Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

86 Az országgyűlés képviselőházának ivartalanítják, még akkor is, ha talán megfele­lőek lennének. Miután a kincstár nincs abban a helyzet­ben, hogy annyi mént adjon, mint amennyi szükséges lenne, ezért igen fontos volna, hogy úgy mint régebben, ménvizsgáló bizottságokat alakítsanak és ha nem is minden községben, de legalább járásonként tartsanak vizsgálatot. Vizsgálják meg már az egyéves csikókat is és így tovább, még a hároméves csikókat is, s azo­kat, amelyeket tenyésztésre alkalmasnak tarta­nak, ne ivartalanítsák. Hogy most milyen ke­vés mén van, mutatja az, hogy a tavasz folya­mán — sok községemben is előfordult pl. — reggelenként 60—70 kanca várakozott, olyan ke­vés mén volt azonban, hogy mire rájuk került volna a sor, két hét is eltelt és közben elmu­lasztották. Ez mind azt mutatja, hogy nincs kellőszámú mén. Ha a jövőben éppen úgy, mini a múltban, engedélyeznék a gazdáknak a mén­tartást, akkor nem lenne többé az az áldatlan állapot, amelyről ifj. Balogh István, valamint Osoór Lajos t. képviselőtársaim is szóltak, hogy a ménállomások 20—30 kilométer távol­ságra vannak egymástól. Ez igcni hosszú időt vesz igénybe és sok esetben a kancatulajdonos is tartózkodik attól, hogy egész napját ezzel töltse el De ha lehetőség nyílik arra, mint ahogy a múltban is volt, hogy a gazdának te­nyészetre alkalmas megfelelő tenyészállatot en­gedélyeznek, akkor ez semmiféle akadályt nem gördít a lónevelés elé és a nagy távolság is meg lenne oldva. Arra hívom fel a földmíve­lésügyi miniszter úr figyelmét, hogy alakítsa meg a ménvizsgáló bizottságot járásonként vagy vármegyénként, hogy megfelelő méne­ket még csikó korukban megvizsgálhassa és azokat ne ivartalanítsa. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi minisztériuím vezetésével megbízott miniszterelnök úr óhajt szólni. Darányi Kálmán, a földmívelésügyi mi­nisztérium vezetésével megbízott miniszter­elnök: T. Ház! Egészen röviden csak any­nyit akarok mondani Nirnsee Pál képviselő­társam felszólalására, hogy a tenyészterületek újabb beosztásának kérdésével nem foglalko­zunk, azonban — és ez válasz egyúttal Farkas Géza t. képviselőtársam felszólalására is, — azt, hogy egyes fedeztetési állomások kijelö­lése, különösen újabban, az érdekeltségek meghallgatásával történik, helyesnek tartom. Ami Balogh István képviselő úr felszóla­lását illeti, teljes mértékben f igaza van abban, hogy a kis Noniusok rendkívül módon bevál­tak és hogy érdemes foglalkozni ezzel a kér­déssel, de ezt eddig is nagy szeretettel karolta fel több generáció is, amit a mezőhegy esi táj­íajtának nagyon szép tenyésztési eredményei is igazolnak. Ami Lázár t. képviselőtársam felszólalá­sát illeti, az 1927 : XXV. te. módot ad a föld­mívelésügyi miniszternek arra, hogy ha az illetékesek kérik, elrendelhesse az egy évnél öregebb méncsikók elővezetését és szükség ese­tén a köztenyésztésből való kivonását. Erről tegnap nyilatkoztam is, de hozzátettem azt is, éppen Farkas t. képviselőtársam felszólalása következtében, hogy nagyon óvatosnak kell lenni ennél a kérdésnél, mert nem lehet kizá­rólag egy szempontból elbírálni a tenyész­anyagot. Ami az egykéz fölötti vitát illeti, ezzel a kérdéssel képviselőtársam a multat illetően nem kívánt foglalkozni. Itt