Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-236

Az országgyűlés képviselőházának 23 t hogy a pusztítás olyan nagymérvű volt, hanem végighaladva ezeken ia községeken és be­szélve nemcsak kisgazdákkal, hanem középgaz­dákkal is, arra a megdöbbentő tényre jöttem rá, hogy egyetlen egyikük sem volt biztosítva, (vi­téz Martsekényi Imre: Azért kell államosítani a kárbiztoisítást!) Miből fogja unióst gazdálko­dását tovább folytatni 1 ? Es miből fogja megta­lálni a megélhetését ez a munkásság, melynek számára még a lehetőség is megszűnt arra, hogy a környéken munkaalkalomhoz jusson. Ezért kérem a belügyminiszter urat, mél­tóztassék közmunkák sürgős (megindításával le­hetővé tenni, hogy ezek az emberek az éhínség­től meigrmenekül jenek. Nem utolsó sorban fordulok a pénzügymi­niszter úrhoz is és kéirem, hogy mérsékelje az adókat ás azokban a községekben, ahol százszá­zalékos kár volt vagy ahol olyan mérvű volt a kár, hogy a földmívelő lakosság képtelen adófizetési kötelezettségének eleget tenni, ott törölje az adókat és ott a behajtást függessze fel. Bár magam is hangsúlyozom: erről a hely­ről is, hogy a polgárság első kötelességéinek az adófizetési kötelességet tartom, — ahol azonban képtelenek ennek eleget tenni, ott a méltányos­ságot kell szem előtt tartani. ( Kérem r tehát, hogy a pénzügyiminiszter úr szíveskedjék sür­gősen intézkedni, hogy az adóbehajtásokat egy esztendőre függesszék fel, mert az ilyen helye­ken, ha volt is valamelyes minimális termés, az szükséges arra, hogy a család megélhessen, szükséges arra, hogy az egyévi vetőmaigot biz­tosítsa a gazdának, hogy gazdaságát tovább folytathassa. Azért kérem ezt, hogy elkerüljük azt, hogy adóhatóságok ezeket a terményeket már a cséplésnél adóba lefoglalják és elvigyék és így lehetetlenné tegyék a gazdatársadalom számára, hogy saját földjét bevetve és saját el­látásáról gondoskodva, gazdaságát tovább ve­zethesse. Ebből a célból sürgősen intézkedni kell. Tisztelettel kérem egyben a pénzügyminisz­ter urat arra is, hogy ezeken ia területeken, ahol ilyen mérvű volt a károsodás, a^ védett gazdatársadalomnak védett birtoka után fize­tendő adóját, valamint a védett birtokok után. járó kamatfizetési kötelezettségét egy évre fel­függeszteni szíveskedjék. (Helyeslés.) Sajnos, Abaúj-Torna vármegye, Borsod vármegye és Zemplén vármegye azok közé a vármegyék közé tartozik, ahol tíz évre vissza­menőleg a jó Isten minden esztendőben meg­látogatta a szorgalmas, becsületes magyar földmívelő lakosságot a legkülönbözőbb elemi csapásokkal. Négy esztendővel ezelőtt például ugyancsak aratás előtt olyan mérvű fekete rozsda lepte el a vetéseket s azokat négy nap alatt úgy tönkretette, hogy csak ocsút arattak, azt is csak kilószámra holdankint. Két eszten­dővel ezelőtt Vizsoly, Vllmány, Göncruszka és Gönc községek határait teljesen elverte a jég. A múlt esztendei közepes termés és a kormány dicséretes munkássága, valamint a világpiaci árak alakulása folytán emelkedő terményárak és állatárak mellett ez a gazdatársadalom igyekezett régi tartozásainak és adófizetési kötelezettségének eleget tenni. A pénzügymi­niszter úrnak módjában van beszerezni az adatokat, hogy a múlt esztendőben milyen igazán dicséretes és milyen szép módon tör­téntek az adófizetések. Ea az eladósodott, le­rongyolódott, minden hitel nélkül álló gazda­társadalom azonban képtelen saját magán se­gíteni és hiába van a kis birtoka, hitele nincs, úgyhogy ma a kisgazda, a középgazda, sőt a . ülése 1937 június 23-án, szerdán. 