Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-244

182 Az 07szag'gyűlés képviselőházának. 2hh 1'ogja, megvizsgálni. (Brogli József: A minisztérium!) A miniszter fogja megvizsgálni? Ne álltassuk egymást, tudjuk, hogyan van, tisztában vagyunk vele. (Malasits Géza: Ezer örömmel veszik ki a városi lakosság zsebéből a pénzt!) De ez még nem is elég, hogy a pénzt így esetleg arcra fogják szétosztani, hanem azt is megteheti a belügyminiszter úr ezen förvény alapján, hogy megállapítja, hogy aljban a városban eddig egy számvevő és egy altszámvevő működött, az kevés, ide kell még egy. Bocsánatot kérek, az én zsebemre ne húzasson más nótát, mi városi képviselőtestület tudjuk, ki és mint tudja elintézni a dolgokat. Hogy reánkparancsoljan a végrehajtóhatalom képviselője, hogy ezentúl nem két, hanem három számvevő fog ott dolgozni és fizetést kapni, — hol itt az autonómia? Hol itt az autonómia, ha azt mondják nekem, hogy nem elégedhetem meg kettővel, hanem hármat kell alkalmazom. (Rakovszky Tibor: Ahol nincs, ott -ne keress!)) Gyerünk csak tovább. Azt mondják, hogy ez a; törvényjavaslat egyenlő az 1902:111. törvénycikkel. Azt hiszem, eddig is kimutattam. hogy nem egyenlő. Az 1902:111. te. mindent az államháztartásra utal, de egy adminisztráció nemcsak személyi kiadásokból áll, hanem azt a hivatalt el is kell helyezni, tehát valahol lakást is kell venni, azt a hivatalt fűteni és világítani is kell, abba tintát és papirost is kell adni, tehát dologi kiadások is vannak. (Malasits Géza: Altiszteket is kell oda állítani!) Azonkívül kiküldetések is lehetnek. Hiszen — az a számvevőségi munka, az a számvezetés olyan labirintus, hogy ki is kell küldeni embereket, napidíjat is kell fizetni. (Mozgás.) Most mar ki fizeti ezt? Megint csak a város fizeti, tehát nekem kell fizetnem. (Molnár Imre: • A város belterületén nincs napidíj!) Az én városom 66.000 kat. holdon fekszik, tehát nagy távolságokra kell kimenni. Szeged városa 110.000, Kecskemét városa pedig 56.000 kat. hold területen fekszik. Ott csak ki kell menni (Molnár Imre: Nincs napidíj!) már pedig ennek az adózók zsebére menő napidíj a velejárója és ki fogja azt az idegen számvevőt felelősségre vonni, hogy miért ment ki. mert az nemi tartozik felelősséggel sem a városnak, sem a polgármesternek, az azt mondja, hogy ő csak a pénzügyminiszternek van alárendelve. Hol van itt akkor az autonómia? Egyre muzsikálnak, húzzák a' nótát, más mulat és én fizetek. (Malasits Géza: így volt ez ezer évig!) Az átköltözésre vonatkozólag azt : mondják, hogy azt az állam fizeti, de természetesen ez bizonyosan benne lesz abban a költségben, amit majd kivetnek a városokra. (Felkiáltások half elől: Benne lesz!) De egyéb bajt is okoz ez a rendezés. Eddig ä városok az adószolgáltatásokat negyedévenként vitték át az államkincstárba, most azonban az állam azt mondja, hogy én nem vagyok hajlandó a városnak negyedévig hitelezni, én csak egy hónapra hitelezek. (Horváth Ferenc: Addig sem, mert előre fizetik ki!) Tehát, minthogy 12 hónap van egy esztendőben, szétosztják azt a kivetett összeget és a város minden hónapban köteles előre befizetni azt az egytizenketted részt. Ez tehát azután igazán nem gondoskodás a városról, mert hiszen itt is vagyok bátor t. képviselőtársaim