Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-239

Az országgyűlés képviselőházának 239. Minthogy 'beszédidőm lejárt, tisztelettel kérem a t. Házat, hogy méltóztassék öt pere meghosszabbítást adni. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház megadja. r Fábián Béla: Kénytelen vagyok itt egy másik jellegzetes esetet is elmondani, olyant, amely szintén a kormányzópárttal van kapcsolatban. Pécelen van egy atlétikai club,, úgy hívják, hogy Péceli Atlétikai Club. Ez a Péceli Atlétikai Cin h július 4-én tartja 25 éves jubileumát.^ (Gr. Festetics Domonkos: Ez ne: tartozik már Kispesthez!) Elnök: Kérem t. képviselő úr a kispesti békétlenségek szerzőinek rendőri nyomozása tárgyában interpellál. Nem a péceliekről van szó. (Derültség.) Fábián Béla: Alkalmat fogok találni arra is, ^ hogy megmutassam hogy én ezt az esetet azért akarom felhozni mert rá akarok mutatni arra, hogy nem mindig felelőtlen elemek azok. akik ezeket az eseményeket előidézik. Például jelenleg Pécelen akartak kiváltani hasonló eseményt. A nemzeti egység pártjának központi titkára, Pap Sándor volt az, a'ki az ottani eseményeket ki akarta váltani. (Zaj) Es az, hogy Kispesten a nyomozás alkalmával lefogtak két fiatalembert és megbüntették őket 30 pengőre, nem elintézése a dolognak, mert nem ezeket a fiatalembereket kell 30 pengőre megbüntetni, (Rajniss Ferenc: Felnégyelés!) hanem meg kell keresni a felbujtókat, azokat, akik pénzelik ezeket a mozgalmakat és azokat, (Rajniss Ferenc: Csendőr, rendőr kell! Es ügyész!) akik ebben az országban akkor, amikor a legnagyobb szükség volna nemzeti egységre és nemzeti összefogásra, a legnagyobb zavarokat akarják csinálni. (Rupert Rezső: Utána pedig éneklik az Internaeionálét! — Haám Antúr: Hagyják abba a keresztények anyagi üldözését, akkor megszűnik minden !... — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Haám Artúr képviselő urat rendreutasítom. Fábián Béla; Most méltóztassék megengedni egy kérdést. Kispesten üldözik a keresztényeket anyagilag? T. képviselőtársam a legsúlyosabb vádat mondja a saját kormánya ellen. Hogyan lehetséges ez egy országban, ahol Gömbös Gyula vezérkedett négy évig, a jelenlegi kormány pedig egy éve van uralmon és az urak kezében, az úgynevezett nemzeti jobboldal kezében van Magyarországon az ország kormányzata 1919 óta? (Rajniss Ferenc: Ez nem Kispest!) Lehet azt állítani, hogy ebben az országban ezek az urak annyira elhanyagolták volna a kötelességüket, hogy lehetséges az, amit a képviselő úr állít? (Haám Artúr: A mai törvények szerint nem lehetséges ellenük...) Akkor tessék indítványozni a képviselőháziban a kormánynak vád alá helyezését, mert abban az esetben, ha igaz az, amit a képviselő úr mond, vád alá kell helyezni az előző és a jelenlegi kormányzatot is, amelyek ezt tűrték, illetőleg tűrik. De ezek csak szólamok t. képviselőtársam, szólamok, amelyek, sajnos, odakünn ... (Zaj. — Elnök csenget. — Haám Artúr közbeszól. — Rupert Rezső: Azt hiszi, Németországban van! Ott üldözik a kereszténységet! Azt hiszi, Németországban van! — Haám Artúr: Mi tudjuk, nagyon is jól tudjuk, hogy Magyarországon vagyunk, a keresztény Magyarországon! — Zaj. — Elnök csenget.) En t. képviselőtársamnak most csak egy kérdést szeretnék feltenni. Látott már képviselőtársam egy olyan zsidót, aki üldözte a kelése 1937 június 30-án

} szerdán. 117 reszténységet? (Haám Artúr: Aki anyagilag üldözte, olyat láttam!) Látott. Hol lakik? (Haám Artúr: Tessék például a téglakartelt megnézni! Többek között!) Miért nem jelenti fel t. képviselőtársam? Miért nem? (Nagy zaj. — Haám Artúr: Adócsalások!) Adócsalások? Nézze, t. képviselőtársam, feljelentést kell tenni, de nem lehet ezeket a kérdéseket szólamokkal elintézni, mert ha igaz az, amit képviselőtársam mond, akkor az önök kormányát kell vád alá helyezni. (Zaj a jobboldalon.) T. Képviselőház! Az időm lejár. Még egy mondatot akarok mondani, egy mondatot, amely a multak tapasztalatain épül fel. (Rajniss Ferenc: Rendőrt és ügyészt Kispestre! — Zaj. — Az elnök csenget.) A vér, amely a kormány erélytelensége következtében ki fog ontatni... (Rajniss Ferenc közbeszól.) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, maradjon csendben! Fábián Béla: ...azoknak fejére száll, akik tűrik azokat a rendetlenkedéseket és lazításokat, amelyeknek, sajnos, az országban tanúi vagyunk. (Gr. Festetics Domonkos: A spanyolországi keresztények véréről beszéljünk!) Mégegyszer kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék kinyomoztatni a tetteseket és a felbujtókat is, ne csak azokat az embereket, akiknek kezébe adták a revolvert, hanem azokat is, akik a kezükbe adták a fegyvereket. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. (Rajniss Ferenc: Ez az a nagy botrány? — Fábián Béla: Ez az a nagy botrány! — Rupert Rezső (Rajniss Ferenc felé): Csak terrorizáljon! Nézze, nem félünk magától!) Rupert képviselő urat rendreutasítom. (Rupert Rezső: Láttunk mi már különb vitézeket és különb embereket, mint ön, mégse féltünk!) Széll József belügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Egyetértek az interpelláló képviselő úrral abban, hogy minden bűncselekményt üldözni kell. Mivel pedig ez nemcsak elvem, ihanem célom és kimondott programmöm is, hozzátehetem még azt is, hogy minden olyan feltételezés, hogy a kormánynak, vagy a rendőri hatóságoknak egyéb más burkolt vagy nyilt céljaik lennének az ilyen ügyekkel kapcsolatban, alaptalan gyanúsítás. (Ügy van! jobbfelől.) Volt szerencsém már kijelenteni, hogy az ügyben az eljárás megindult. Az eljárásnak eddigi eredménye az, hogy egy ügycsoport a királyi járásbírósághoz tétetett át, egy másik ügycsoportban az ügynek a szorosan vett rendőri büntető kihágási részét illetően két egyén ellen büntető ítélet hozatott, az ügynek harmadik részében pedig még folyamatban van a nyomozás és éppen ennek a nyomozásnak érdekében nem vagyok abban a helyzetben, hogy további részletes adatokat sorolhassak fel. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől ) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Fábián Béla: T. Képviselőház! Tudom, hogy Kispesten tmikép nyomoznak és tudom, hogy Kispesten meddig megy el a nyomozás, azt is tudom, hogy hol áll meg^ a nyomozás, (vitéz Csicsery-Rónai István: Ez 'gyanúsítás!) En nem mondom, hogy nem az! En nyíltan beszélek, azt mondom, hogy tudom, meddig nnegy 17*