Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

86 Az országgyűlés képviselőházának ivartalanítják, még akkor is, ha talán megfelelőek lennének. Miután a kincstár nincs abban a helyzetben, hogy annyi mént adjon, mint amennyi szükséges lenne, ezért igen fontos volna, hogy úgy mint régebben, ménvizsgáló bizottságokat alakítsanak és ha nem is minden községben, de legalább járásonként tartsanak vizsgálatot. Vizsgálják meg már az egyéves csikókat is és így tovább, még a hároméves csikókat is, s azokat, amelyeket tenyésztésre alkalmasnak tartanak, ne ivartalanítsák. Hogy most milyen kevés mén van, mutatja az, hogy a tavasz folyamán — sok községemben is előfordult pl. — reggelenként 60—70 kanca várakozott, olyan kevés mén volt azonban, hogy mire rájuk került volna a sor, két hét is eltelt és közben elmulasztották. Ez mind azt mutatja, hogy nincs kellőszámú mén. Ha a jövőben éppen úgy, mini a múltban, engedélyeznék a gazdáknak a méntartást, akkor nem lenne többé az az áldatlan állapot, amelyről ifj. Balogh István, valamint Osoór Lajos t. képviselőtársaim is szóltak, hogy a ménállomások 20—30 kilométer távolságra vannak egymástól. Ez igcni hosszú időt vesz igénybe és sok esetben a kancatulajdonos is tartózkodik attól, hogy egész napját ezzel töltse el De ha lehetőség nyílik arra, mint ahogy a múltban is volt, hogy a gazdának tenyészetre alkalmas megfelelő tenyészállatot engedélyeznek, akkor ez semmiféle akadályt nem gördít a lónevelés elé és a nagy távolság is meg lenne oldva. Arra hívom fel a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét, hogy alakítsa meg a ménvizsgáló bizottságot járásonként vagy vármegyénként, hogy megfelelő méneket még csikó korukban megvizsgálhassa és azokat ne ivartalanítsa. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi minisztériuím vezetésével megbízott miniszterelnök úr óhajt szólni. Darányi Kálmán, a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök: T. Ház! Egészen röviden csak anynyit akarok mondani Nirnsee Pál képviselőtársam felszólalására, hogy a tenyészterületek újabb beosztásának kérdésével nem foglalkozunk, azonban — és ez válasz egyúttal Farkas Géza t. képviselőtársam felszólalására is, — azt, hogy egyes fedeztetési állomások kijelölése, különösen újabban, az érdekeltségek meghallgatásával történik, helyesnek tartom. Ami Balogh István képviselő úr felszólalását illeti, teljes mértékben f igaza van abban, hogy a kis Noniusok rendkívül módon beváltak és hogy érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, de ezt eddig is nagy szeretettel karolta fel több generáció is, amit a mezőhegy esi tájíajtának nagyon szép tenyésztési eredményei is igazolnak. Ami Lázár t. képviselőtársam felszólalását illeti, az 1927 : XXV. te. módot ad a földmívelésügyi miniszternek arra, hogy ha az illetékesek kérik, elrendelhesse az egy évnél öregebb méncsikók elővezetését és szükség esetén a köztenyésztésből való kivonását. Erről tegnap nyilatkoztam is, de hozzátettem azt is, éppen Farkas t. képviselőtársam felszólalása következtében, hogy nagyon óvatosnak kell lenni ennél a kérdésnél, mert nem lehet kizárólag egy szempontból elbírálni a tenyészanyagot. Ami az egykéz fölötti vitát illeti, ezzel a kérdéssel képviselőtársam a multat illetően nem kívánt foglalkozni. Itt a nézetek meglehetősen megoszlanak, mert vannak olyan álla222. ülése 1937 június 1-én, kedden. mok, ahová csak ezen az alapon tudunk szállítani, tehát természetes, hogy alkalmazkodnunk kell hozzájuk is. Mindenesetre ezenkívül még az a gondolat is vezette az illetékeseket ezen a téren, hogy a tenyésztőknek lehetőleg mentől nagyobb összegeket juttassanak a vételárból és éppen azért, hogy ez még maradéktalanabbul érvényesülhessen, mentünk bele abban az elgondolásba, hogy egy külön bizottság, az úgynevezett szakellenőrző bizottság küldessék ki, amelynek joga van a kalkulációkba is beletekinteni és ennek működésétől eredményeket várunk. Képviselőtársam maga is tagja volt a bizottságnak, (Farkasfalvi Farkas Géza: Még nem voltam, de Tigy tudom, hogy leszek!) ha méltóztatik majd részt venni benne, lesznek olyan adatok, amelyeknek alapján vizsgálat tárgyává teheti ezt a kérdést és akkor azt az ügyet, amelyet szóvátenni méltóztatott, szolgálhatni fogja a képviselő úr. Ami Csoór képviselőtársamnak a patkolótanfolyamok számának szaporítására vonatkozó felszólalását illeti, készséggel hozzájárulok és megkeressük a módot arra, hogy azokat szaporítsuk. Az, hogy minden vidékre menjen ki ilyen tanfolyam, nem fontos, mert az utazási költségek nem tesznek ki olyan aránytalan nagy összeget, hogy a mozgási lehetőség megakadályoztatnék. Kérem, méltóztassék a címet elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak a 4. címet elfogadni? (Igen!) A Ház a 4. címet elfogadja. Következik az 5. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa az 5. címet). Balogh István! Ifj. Balogh István: T. Ház! Néhány kérést akarok intézni a mélyen t. miniszter úrhoz. Az egészségügyi körzetekkel kapcsolatosan azt vagyok bátor felemlíteni, hogy a régi rendszeren feltétlenül változtatni kell» ugyanis a kiszállításoknál, vagy a más vidékekre való szállításoknál olyan zárlatokat rendelhet el a királyi fő állatorvos, — és kell is, hogy elrendeljen, ha hivatásának meg akar felelni — amelyek lehetetlenné tehetik igen nagy vidékeknek állatforgalmát. Voltaképpen helytelennek tartom azt, ha éppen csupán humanitásból nem tudja kötelességét ellátni egy ilyen főhivatalnok,, mert átlátja azt, hogy hibát kövei el. ha a törvényt vagy a szabályt betartja. Ezt tehát meg kell változtatni, de ahhoz, hogy megváltoztatható legyen, fel kell emelni az egészségügyi közegek, vagyis a királyi állatorvosok létszámát. Olyan nagy körzetekre jut egy-egy állatorvos, a mekkorát nem tud kiszolgálni és egészségügyi szempontból nem tud ellátni. Vannak esetek, amikor a tenyésztő vagy a kereskedő sem tudja megkapni az állatorvost bizonyos szállításokhoz, mert el van foglalva közegészségügyi vonatkozású dolgokkal, már pedig így sem szállítani nem lehet, sem pedig az nem lehetséges» hogy az egészségügyi ellátást állatorvosok nélkül intézzék el. Itt tehát feltétlenül orvoslást kérnék. A gyógyszerekre és a gyógyszerellátásra vonatkozólag kérném az 'igen t. miniszter urat, hogy itt hatékonyan avatkozzék be. Méltóztassék elgondolni, hogy égy igen nagy állatállománnyal rendelkező^ országban mindenkor a gazda szabad belátására — jó belátására, vagy kapzsiságára — van bízva, hogy