Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-246
Az országgyűlés képviselőházának 21>6. ülése 1937 november 3-án, szerdán. 245 Éber Antal képviselő úrnak a földmívelésiigyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter urakhoz intézett interpellációjára a képviselő úr kérelmére halasztást adtam. Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz az adófoglalásoknál .az adózók részére hathavi eleiem stb. visszahagyása tárgyában (vonatkozással a K. K. H. Ö. 55. § 16. pont). Tekintettel^ arra, hogy a közadókra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó jogszabályok új összeállítása a pénzügyminiszter úr többszöri kijelentése dacára még uiindig húzódik, tekintettel továbbá, arra, hogy az adózás terén megkezdett igen helyes szociális irányú lépéseket a közadók kezelése terén is hasonló intézkedések helyesen egészítenék ki, kérdezem a pénzügyminiszter urat, hajlandó-e a. _ közadók kezelésére vonatkozó jogszabályok új teljes , összeállítása előtt sürgősen olyan intézkedést kiadni, mely a K. K. H. Ö. 55. §" 16. pontjában foglalt rendelkezést olyképpen módosítsa, hogy az adózónak és 'házanépének nemcsak egy havi szükséges élelem stb., hanem legalább hat havi szükséges élelem, tüzelőszer hagyassék vissza. Csoór Lajos s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Interpellációm felolvasása után egészen röviden leszek bátor megindokolni az abban felvetett kérdéseket. Annál is inkább röviden teszem ezt, mert ha részletesebben szólnék, nem tudnék elvonatkozni annak szembeállításától, ami itt most a köztisztviselők érdekében elhangzott egyfelől, másfelől pedig attól, ami ennek a, szegény, proletár népnek az érdekében itt el kell hogy hangozzék. Mély tisztelettel kérem a^ pénzügyminiszter urat. tegye megfontolás tárgyává egy soronkívüli rendelkezés kiadását a közadók kezelésére vonatkozó hivatalos összeállítás 55. ^-ának ahhoz a pontjához, amely szerint egy havi élelmet hagynak vissza az adóhátralékok behajtásánál. Kérem ennek olyan értelemben való módosítását, hogy legalább három, de inkább hat havi élelmet mentesítsenek a foglalás alól. (Helyeslés bal felől.) Igen fontos dolog ez, mélyen t. pénzügyminiszter úr, a falusi nép körében különösen most, amikor oly szigorú adóbehajtás folyik. Életbevágóan fontos, hogy annak a ; munkásnak, kisgazdának és egyéb falusi népnek novemberben necsak a decemberi élelme maradjon meg a kamrában, hanem annyi élelme iegyen, hogy legalább márciusig legyen miből eltartania családját. Elismerem és teljes mértékben tisztelem a pénzügyminiszter úrnak azokat a törekvéseit, amelyeket az adóztatás terén szociális szempontból tanúsított, Nagyszerű teljesítménveket végzett eddig. Nem akarom ezeket felsorolni, de ezeket a teljesítményeket ki kell egészíteni az eljárási szabálvzatban azzal, hogy kíméljük meg az adóhátralékost attól, hogy télies mérteVben kifoszHák a kamráját, az éléstárát. Nem azt mondom, hogv az egyes adóhatóságok télies mértékben kifosztják az adóhátralékosokat. a lehetőséfr meflrvan azonban erre és igen sok alkalommal láttam és tapasztaltam hogy jegyzők ellen fegyelmi eljárást indítottak azért, mert nem voltak eléggé kíméletlenek az adóvégrehajtásban, ha pedig nem akarnak eléggé kíméletlenek lenni, akkor kénytelenek magukat ehhez az 55, §-hoz tartani, amely nagyon is szűk körben szabja meg a. foglalás alól mentes tárgyakat. T. Ház! A pénzügyminiszter úr nagyszerű elokvenciával és pátosszal beszélt az előbb arról, hogy a szívéhez milyen közel állunk és hogy az ő lelkében bizonyos húrok rezdülnek meg, ha egy-egy kérést előterjesztünk. A köztisztviselők kérése után rezdüljön meg tehát lelkében a szegény falusi nép érdekében egy másik húr is, hagyja meg a pénzügyminiszter úr az egy havi élelmen felül azt a három vagy hat havi élelmet, amelyre szüksége van a falusi népnek ahhoz, hogy a télen át, az őszi munkaidőtől a tavaszi munkáidéig fenn tudja magát tartani. Azért is voltam bátor ezt az interpellációt előterjeszteni és soronkívüli intézkedést kérni, inert már több ízben felszólaltam és kérést intéztem ilyen irányban ,s a pénzügyminiszter úr kétszer-háromszor is ígéretet tett, hogy ekkor és ekkor megjelenik ez az adó összeállítás, ez azonban még mindig késik és erős a gyanúm, hogy még sokáig fog késni. De ha már ennek a megvalósítása igen nagy nehézségekbe ütközik, — ezt elismerem — akkor is egy ilyen (közbeszóló rendelkezéssel, egy kielégítő soronkívüli intézkedéssel igen nagy szociális megnyugvást és békét lehetne teremteni. Tudjuk, hogy milyen nagy megnyugvást és örömet keltett az országban az, hogy a kormány az egy szoba, konyhás munkásházak adómentességét — igen helyesen — megadta és igen sok adóhátralékot leírt; ugyanolyan nagy megnyugvással fogadná a falusi nép és a szociális gondoskodás jelét látná benne, ha a kormányzat a foglalás alól mentes élelem mennyiségét, felemelné három vagy hat havi mennyiségre. Kérem a pénzügyminiszter urat, adjon kedvező választ ebben a kérdésben. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván válaszolni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Képviselőház! A szóbanforgó kérdés nem oldható meg önállóan az adóztatási jog körében, mert ez összefügg a bírói végrehajtási törvénynyel, amelynek novellája, az 1908:XLI. te, azonos módon szabja meg a végrehajtás alól mentes élelmicikkek minimumának mértékét, — már pedig ebből az irányból — hosszú idő óta mindig negatív állásfoglalás nyilvánult meg bizonvos nagyon tiszteletreméltó szempontokból. En tehát most azonnali intézkedést ebben az irányban nem helyezhetek — sajnos — (kilátásba. Megnyugtathatom azonban a képviselő urat, hogy egy külön rendelet adtam ki abban az irányban, hogy ezt a kérdést a legméltányosabban és a legkiterjesztőbben kezeljék és ha bármiféle konkrét panasz merül fel, azonnal közbelépek. Eddig nem is volt konkrét panasz, illetőleg elenyésző csekély mértékben volt csak. A valóságban akkor válnék döntővé ez a szigorú intézkedés, ha árverésre kerülne a sor, azonban de facto ez csak igen ritkán történik meg. Arra kérem tehát a képviselő urat. ha orvoslásra szoruló konkrét esetek merülnének fel, ezeket közölje velem és én nem fogok késlekedni azok orvoslásával. Azt hiszem, ennek a rendelkezésnek a kedvezőtlen optikája nagyobb, mint a valóságos