Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

84 Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1937 június l-én, kedden. szárezredek a maguk hátaslovat Debrecen város méneséből szedték és nagyon örültek annak, ha ilyen lóra ülhettek, mert azt biztos eredménnyel használhatták, biztos sikerre vezetett,, mert megbízható volt. A kis Nonius kultiválása, tenyésztése tehát nemzeti érdek, és ahol csak tudjuk, feltétlenül fel kell azt karolnunk. À méneskari tisztek ebben a tekintetben igen elismerésreméltó munkát végeznek. En az értékesítést, szemben a sokak által helyesnek tartott egykézrendszerrel, szabaddá tenném és csak a tisztességtelen kereskedelmet szorítanám meg. (Zaj.) Méltóztassanak még egy rövid ideig türelemmel lenni. Csak a kancavásárlásokra szeretném még a miniszter úr figyelmét felhívni. Egy lótenyésztőnek fáj az, ha idegen államokba: Abesszíniába, Arábiába, Oroszországba viszik ki a kancaanyagot, mert hiszen az nemzeti érték, így hadászati szempontból is fontos. En a kancaeladások helyett kancavásárlásokat ajánlanék. Azt ajánlanám, hogy a katonaság a belovagolt lovakat, kancákat, — aminí a háború előtt tette — most is adja ki a gazdáknak felelősség terhe mellett, mert a hadászatot nem lehet arra felépteni, hogy csak. nyilvántartjuk a lótenyésztőknél a lóanyagot éh amikor háborúra kerül a sor, ráültetjük i huszárokat. Ha ezt a rendszert bevezetnők, akkor a gazdáknak a kancákat meg kellene vásárol nick és mint tenyészállatokat továhb tartaniuk. Feltétlenül meg kell ezt tenni, mert hiszen « magyar ló olyan érték, hogy minden istápolásí megérdemel. Ménállományunk is igen kicsiny. Nagyor helyes ugyan, hogy ménállományunkat megrostálták és a nem alkalmas anyagot az utóbbi időben iyartalanították, de ugyanakkor elfelejtettek gondoskodni az így kieső mének pótlásáról. Be kell látnunk, hogy 151 mén, amelyről a miniszterelnök úr tegnapi beszédében szólott, igen kevés, mert ménállományunk igen nagy hányada kivénült és mert 80—100 lóra kell egy mént számítani. így azután meg lehet érteni, hogy a csikózás nem olyan eredményes, amint azt a magyar lótenyésztés n;egkívánná. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy a lótenyésztést ilyen irányban méltóztassék támogatni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Farkas falvi Farkas Géza! Farkasfalvi Farkas Géza: T. Ház! Egyáltalában nem tudok egyetérteni , Nirnsee Pál igen t. képviselőtársam fejtegetéseivel. Egyáltalában nem tudok egyetérteni azzal, hogy a tenyészkerületek mai formájukban nincsenek helyesen beosztva, hogy azokat másképpen kellene rendezni, úgyszintén a fedeztetési állomásokat is. Ellenkezőleg azt állítom, hogy a földmivelesügyi minisztériumnak a lótenyésztés terén egyik legnagyobb alkotása az volt, hogy a lótenyésztést a mostani tenyészkerületek szerint irányította, mert így biztosítva van, hogy az egyes vidékek egységes táj fajtájú lovat tudjanak tenyészteni. Ezt a kerületi beosztást a helybeli kancaanyag, a talajviszonyok, az éghajlati viszonyok tekintetbevételével csinálta meg. Ennek a következménye az, hogy — amint tegnap is hangsúlyoztam — lótenyésztésünk ma, ha számbelileg nem is, de minőségileg olyan magas fokon áll, hogy telje.sen kiheverte azt a pusztulást, amelyet a háború és a forradalmak következtében szenvedett, és megközelíti a békebeli nívót minőségileg. A földmivelesügyi minisztérium lótenyésztési főosztálya a fősúlyt a lótenyésztő intézetek fejlesztésére fordította. Aki lovasember, jöjjön ki Mezőhegyesre, Bábolnára vagy Kisbérre, nézze meg azt a gyönyörű munkát és le fogja a kalapot venni. {Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Nem értek viszont egyet abban sem, amit az egykézről, az egykéz kinövéseit tekintetbe nem véve, mondott t. képviselőtársam. Nem akarok azokról a külföldi vásárlásokról beszélni, amelyek a múlt évben történtek. Az le van zárva, azon többé, ha nem is értek vele egyet, segíteni nem lehet. Csak ezzel kapcsolatban ki akarom jelenteni azt a véleményemet, hogy az a beállítás, ihogy a lóáraík azért emelkedtek, mert egykézvásárlások voltak, óriási, tévedés, mert (külföldön kétszer-háromszor olyan magasra emelkedtek a lóárak. Azt a régi közmondást ismételem, hogy nem azért virrad, mert a kakas kukorékol, hanem -a kakas kukorékol azért, mert virrad. A lóárak is azért emelkedtek idehaza, inert a külföldön emelkedtek. Nem akarok azonban foglalkozni a múlttal, az le van zárva, rátérek a jelenlegi helyzetre. Ügy állították be a dolgot, hogy cseh és német viszonylatban kény telének vagyunk ismét belemenni az egy kézvásárlásiba, mert a csehek és a németek máskép nem vásárolnak. Ezt az állítást ugyan sokan kétségbe vonják, nem tudóim, hogy úgy van-e, vagy nem, egyet azonban én is tudok, azt, hogy igenis a németek másokkal is tárgyalták, nemcsak ezzel az egykéztárisasággal. En a külföldi lóértékesítés kérdésében leghelyesebbnek azt a rendszert látnám általánosítva, amelyet a földmivelesügyi kormányzat igen helyesen például az egyiptoimi lóvásárlás alkalmával követett. Az egyiptomi kormány értesítette a földmivelesügyi minisztériumot, hogy ^ennyi és ennyi lovat akar venni. A lótenyésztési főosztály, illetve a földmivelesügyi miniszter úr értesítette az illetékes lótenyésztési bizottmányi elnököt erről és kérte, hogy hozza öissze ezt a vásárt. Saját tapasztalatomból tudóim ezt, mert és is kaptam ilyen felhívást. Összehoztam^ a vásárt, ott megvették az Egyiptom számára szükséges lovakat és a teljes árat minden fillér levonás nélkül, minden apparátus nélkül megkapta a lótenyésztő. (Nirnsee Pál: Hát ez nem egykéz volt?) Ott nem volt kéz ! Ha már vaû azonban ez az ©gykézvásárlás, akkor igen helyeslem a földmivelesügyi minisztériumnak azt az intézkedését, hbgy a legteljesebb mértékben ellenőrizni kívánja. Erre egy szakbizottságot állított fel, amelynek joga van az egész vásárlást ellenőrizni, joga van meglhatározni, hogy az egykéz mennyit nyerhet a lovon, és a rezsi levonása után mennyit kell a tenyésztőnek; kifizetnie. Ügy tudom, ez a nyereség 2%. Nagyon helyes, teljesen egyetértek ezzel, azonban valószínűleg nincs tudomása a szakbizottságnak arról, hogy most milyen mederben folyik a vásárlás, mert akkor feltétlenül kifogásolná. Elsősorban például kifogásolná azt, hogy a vásárlás óriási apparátussal folyik. Mint- előttem szóló t. képviselőtársam is említette, ez óriási összegekíbe kerül, ami természetesen rezsiköltség lévén, a ló árának rovására megy. Az egykezet azért dicsőitették sokan, mert itt minden egyéb faktor ki van kapcsolva. csak az egykéz létezik. Miért történhetett meg akkor az, hogy felhívták a kereskedőket, hogy vegyenek részt ebben a vásárlásban és ezért ők 8%-ot kapnak. Ha az egész egykéz