a nézetek megle­hetősen megoszlanak, mert vannak olyan álla­222. ülése 1937 június 1-én, kedden. mok, ahová csak ezen az alapon tudunk szál­lítani, tehát természetes, hogy alkalmazkod­nunk kell hozzájuk is. Mindenesetre ezenkívül még az a gondolat is vezette az illetékeseket ezen a téren, hogy a tenyésztőknek lehetőleg mentől nagyobb összegeket juttassanak a vétel­árból és éppen azért, hogy ez még maradék­talanabbul érvényesülhessen, mentünk bele abban az elgondolásba, hogy egy külön bizott­ság, az úgynevezett szakellenőrző bizottság küldessék ki, amelynek joga van a kalkulá­ciókba is beletekinteni és ennek működésétől eredményeket várunk. Képviselőtársam maga is tagja volt a bizottságnak, (Farkasfalvi Far­kas Géza: Még nem voltam, de Tigy tudom, hogy leszek!) ha méltóztatik majd részt venni benne, lesznek olyan adatok, amelyeknek alap­ján vizsgálat tárgyává teheti ezt a kérdést és akkor azt az ügyet, amelyet szóvátenni mél­tóztatott, szolgálhatni fogja a képviselő úr. Ami Csoór képviselőtársamnak a patkoló­tanfolyamok számának szaporítására vonat­kozó felszólalását illeti, készséggel hozzájáru­lok és megkeressük a módot arra, hogy azo­kat szaporítsuk. Az, hogy minden vidékre menjen ki ilyen tanfolyam, nem fontos, mert az utazási költségek nem tesznek ki olyan aránytalan nagy összeget, hogy a mozgási le­hetőség megakadályoztatnék. Kérem, méltóztassék a címet elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Mél­tóztatnak a 4. címet elfogadni? (Igen!) A Ház a 4. címet elfogadja. Következik az 5. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa az 5. címet). Balogh István! Ifj. Balogh István: T. Ház! Néhány ké­rést akarok intézni a mélyen t. miniszter úr­hoz. Az egészségügyi körzetekkel kapcsolato­san azt vagyok bátor felemlíteni, hogy a régi rendszeren feltétlenül változtatni kell» ugyanis a kiszállításoknál, vagy a más vidékekre való szállításoknál olyan zárlatokat rendelhet el a királyi fő állatorvos, — és kell is, hogy el­rendeljen, ha hivatásának meg akar felelni — amelyek lehetetlenné tehetik igen nagy vidé­keknek állatforgalmát. Voltaképpen helytelen­nek tartom azt, ha éppen csupán humanitásból nem tudja kötelességét ellátni egy ilyen fő­hivatalnok,, mert átlátja azt, hogy hibát kövei el. ha a törvényt vagy a szabályt betartja. Ezt tehát meg kell változtatni, de ahhoz, hogy megváltoztatható legyen, fel kell emelni az egészségügyi közegek, vagyis a királyi állat­orvosok létszámát. Olyan nagy körzetekre jut egy-egy állatorvos, a mekkorát nem tud ki­szolgálni és egészségügyi szempontból nem tud ellátni. Vannak esetek, amikor a tenyésztő vagy a kereskedő sem tudja megkapni az ál­latorvost bizonyos szállításokhoz, mert el van foglalva közegészségügyi vonatkozású dol­gokkal, már pedig így sem szállítani nem le­het, sem pedig az nem lehetséges» hogy az egészségügyi ellátást állatorvosok nélkül in­tézzék el. Itt tehát feltétlenül orvoslást kérnék. A gyógyszerekre és a gyógyszerellátásra vonatkozólag kérném az 'igen t. miniszter urat, hogy itt hatékonyan avatkozzék be. Mél­tóztassék elgondolni, hogy égy igen nagy ál­latállománnyal rendelkező^ országban minden­kor a gazda szabad belátására — jó belátá­sára, vagy kapzsiságára — van bízva, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents