a Hutter- és Levergyár — s ekkor a kezdet-kezdetén az iparosok egy rossz szójátékot csináltak, azt, hogy »Hutter és Lever mindenkit lever«, de,, sajnos, ez igaz lett, és ezért kell ma itt foglalkoznom ezzel a kérdéssel. Ma ugyanis kétféle bűnözést ismerünk, a közönséges bűnözést és az. úgynevezett intellektuális bűnözést, ha azonban megnézzük ennek a gyárnak a ténykedését,, akkor rá kell jönnünk arra, hogy van egy harmadik fajta bűnözés is: az iparügyi, illetve kereskedelemügyi bűnözés. Az a ténykedés ugyanis, amelyet ez a gyár ebben az országban a minisztérium asszisztenciája mellett keresztül tudott vinni, nem más,, mint az irányított gazdálkodás és a szabad gazdálkodás megütközéséből keletkezett rések tisztességtelen kihasználása. Bocsánatot kérek, hogy ilyen erős szót voltam kénytelen használni, de azt hiszem, adatokkal meg fogom tudni győzni a t. Házat arról» hogy ez a kitétel tényleg csak igen szerény meghatározása a tényeknek. Az a szomorú helyzet állott ugyanis elő. hogy ezekből a nagy szappangyárakból három Összeállt. Természetesen valamennyit össze akarták hozni, — mert tulajdonképpen öt nagy szappangyár volt — de két nagy szappangyár nem ment bele az összeállásba, három gyár ellenben egyesült. Jól tudjuk, hogy mi lett ennek a másik két nagy szappangyárra nézve a következménye,, mert a Meister-szappangyár ezidőszerint fizetésképtelen, Flóra-gyár pedig eladta az egész érdekeltségét, mert annak igen kitűnő vezetője felmérte a helyzetet és látta, hogy nem tud megküzdeni azzal a rettenetes előnnyel, amelyet az igen t. minisztérium biztosított a Hutter és Lever cégnek,, a inkább veszteséggel hagyta tehát ott a piacot és elmenekült. Hogy mennyire igaza volt, (bizonyítja az, hogy a piacról való távozása után bekövetkezett a másik nagy gyár bukása is. Igen t. Képviselőház! Mielőtt a harc megindult volna, körülbelül úgy oszlott meg a szappantermelés az országban, hogy 1500 vágón szappant — mosószappanról beszélek — termeltek a szappanfőzők. Ennek felét a nagyipari gyárak látták el, másik felét pedig a közép- és kisipari gyárak. Mi történik ma? Ma már az a helyzet, hogy ennek a mennyiségnek egynegyedét sem látják már el a közép- és kisipari gyárak és háromnegyedét látják el a nagyipari gyárak, természetesen mindig az igen t. minisztérium legnagyobb és erős asszisztenciája mellett. Es miután a szappangyártás egész kérdése tulajdonképpen ma a nyersanyagbeszerzés körül dől el, ez a nagy szappangyár tehát egyszerűen rátette a kezét erre, s elkezdett vásárolni olajtörőket és olajgyárakat. Ma ciZ cl helyzet,, hogy egyetlenegy olajtörlőgyárat kivéve, a Hutter és Lever Konszern érdekeltségébe tartozik valamennyi olajtörőgyár, mert Hutter és Leverek részben megvásárolták és megszüntették az olajgyárakat, részben pedig^fizettek az olajgyáraknak azért, hogy ne működjenek, részben pedig olyan megáll ápolásokat kötöttek, hogy a gyárak csak a Hutter- és Lever-féle úgynevezett H. A. Sz. konszernek dolgozhatnak. Ennek természetesen az lett a következménye, hogy ezáltal a nyersanyagokat annyira magukhoz kaparintották, hogy ma senki sem tud ebben az országban szappant gyártani,, csak az, akinek Hutter és Leverek engedélyt adnak.