Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-240
Az országgyűlés képviselőházántik 2W. ülése 1937 július 1-én, csütörtökön. 125 A 15. § azt mondja (olvassa): »A m. kir- minisztérium a kereskedő vagy iparos vállalatában alkalmazott tisztviselők vagy kereskedősegédek felmondási jogviszonyaira és (végkielégítésére fennálló jogszabályok hatályát rendelettel kiterjesztheti olyan alkalmazottakra, akik szakképzettségüknél vagy egyéb körülményeknél fogva a közönséges munkát lénye^ gesen meghaladó fontosságú munkakört töltenek be.« Itt azonban meg van mondva, hogy alkalmazott tisztviselőkről van szó. Éppen az hiányzik a törvényjavaslatból, hogy nem mondja ki azt, hogy a kereskedelmi utazók és ügynökök alkalmazottak. Ezért nem lehet tehát kiterjeszteni a 15- §-t. Ha a mélyen t. miniszter úr lehetségesnek tartja a kiterjesztést a 15. ^ alapján, akkor rendben vagyunk. En tehát osak azt kérem a t. miniszter úrtól, hogy amikor a magántisztviselők nagy társadalmának életében és munkájában ilyen jelentős lépés történik, ne méltóztassék azt tenni, hogy a kereskedelmi utazók és ügynökök kimaradjanak ebből. Ha nem lehet szó erről ebben a pillanatban, akkor arra kérem a miniszter urat, találjon módot arra, — talán egy külön törvényjavaslat előterjesztésével, vagy most kérjen felhatalmazást rá — hogy a kereskedelmi utazók és ügynökök jogviszonyait rendezhesse. A kérésem minden'esetre az, hogy ők ezekből a jogi előnyökből, amelyeket most a magántisztviselők szereznek, ki ne r maradjanak. Ennek méltánylására kérem a mélyen t. miniszter urat (Helyeslés a báloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Györki Imre! Elnök: Györki Imre képviselő urat illeti a szó. , ,„,,'.,«• j Györki Imre: T. Képviselőház! Most, amikor a törvényhozás hozzáfogott a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásahoz. az iparügyi miniszter úrnak nem csak mint iparügyi miniszternek kellett volna es kellene kepvselnie a javaslat egyes rendelkezéseit, hanem mint kereskedelemügyi miniszternek is ea mint a kormány tagjainak az egész kerdeskomplexumot felölelő törvényjavaslatot t kellett volna idehoznia, nem pedig ilyen hiányos javaslatot, mint amilyen ez. Bródy t képviselőtársam utalt az utazók kérdésére. Valóban az olyan megoldatlan kerdés 1 , hogy ha egyszer a magánalkalmazottak munkaviszonya kérdéseinek szabályozásáról tör vény javaslatot terjeszt a kormány ide, akkor kötelessége lett volna ezt a komplexumot úgy idehozni, hogy az a kereskedelmi utazókra és ügynökökre vonatkozó rendelkezéseket is szabályozza. Ha a t. iparügyi miniszter úr, mint kereskedelmi miniszter ié foglalkozik a kérdéssel, akkor meg fofrja látni, hogy micsoda ellentét van a 'kereskedelmi utazók jogi helyzetének megállapításánál. Ha tovább megy s megnézi ennek a kérdésnek pénzügyi vonatkozású részét és érdeklődik a pénzügyminiszter urnal, hogy a pénzügymiinisztérium pénzügyi vonatkozásban, adóztatási vonatkozásiban hogyan ítéli mes a kereskedelmi utazók és ügynökök jogállását és ha még továbbmegy és érdeklődik, hogy a belügyminisztórium'ban miként kezelik és értelmezik az utazók és ügynökök jogállását társadalomlbiatosításii vagy magánalkalmázotti szempontból, akkotr meg fogja látni, hogy igenis, ez egy olyan rendezetlen kérdés, /amelyet rendezni kellett volna akkor, ha egyszer végre ihozzányúlunk a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásához. A t. imiiniszter úr a (bizottságban és itt a plénuimban is közbeszólás formájában, illetőleg beszéde során azt a kijelentést tette, hogy az utazók és az ügynökök kérdését nem lehet belekapcsolni ebbe a törvényjavaslatba azért, mert itt alkalmazottadról s szolgálati viszonyról van szó, az utazók legtöbbje pedig szolgálati viszonyt nem tud felmutatni, mert vállalkozási viszony fejlődik ki a megbízó és az utazó, mint önálló vállalkozó között. Ez az álláspont t. miniszter úr, teljesen téves és teljesen tarthatatlan. Nem egy bírói ítélet van már az ilyen ügyékkel kapcsolatban. Hiszen Bródy t. képviselőtársam is utalt már arra, hogy a Kúriának imi az álláspontja a szolgálati jogviszony megállapítása tekintetéiben. De az ügynökökre vonatkozólag is áttötrték imár bíróságaink azt a felfogást, amelyet a miniszter, úr még képvisel itt. Ezen már jóval túlhaladtak és nem önálló vállalkozónak tekintik az utazók legnagyobb részét még akkor sem, ha több munkaadónak dolgoznak, hanem igenis az alkalmazotti jogviszonyt állapítják meg. Ennek a kérdésnek a rendezése tehát már ezért iis feltétlenül szükségessé vált. En .magam ezzel a kérdéssel már foglalkoztam egy interpellációm során évekkel ezelőtt é». akkor ígéretet is kaptam! a miniszter úr elődjétől, a mostani pénzügyminiszter úrtól, hogy ezt a kérdést akkor, ha hozzányúl általaiban az alkalmazotti jogviszonyhoz, szabályozni fogja. En magam is rámutattam arra a teljesen tarthatatlan helyzetre, amiben ma az utazóik és az ügynökök vannak és ezt csak meg tudom toldani azzal, amit most elmondok, hogy ennek a kérdésnek a rendezése időszerű lenne és na a miniszter úr kiterjesztené az 1. § jrendelkezéseit az utazókra és az ügynökökre, akkor az áthidalást meg lehetne csinálni és a kiadandó végrehajtási utasításban — mert hiszen a javaslatból csupán kerettörvény lesz — tulajdonképpen mandent szabályozni lehetne s ezen a kereten belül ezt az egész problémát meg lehetne oldani. T. Ház! Itt meglehetős nagy társadalmi rétegről van szó, amely egészségét és testi épségét veszélyezteti s amely olyan fontos tényezője a kereskedelemnek, amelyet nem nélkülözhet. Itt megint csak utalok arra, hogy ezt a kérdést a miniszter úr ne csak az iparügyi miniszter szemüvegén nézze, hanem vizsgálja meg kereskedelmi vonatkozásban is és ha kereskedelmi vonatkozásban megvizsgálja, akkor lehetetlen kikerülni azt, hogy az utazókra és ügynökökre vonatkozó, ma teljesen tarthatatlan jogszabályok megnyugvással ne rendeztessenek. Ez pedig nem lehet más, mint az Ő érdekeiknek megvédése. Kérem a miniszter urat, fontolja meg ezt a kérdést és járuljon hozzá azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket a törvénya.vaslattal kapcsolatosan ebben a vonatkozásban beterjesztettünk. Elnök: Szólásra van még valaki feliratkozva? Vásárhelyi Sándor jegyző: Nincs! Elnök: Kérdezem, kíván még valaki szólmt (Kéthly Anna: Igen!) A képviselőtársunk fel van iratkozva'? (Kéthly Anna: Kértem szót!) Méltóztatott jelentkezni? (Kéthly Anna: Igen!) Méltóztassék. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Kertész Miklós képviselőtársam előterjesztett egy indít-