3 nagygazda is a legnagyobb nélkülözésnek és a legnagyobb nyomornak van kitéve és a legna­gyobb probléma az, hogy egyáltalán képesek lesznek-e tovább folytatni a gazdaságukat. Ezrek és ezrek vannak vidéken téli munka nélkül és az egész évre való kenyeret és meg­élhetést az aratási munkával szerzik meg csa­ládjuk számára és ezek ma egyik napról a másikra, aratás előtt egy héttel ébredtek tu­datára annak, hogy nélkülözésnek, éhhalálnak vannak kitéve. (Rupert Rezső: Sürgősen segí­teni kell!) Az aratás egy-két nap múlva az egész or­szágban megindul, megpendülnek a kaszák és boldog emberek fogják learatni egy év verej­tékes munkáját. Ugyanakkor a Hernád völ­gyében 22 községben nem fog pengeni a ka­sza, nem fognak búgni a cséplőgépek és ezek a szerencsétlen emberek minden segítség és minden élelem nélkül az ország egyetemének, a m. kir. kormánynak a támogatására és se­gítségére vannak ráutalva. Elnök: Kérem a képviselő urat, fejezze be előadását. Bárczay János: Befejezem. Ezek voltak azok az, indokok, amelyek miatt mertem ezt a kérdést az országgyűlés elé hozni (Élénk helyeslés.) s amelyekért a képviselőház szíves türelmét kis ideig igénybe vettem. (Elénk helyeslés.) Elnök: A házszabályok értelmében napi­rend előtti felszólalásnál vitának és határo­zathozatalnak helye nem lévén, áttérünk napi­rendünk tárgyalására, és pedig a munkavi­szony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. (írom. 443, 449.) vitéz Pintér József képviselő urat, mint előadót illeti a szó. vitéz Pintér József előadó: Igen t. Ház! A kitűnően megszerkesztett és a javaslatnak szociálpolitikai és társadalompolitikai rugóit feltáró és bőségesen ismertető, valamint egé­szen modern szociálpolitikai felfogásról tanús­kodó részletes és általános tájékoztató mellett, legyen szabad nekem a következő szavakban ezt a magyar szociálpolitika történelmében nagyon kimagasló helyet elfoglaló javaslatot az igen t. Háznak megszavazásra előterjeszte­nem. Ama okok között, amelyek a javaslat lét­rejöttét és a t. Ház plénuma elé kerültét ma­gyarázzák, különféle okok szerepelnek. Ilyen jogi okok: a genfi egyezmény, a kivételes fel­hatalmazáson alapuló miniszteri rendeletek. Vannak szociálpolitikai és társadalompolitikai okok: a közgazdasági válság, a technika ro­hamos haladása, a gépek előretörése, a racio­nalizálás folytán és a gépek előretörése miatt előállott nagy munkanélküliség. Vannak az­után nemzetpolitikai okok: az államok egy részének, vagy nagy részének hasonló terüle­ten hozott igen előkelő szociálpolitikai törvé­nyei, különösen pedig hivatkozom a körülöt­tünk lévő államoknak ilyen téren hozott, — ha a gyakorlatban talán nem. is végrehajtott — törvényeire. Ezek mind olyan rugók a hát­térben, amelyek a javaslat idekerültét okada­tolják. Legyen szabad azonban nekem eme oko­kon kívül talán sokkal mélyebb okokat keres­nem és azokkal magyarázni, örvendetesen ma­gyarázni a javaslat megszületését és a Ház plénuma elé kerülését. Két szent és nemes elvnek, mint oknak, mint motorikus erőnek a szereplését, amely két nemes és szent elven, mint alapon, létesült

Next

/
Thumbnails
Contents