Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-250

Az országgyűlés képviselőházának 250. ülése 1937. évi november hó 10-én, szerdán, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. líirgyai : Az 1914-1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Lázár Imre, Gsoór Lajos, Ősik József. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Andaházi-Kasnya Béla. — az iparügyi miniszterhez — Hutter és Lever Rt. és érdektársainak szerepe a hazai szappangyártás és nyersanyag beszerzése körül. — Andaházi-Kasnya Béla — a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a földmívelésügp miniszterekhez — a H. A. Sz. csoport miként tartotta be a lenmagszerzó'dést. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter válasza mind a két interpellációra. — Zsitvay Tibor — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — Kecskemét thj. város teher- és személypályaudvarának korszerű rendezése tárgyában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza. — Petro Kálmán — a földmívelésügyi, valamint a pénzügyminiszterhez — a borértékesítés és a szesztörvény beterjesztése tárgyában. A pénzügyminiszter válasza. — Gr. Festetics Sándor — a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez — Franco tábornok spanyol nemzeti kormányának elismerése tárgyában. — Malasits Géza — a kormányhoz — a drágaság tárgyában. — Bornemisza Géza iparügyi miniszter nyilatkozata. — Tildy Zoltán — a pénzügyminiszterhez — Békés vármegye ínséges vidékein folyamatban levő szigorú adóbehajtás tárgyában. A pénzügyminiszter válasza. — Fábián Béla — a pénzügyminiszterhez — a tényleges állományú és nyugdíjas köztisztviselők illetményeinek restaurációja tárgyában. A pénzügyminiszter válasza. — Rakovszky Tibor — a vallás- és közoktatásügyi, valamint a belügyminiszterhez — a Berettyóújfalun megtartani szándékolt írói találkozás betiltása tárgyában. — Matolcsy Mátyás — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — az egyetemi gyakornokok javadalmazása tárgyában. Tasnádi Nagy András államtitkár válasza.— Rupert Rezső — a belügyminiszterhez — Budapest székesfőváros III., VI. és VIL kerületében 1937. évi november hó 7-ére, vasárnapra virradó hajnalban elkövetett tömeges törvényellenes házkutatások és elfogatások tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bornemisza Géza, Fabinyi Tihamér, Rőder Vilmos, Széll József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 1 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja, el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Esztergályos János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Csikvándi Ernő, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik az 1914—18. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 463, 474.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Szeder János Jegyző: Lázár Imre! Elnök: Lázár Imre képviselő urat illeti a szó. Lázár Imre: T. Képviselőház! Tizenkilenc éve múlt annak, hogy a világháború befejeződött. A világháború igen sok családnak szomorúságot és keserűséget okozott. Végre most tizenkilenc év után a képviselőház elé került a tűzharcos-törvényjavaslat, hogy törvény gondoskodjék a világháborúban résztvettekről, a tűzharcosokról. A törvényjavaslat sok mindenre kiterjed, de a leglényegesebbre nem, mert a tűzharcosok 80%-át tevő paraszttársadalom a törvényjavaslat révén nem részesül semmi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. előnyben, nem pedig azért, mert a háborús pótdíj nem illeti meg őket és a vasúti kedvezmény is csak abban az esetben, ha csoportosan utaznak, pedig ezekhez a kedvezményekhez a paraszttársadalom tagjainak, akik a legénységi osztályban harcoltak a világháborúban, éppen olyan joguk volna, mint azoknak, akik a tiszti állományban küz öttek. En, aki a legénységi állományban 1914-től egészen a háborít végéig résztvettem a háborúban, közben kétszer is megsebesültem, majd a végén hadifogságba estem, igen jól ismerem a legénység lelkivilágát, mert amikor 1914-ben berukkoltunk, mar akkor megismertük egymást és a háború elejétől kezdve együtt voltam velük. Amikor mi 1914-ben berukkoltunk a háborúba, nem számoltunk azzal, hogy a háború végén majd erkölcsi megbecsülésben vagy anyagi szolgáltatásban részesítenek-e bennünket. Ezt mi egészen természetesnek gondoltuk, de ebben a hitünkben csalatkoztunk. Mi mindjárt a háború alatt, amikör lent voltunk a harctéren, általában azt tapasztaltuk, hogy a legénységi osztály kellő erkölcsi megbecsülése nem volt meg még a tisztikar részéről sem. Nem általánosítom ezt a tisztikarra, de nagyon sokszor előfordult, hogy fiatal kadétaspiránsok, tisztjelöltek igen durva szavakkal sértegették és 50