Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1937. június l-én, kedden. 87 beoltatja-e» vagy nem oltatja az állatot. Ha az ilyen be nem oltott állat kimegy a legelőre, száz számra találkozhatik különböző fajtájú állatokkal s ezeket mind ^ megfertőzheti. Mint ahogy módot talált a mélyen t. miniszter úr nrra, hogy elrendelhesse akár a kis falusi kutyáknak, vagy akármelyik más állatfajnak kötelező beoltását, rendelje el, hogy kötelezőleg oltassa be mindenki, akinek állata közlegelőre jár, sertését, szarvasmarháját vagy lovát, A sertéspestis olyan károkat okoz, amelyek nemzetgazdasági szempontból eléggé fel sem becsülhetők. A sertéspestis és a rendszerint előtte fellépő sertésorbánc elleni szérumok olyan drágák, hogy 69—71 pengővel kell megvásárolnia a gazdának. Talán most nem indokolt a felemlítése, ha így vesszük, de a múlt években nagyon is az volt, amikor egy állatkertekének tizedrészét kellett odaadni, csak azért, hogy megmentsék az életét. A gazda ilyen esetekben nem tudott mit csinálni. Ez különösen vonatkozik a Septiohemia ellenszerre, amely rendkívül drága. Ha a külföldön értékesített gyógyszerek, szérumok olcsóbban szempészhetők be, — mär, pedig köztudomású, íhogy becsempészshetők — akkor el .sem képzelhető, hogy a magyar szérumgyár magyar gazdának ne tudjon olyan áron adni szérumot, maint ahogyan a külföldi szérum gyár adhat. Kérem a miniszter urat, szíveskedjék mindezeknek a visszásságoknak hatékony orvoslásáról gondoskodni. Elnök: vitéz Cseh-Szombathy László képviselő urat illeti a szó. vitéz Cseh-Szombathy László: T. Ház! Az 5. címmel kapcsolatban két körülményre kívánom a mélyen t. Ház figyelmét egészen röviden felhívni. Az első az, hogy legújabban az állattenyésztésnek komoly veszedelmét jelenti a meddőség, amelyik szakértők megállapítása szerint egyes helyeken 60—70% károsodást okoz, főleg a szarvasmarhák között. (Csoór Lajos: Do miértl) Ezek a károsodások nemcsak abból állnak elő, hogy az előre számításba vett borjak elmaradnak, mert különösen a szarvasmarhák körében okoz ez a meddőség nagy károkat, hanem abból is, hogy a tej hozam állandó csökkenése révén lassanként ezek az állatok tisztán csak vágóértéket fognak képviselni. Ennek a meddőségnek a leggyakoribb oka a Bang-fertőzés. Ennek a súlyos és nagy károsodásokat előidéző bajnak megszüntetésére imindeddig semmiféle komoly állami intézkedés nem történt, nem történt intézkedés abban a tekintetben sem, hogy ennek a fertőzésnek tovaterjedését megakadályozzuk. Ezt annál inkább kifogásolnom kell, 'mert tudvalevően sokkal kisebb jelentőségű fertőző betegségek kötelező bejelentését hivatalosan elrendelték és ezzel szemben ezen a téren eddig még semmi sem történt. Szükségesnek tartanám tehát, hogy végre itt is történjék valamilyen komoly lépés, hogy ezt a katasztrofálisnak ígérkező állapotot valami módon megszüntessük. A másik kérdés, amellyel foglalkozni kívánok az, hogy az utóbbi időben rengeteg károsodás érte a gazdatársadalmat a sokhelyütt fellépő sertésvész, különösen pedig a, sertéspestis pusztításai révén. Éppen ezért kívánatos volna mindazokban a községekben, amelyekből ez a pestisjárvány évről-évre kiindul, külön szigorított zárlati intézkedések folyamatbatétele. Ilyen módon a jövőben talán elkerülhetők lennének azok az esetek, amikor vásárok alkalmával egy ilyen már fertőzött község sertései az egész KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XlV. környék községeit megfertőzik. Ugyanezeken a helyeken kötelezővé kellene tenni a szimultán pestisoltásokat. Ehhez természetesen elsősorban arra volna szükség, hogy a szérumok még ma is meglehetősen magas árai megfelelő mértékben leszállíttassanak, mert hiszen a, gazdatársadalom egy része, különösen a szegényebb osztály, a mai szérumárakat sem képes megfizetni., Egyúttal lehetővé kellene tenni azoknak a gazdáknak számára, akik teljesen szegények, ezeknek az oltásoknak ingyen való keresztülvitelét is. (Csoór Lajos: Ez, a helyes!) Mivel azonban ezeket a kérdéseket, amelyeket itt felvetettem, nem látom megfelelő módon megoldva, a költségvetésnek ezt a címét nem áll módomban elfogadni. Elnök: Csoór Lajos képviselő úr következik. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Mindenekelőtt Cseh-Szombathy t. képviselőtársam beszédébe kapcsolódom bele, amelyben a meddőségről tett említést. Ennek nemcsak fertőzés az oka, hanem egy más körülmény is gyakran előidézi azt, hogy a községekben a tehenek fele, vagy még nagyobb része meddő, mégpedig az, hogy egyes vármegyékben a kisgazdáknál bevezették a kézből való fedeztetés rendszerét, amely nem mindig felel meg, mert hiszen nincs helyben a tehén, hanem kinn van a legelőn és mire a fedeztetésre kerülne a sor, már nincs hatása. Arra kérném a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék olyan rendelkezést kiadni, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően legyen elrendezve a fedeztetés, hogy vagy kijárhassanak a bikák a legelőre, vagy pedig kézből való fedeztetés legyen a községben. Ezt kizárólag a helyi viszonyok szerint lehet elbírálni, mert ahol az szükséges, hogy a bikák kijárjanak a legelőre, ott azt kell megengedni, ahol pedig ez nem lehetséges, ott a kézből való fedeztetés rendszerét kell alkalmazni. Altalános rendezést nem lehet behozni. Ugyancsak Cseh-Szombathy t. képviselőtársam említette azt. hogy az egyes oltószerek ingyenes igénybevételét kell biztosítani a szegény gazdáknak. E tekintetben, mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr, elsősorban a sertéspusztulásra való tekintettel vagyok bátor azt kérni, hogy a törpebirtokosok, vagy az egészen szegény kisemberek részére ingyen méltóztassék a sertéspestis elleni oltószert rendelkezésre boesátani. Evenként körülbelül 200.000 sertés hullik el és legtöbbnyire szegény kisemberek sertése pusztul el, akiknek az az. egy kis sertésük van. Ezek járnak ki a legelőre, s ezek vannak a legkevésbbé gondozva, tehát ezek kerülhetnek a legjobban fertőzésbe. Ha erre a célra a földmívelésügyi minisztérium rászánna 100.000 pengőt, vagy pedig az állami oltóanyagtermelő intézetet újra^ felállítaná és az oltóanyagot ezeknek a szegény embereknek ingyen bocsátaná rendelkezésükre, akkor megmentenénk ezt az óriási értéket, lehetővé téve, hogy a szegény proletárnép kis sertését felhizlalhassa és abból téli szükségletét fedezhesse. Méltóztassék elhinni, a legnagyobb gazdasági érdek az országban, hogy a szegény nép sertését télen leölhesse és abból biztosítsa magának a téli ellátást, mert ha ezt teheti, akkor nyugodtan fizethet adót, akkor szociális rend van és nem szorulnak az emberek inségmunkára. Ha módunkban van azt a 200—300.000 sertést megmenteni, amely évenkint elpusztul, akkor az erre fordított kiadást többszörösen megspóroljuk az inségmunkák leépítésével, a 13