Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-246

244 Az országgyűlés képviselőházának 21^6, nyivel emelkedett a nyugdíj teher, amelynek pedig csökkennie kellett volna, mert a nyug­díjtehernek 1931 után csökkennie kellett volna Erre kiderül, hogy a nyugdíj teher arány lago­san emelkedett azért, mert az utolsó esztendők­ben olyanmértékű nyugdíjazások folytak, ame­lyekre tiszteletteljes véleményeim szerint sem­minemű szükség nem volt, mert az állam ter­heit szükség nélkül emelték. Ismerem az állami célok elsőrangú fontos­ságát. Legelsőrangúan fontosnak tartom azt, hogy azok, akik az állam életét adminisztrál­ják, olyan anyagi helyzetben legyenek, hogy ne kelljen nekik a legelsőrendű életszükségleti cikkek megszerzéséért a legnagyobb küzdelmet folytatniuk. (Rajniss Ferenc: Le kell törni a kartelárakat, hogy olcsóság legyen!) Ön van a kormánnyal összeköttetésben, nem én. Törjék le az urak az árakat. De ha az árakat az egyik oldalon nem törik le, a másik oldalon pedig a köztisztviselők fizetését nem rendezik, akkor a •drágábbá vált életben a köztisztviselői fizeté­sek kérdését továbbvinni nem lehet. Nem árulta el a miniszter úr a képviselő­ház és az ország előtt sem, hogy mik azok a magasabb államcélok, amelyekre a miniszter ár gondol. (Zaj és mozgás a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások: De nehéz kitalálni! — Rajniss Ferenc közbeszól. — Zaj.) En azt -mondom, amit én jónak tartok, a képviselő úr azt mondja, amit ön jónak tart. (Rajniss Fe­renc: Tényleg, nem tartozunk egy táborba!) Áz a felfogásom, hogy a köztisztviselők to­vábbi éhhoppon tartása a nemzet legnagyobb javait támadja meg és ezt hangoztatni fogom a pénzügyminiszter úrral és a kormánnyal szemben is. Meg vagyok győződve arról, hogy az itt ülő igen t. képviselőtársaim legnagyobb része télies mértékben az én felfogásomat osztja. (Rajniss Ferenc: En nem!) A képviselő úr nem számít bele. (Élénk derültség.) Meg­győződésem, hogy annak, aki ebben az ország­ban köztisztviselőkkel, különösen kisebb köz­tisztviselőkkel összeköttetésben van, meg kell állapítania, hogy a kisebb köztisztviselők a hő­siességnek olyan példáját nyújtották az utolsó hat esztendőben, amelynek honorálása legelső­sorban állami érdek. Nem lehetséges arra az álláspontra helyezkedni, hogy clZ cl kistisztviselő, akinek odahaza négy gyermeke van, — azért, mert a t. kormányok állandóan felbujtották a köztisztviselőket azzal, hogy minél több gyer­meke van valakinek, annál nagyobb hazafi, hiszen a t. kormányok állandóan arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy akik egykések, azok nem jó hazafiak — az most maga gondos­kodjék arról, honnan veszi a pénzt gyermekei eltartására. (Zaj.) T. Ház! Lehet, hogy azok a kérdések, ame­lyekről itt beszélek, mosolyra fakasztanak, méltóztassanak azonban tudomásul venni, hogy kevés olyan fontos problémája van a magyar életnek, mint amilyen fontos probléma az, hogy mi lesz a kistisztviselők fizetésének a rendezé­sével. Én nem vagyok hajlandó olyan könnyen belenyugodni abba, hogy a t. miniszter úr egy saizi lepel möge állva, arra az álláspontra he­lyezkedik, — aminek őszinteségében egy percig sem kételkedem — hogy mennyire szereti a köztisztviselőket. Hát ha a miniszter úr olyan nagyon szereti a köztisztviselőket, méltóztas­sék gondoskodni arról, hogy ennek az ország­nak köztisztviselő-társadalma éhen ne haljon. (Mozgás és zaj a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások: Ez demagógia!) Nem lehet ezt. a ülése 1937 november 3-án, szerdán. problémát úgy megoldani, mint ahogyan meg akarják oldani. Méltóztassanak tudomásul venni, hogy azok a nyomorult kisemberek, akiknek 100 pengős, vagy 100 pengőt alig meg­haladó fizetésük van, a maguk problémáját legelsőrangú problémának tartják és kell, hogy az állam is azoknak a problémáit, akik az ál­lam gépezeténél mint gépészek és segédgépé­szek szerepet játszanak... (Rajniss Ferenc: Meg kell adóztatni a nagytőkét!) Tegyen már egyszer a képviselő úr errevouatkozólag egy indítványt, csak cl'Z il baj, hogy a t. képviselő urak a nagytőkével nagyon jó viszonyban van­nak. (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Nem a kormánypártról beszél­teim. (Rajniss Ferenc: A képviselő úr mindjárt haragszik.) Nem haragszom, de tegnap hallot­tam egy beszédet, illetőleg olvastam egy nép­gyűlésen elhangzott beszédet, amelyre egyelőre válasz nem érkezett. (Felkiáltások a jobbolda­lon és a középen: Nem értjük!) Ha a képviselő úr nem szólt volna közbe, akkor én ezt nem válaszoltam volgai T. Képviselőház! A köztisztviselői problé­mát el kell intézni. Egész őszintén megvallom, én nem akarom ebben az irányban sem a t. miniszter urat, sem pedig a t. többeéget arra késztetni, hogy illúziókban ringassák magu­kat. Ez a kérdés, akármiként akarják is azt elkenni, itt dörömböl a képviselőház kapuin és méltóztasék tudomásul venni, hogy a város­házakon, a vármegyeházákon és mindenütt olyan problémává nőtte ki magát s olyan ál­landó kérdés a köztisztviselők között, hogy ezt semmiféle szép szavakkal és semmiféle meg­nyugvással elintézni nem lehet. Én azért nem veszem tudomásul a t. mi­niszter úr válaszát, mert arra akarom őt kérni, vizsgálja meg ennek a kérdésnek erkölcsi ol­dalát is. Nem akarjuk azt, hogy a _ magyar tisztviselői kar balkanizáltassék, pedig ha a magyar köztisztviselői kart tovább méltóztat­nak meghagyni ebben a gazdasági helyzetben, akkor mi is a Balkánra fogunk eljutni. Mi a legnagyobb hálával tartozunk a köz­tisztviselői karnak, amely erkölcsi integritását ilyen szegényen, ilyen nyomorult, ilyen rossz gazdasági helyzetben is megtartotta. Tessék vigyázni arra, hogy ez az erkölcsi integritá­suk megmaradjon. A miniszter úr válaszát nem veszem tudomásul. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t- Házat, méltóztatnak-e a pénzügy­miniszter úrnak Horn on nay Tivadar képviselő úr interpellációjára adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e & nénz­ügyminiszter úrnak Fábián Béla képviselő úr interpellációjára adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Andaházi-Kasnya Béla képviselő úrnak az interpellációját, amelyet az iparügyi, vala­mint a kereskedelem- es közlekedésügyi mi­niszter úrhoz intézett, továbbá másik inter­pellációját, melyet a kereskedelem- és közle­kedésügyi, valamint a földmívelésügyi^ minisz­ter urakhoz intézett, a képviselő ÚT kérelmére halasztást a dtam. Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr azt az interpellációját, amelyet a kereskedelem- ^ és közlekedésügyi, valamint az igazságügyminisz­ter urakhoz intézett, törölte.

Next

/
Thumbnails
Contents