Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-246
210 Az országgyűlés képviselőházának 246. ülése 1937 november 3-án, szerdán. vatalban bejelenteni szíveseik legyenek, hogy elhelyezésükről gondoskodás történhessék. A Ház képviseletében a megjelenő képviselő urak élén az elnökség valamelyik tagja fog megjelenni. A Ház az elnök bejelentését tudomásul veszi. T„ Ház! Csilléry András képviselő úr hozzám intézett levelében mentelmi jogának megsértését jelentette be. A képviselő úr bejelentését a házszabályok 103. §-ának 2. bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz teszem át. A t. Ház tudomására hozom, hogy a honvédelmi miniszter úr a házszabályok 142. §-ának 2. bekezdésére való utalással a tűzharcos törvényjavaslat tartamára Pruzsinszky János államtitkár urat miniszteri megbízottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Bemutatom a t. Háznak a függőben lévő indítványok és interpellációk jegyzékét. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Tóth Pál képviselő úr, mint az állandó igazoló bizottság előadója kíván jelentést tenni. Tóth Pál előadó: T. Képviselőház Az állandó igazoló bizottság részéről van szerencséim tisztelettel bejelenteni, hogy^ a bizottság a kemecsei választókerületben időközi választással megválasztott Thuránszky Pál és a bonyhádi választókerületben ugyancsak időközi választással megválasztott Perczel Béla képviselő urak megbizóleveiéit megvizsgálta és azokat, mint alakilag kifogástalanokat a házszabályok 12. §-a'l. bekezdésének a) pontja alá sorozta. Tisztelettel kérem bejelentésem tudomásul vételét. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelentése alapján Thuránszky Pál és Perczel Béla képviselő urakat, minthogy megválasztásuk ellen a törvény által előírt 30 napon belül kifogást nem tettek, sem panaszt nem emeltek, végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. Napirend szerint következik a városi számvevőségi szolgálatról szóló törvényjavaslat Harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző {olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nem lévén, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadta és azt tárgyalás és hozzájárulás, céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a rendőri büntetőbíráskodás körébe utalt egyes kihágások tettenért elkövetőinek a helyszínen való megbírságolásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző^ urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nem lévén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadni % (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadta és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az 1914—1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 463., 474. sz.) tárgyalása. Vitéz Kenyeres János képviselő urat kérem, mint előadót,, előadói beszédének megtartására. vitéz Kenyeres János előadó: T. Ház! A világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat ismertetése alkalmával első kötelességemnek tartom megemlékezni azokról a szinte^ példa nélkül álló harci erényekről, amelyekről a magyar katona a minden idők legnagyobb és legvéresebb háborújában tett tanúságot és amelyeket nemcsak mi értékelünk nagyra, akiknek ítéletét fajtánk szeretete befolyásolhatja ... (Mozgás.) Elnök: Kérem a jegyző urakat, hogy az előadói beszéd alatt méltóztassanak csendben lenni az elnöki emelvényen! vitéz Kenyeres János előadó ... hanem idegen ^nemzetekhez tartozó szemtanuk is, a szövetséges vagy ellenséges seregek hadvezéreitől a velünk vagy ellenünk harcoló legegyszerűbb közkatonáig. A magyar katona a világháborúban elvégezte feladatát, megvédte fegyverrel a kezében hazánkat, amelynek területe — eltekintve úgy időben, mint térben, kisebb mértékű ellenséges betöréstől — négy esztendőn át meg lett kímélve attól a. pusztulástól,, amelynek a világháború hadszínterein szemtanúi voltunk. (Fábián Béla: Ha diplomatáinknak annyi eszük lett volna, mint amilyen bátrak voltak a katonák!) Ha a front mögött is mindenki úgy megtette volna a kötelességét, mint ahogyan megtették ők a kötelességüket a fronton, (Fábián Béla: Különösen, ha a diplomaták ...) ha az itthonmaradottak, akiknek megszokott életmódjuk folytatását úgyszólván semmi sem korlátozta, úgy bírták volna idegekkel, mint azok, akik odakünn emberfeletti megpróbáltásoknak voltaik kitéve és ha a Hinterland úgy ellenállott volna a bomlasztó törevéseknek, mint a front, akkor Véráldozatunk nem lett volna hiábavaló. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl és középen. —* Haám Artúr: Még most is bomlasztanak! — (Zaj.) A magyar katona nem anyagi ellenszolgáltatásért, hanem lelkesedésből, .hazafias érzésből küzdött a világháborúban, (Ügy van! f Ügy van!) mégis 'kötelessége lett volna a háború után úgy az állaimihatalomnak, mint a társadalomnak gondoskodni azokról, akik éveken át nem tudták a földjeiket megmívelni, akik nem tudták folytatni polgári foglalkozásukat, akik itthagyták az íróasztalt ós az iskola padjait. (Ügy van! Ügy van!) Sajnos, 'mindez egészen máskép történt. (Maiasits Géza: Eléggé sürgettük! Itt a hiba!) Azok, akik a forradalom következtében hatalomra jutottak, semmi lelki közösséget nem éreztek a háború harcosaival. (Ügy van! Ügy van jobbfelől és középen. — Mozgás.) A legjellemzőbb példa erre az, hogy az akkori hadügyminiszter, a katonák 'minisztere sem akart katonát látni, (vitéz Várady László: Gyalázat! — Fábián Béla: Es, aztán mi történt 18 éven keresztül, amikor az urak voltak uralmon?) Akik a harctéren érdemeket szereztek, azoknak itt gúnyban és később üldöztetésben volt részük. Természetes, hogy a polgári életben való elhelyezkedésük súlyos nehézségbe ütközött és azokat a hátrányokat, amelyeket ak-