szíves figyelmét felhívni arra, hogy vannak ipari városok és vannak mezőgazdasági városok. Az ipari városokban az adózók minden ülése 1937 október 28-án, csütörtökön. megterhelése nélkül meg lehet tenni ezt a hónaponkinti beszállítást, mert hiszen az iparos úgy kapja meg a jövedelmét, de mezőgazda-' sági városokban annak a mezőgazdának, aki a város háztartásának alapja, van egy bizonyos ideje minden esztendőben, amikor semmi jövedelme sincs. Amikor leszedte a szőlőt, ott van a mustja, amikor elcsépelt, egyszóval amikor az őszi betakarítást elvégezte, akkor igyekszik az adójának megfelelni, igyeksizik minden ^kötelezettségének eleget tenni, de azután jön ^-i hónap, amikor képtelen .fizetni és amikor a bölcs városi vezetőség és a községi vezetőség' is — ismervén a helyi viszonyokat — nem forszírozza a végrehajtást. Mert a magyar emberben megvan az a tulajdonság, hogy igenis szereti az adóját megfizetni, (Ügy van! Ügy van! bal felől. — Rakovszky Tibor: Pontosan!) de van olyan idő, amikor erre képtelen. Már most odajön egy idegen, egy a városi szokást nem ismerő számvevő, akit csak a számok dirigálnak, aki talán éppen budapesti születésű, vagy más olyan városbeli születésű, ahol mások a viszonyok, akit tehát nem érdekelnek a helyi körülmények. Az a számvevő azt mondja, nekem ki kell mutatnom, hogy ennyi és; ennyi jött be, tehát forszírozza a behajtást, a polgármestert folytonosan nyaggatni fogja, hogy: tessék polgármester úr intézkedni, mert én elhárítom magamról a felelősséget és jelentést teszek. Ez örökös veszekedésre vezet és örökös elégedetlenség lesz az adózóknál. Ezt csak nem szentesíthetjük mi itt törvényhozásilag? T. Képviselőház! Ami már most az autonómiát illeti, ha az indokolást a kezembe veszem, azt kell megállapítanom,, hogy az autonómiát illetőleg az indokolás nemcsak, hogy nem helytálló, hanem sértő is a városokra. A városok egyáltalán nem szolgáltak hogy a magyar törvényhozás elé hozzon a kormány egy törvényjavaslatot, amely törvényjavaslat indokolásának ezek a bevezető szavai (olvassa): »A városok háztartásának vitele, gazdálkodása, pénz- és vagyonkezelése körül az utóbbi évek során mind gyakrabban mutatkoztak súlyos megítélés alá eső^ jelenségek.« Ezt a városok nem érdemelték meg. A városok mindenkor és mindenben megtették kötelességüket és nekünk, városi képviselőknek, tiltakoznunk is kell ez. ellen. Ha ilyen visszaélések voltak, — amint már felszólalásom elején mondottam — azok csak úgy jöhettek létre,, hogy az, ellenőrzést nem gyakorolták. Megállapítom, t. Képviselőház, hogy a városok és a közületek ügyei iránti érdeklődés éppen az autonómiák ellankadása miatt a nullfokra süllyedt. (Ügy van! Ügy van a baloldalon. — Horváth Ferenc: így van és még jobban lefog süllyedni!) A képviselőtestületek gyűlése, a vármegyei törvényhatóságok gyűlése ma már nem az, ami azelőtt volt. (Br. Berg Miksa: Bizony, így van!) A képviselőtestületek gyűléseire egy-két ember jár el - és sokszor a határozatképességet sem lehet elérni. (Horváth Ferenc: Fejbólintani az is elég'!) A törvényhatóságok összeállítása maga is ellene mond az autonómiának. Itt van például Pest megyének a törvényhatósági t bizottsága. Pest megyében 519 törvényhatósági bizottság van és az 519 közül független talán