Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

58 Az országgyűlés képviselőházának négyszer átírták azt a birtokot a telekkönyvben j adásvétel folytán, de adó szempontjából még [ mindig a 40 év előtti tulajdonoson van, amikor a kataszteri felvétel megtörtént. (Rakovszky Tibor: Es az Ofb.-eljárás után felemelték a ka­taszteri tiszta jövedelmet!) Eégebben minden 15 évben volt új kataszteri felvétel. Természe­tesen akkor új kataszteri lapot kapott minden tulajdonos, egyszerű volt az adókezelés s olyan eladási bonyodalmak sem voltak, mint az utóbbi közös birtokokkal. Itt semmiféle akadály nincs, mert ez a leg­nyugodtabb és legegyszerűbb eljárás akár az adó terén, akár más téren. Arra kívánom fel­hívni a földmívelésügyi miniszter úr figyel­mét, hogy a jövő költségvetésbe bizonyos ösz­szeget állítson be a kataszteri mérések céljaira. Kívánatosnak tartanám, hogy a földbirtokren­dezés során földhöz juttatott kisbirtokosok bir­tokánál is ilyen rendezés hajtassék végre az új kataszteri becslés alapján. A kataszteri tiszta jövedelmet a legutóbbi becslésnél felemelték és ezért kívánatosnak tartanám» hogy a szomszé­dos birtokoknál a kataszteri tiszta jövedelem párhuzamosan egyformán állapíttassák meg. Tarthatatlan állapot az, hogy például az egyik birtok mellett közvetlenül (Rakovszky Tibor: A barázdás szomszédnál!) a barázdás szom­szédnak 10 koronában van megállapítva a ka­taszteri tiszta jövedelme, annál pedig aki a földbirtokrendezés során jutott földhöz, 17, sőt sok esetben 20 pengőt is meghalad. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ez ia legkirívóbb dolog s ha nem is visszaélésnek, de nagy igazságtalan­ságnak minősíthető GLZÀ ci helyzet,, amelybe a földbirtokrendezés során jutottak ezek a föld­tulajdonosok. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Felhívni kívánom a földmívelésügyi mi­niszter úr figyelmét a szíktalajjavítás kérdé­sére. Erre a célra a múlt esztendőben 8000 pengő volt beállítva, most pedig ez az összeg valami­vel emelkedett. Ez olyan csekély összeg, hogy ezzel kísérletezni sem lehet. A szíktalajjavítás pedig nemzetgazdasági szempontból egyike a legelőnyösebb eljárásoknak. Amikor mezőgaz­dasági, nemzetgazdasági szempontból is igen kívánatos, hogy a legutolsó talpalatnyi föld is ki legyen használva, akkor igen fontos, hogy a szíktalajjavítással ne csak kísérletezzünk, hanem azt tényleg végre is hajtsuk. Bizonyos összeget kell beállítani erre a célra, hogy azok, akiknek szíkestalajú földjük van, azt bizonyos összegű kölesönnel megjavíthassák. Ennél a kölcsönnél kamatozóbbat, jövedelmezőbbet nem is lehet elképzelni, mert hiszen ez nemzetgaz­dasági szempontból is igen előnyös volna, vi­szont a következő tíz esztendőben már a ka­taszteri becslés is felemelkedne. Kívánatosnak tartom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét felhívni a vízsujtotta vidékek vetőmagellátásra. Vannak egyes terü­letek az országban, amelyeknek 50%-át, ha be akarták vetni, csak 30%-át tudták bevetni és 15% megmaradt. Az egész birtoknak 50%-át rendszerint őszi vetéssel szokták bevetni. Semmi szín alatt sem jut már az illető^ ibirtok­tulajdonosnak gabonája arra,, hogy még vető­magja is legyen és hogy a szükséges kiadáso­kat is tudja fedezni. Ezzel kapcsolatban felhívni kívánom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét a^kis­bérlők helyzetére. A Ikisbérlők szempontjából különösen a káptalani birtokoknál egyoldalú­lag van a szerződés megkötve, mégpedig olyan 221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. formában, hogy ha a bérlő nem tesz eleget a folyó esztendőben fizetési kötelezettségének, akkor módjában áll a tulajdonosnak a szerző­dést felbontani és a kisbérletből őt kimozdí­tani. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék rendeletileg intézkedni a tekintet­ben^ hogy a vízsujtotta vidékeken, ott, ahol egyáltalában nem tudtak vetni, necsak adó­kedvezményben részesüljenek a kisbérlők, ha­nem tegye lehetővé azt is, hogy ne mozdíthas­sák ki őket bérletükből. Szükségesnek tartom szóvátenni az oltó­anyagok fontosságát járványos betegség ese­tén. Előfordult különösen az Alföldön, hogy a járványos betegségek folytán egész falvak ser­tésállománya kipusztult, amiatt, hogy a kisgaz­dák, a kisemberek nem bírták az oltóanyago­kat megvásárolni.^ Ezért kívánatos volna, hogy a minisztérium járványos területeken gondos­kodjék ingyenes oltóanyagról, mert nemcsak az illető kisgazdának ' a ' kára, hanem kára a nemzetnek is, ha a jószágok elpusztulnak. T. Ház! A folyó év első felében, január hónapban a földmívelésügyi kormány újabb rendeletet bocsátott ki a falusi kislakásépítési kölcsönre vonatkozólag^ ezt a földmívelésügyi miniszter úr most szíves volt a Ház színe előtt ismertetni. Ez a rendelet még részben sem kielégítő. Elismerjük, hogy a kormány segtíeni akar azo­kon, akik az országos falusi kislakásépítő szö­vetkezet által kölcsönhöz jutottak, de az ered­mény mégsem, kielégítő azért, mert b tör­lesztési időt 40 félévről 60 félévre emelték fel, nincs meg az egyharmados különbözet. Ha a kölcsönvevő felvett, — .mondjuk — 1400 pengő tőkét, 40 féléves törlesztés mellett, félévenként 55 pengő 50 fillért volt köteles törleszteni, most a 60 féléves törlesztési idő mellett 43 pengő 75 fillért köteles fizetni. Ehhez azonban még hozzájön 15 pengő 44 fillér hátralék, úgy­hogy 59 pengő 19 fillért kell az újabb rendelet szerint fizetnie, ami tehát még súlyosabb, mint az előző részlet volt. Ennélfogva kívána­tos volna ezt a dolgot más alapon rendezni, újabb rendeletet kellene kibocsátani, vagy a mostani rendeletet módosítani. Erre nézve bá­tor vagyok a következő módosító indítványt a képviselőház^ asztalára letenni. (Olvassa): »A magyar királyi kormány a^ folyó év első hó­napjaiban új rendelettel kívánta ' szabályozni az országos falusi kislakásépítő szövetkezet útján juttatott kölcsönöket, amelyeket kishi­kásépítés céljaira vettek igénybe az arra rá­szorultak. De ez a mai kereseti viszonyokra 'meg nem felel, r azért tisztelettel beterjesztem módosító indítványom: 1. A fennálló tőketar­tozásból 40%-ot törölni kell, mert ez felel meg mai ikereseti viszonyoknak. Amikor ugyanis a kölcsönt felvették, átlagban 5 pengős nap­szám volt a mostani 1 pengő 20 fillér helyett. Amikor a kölcsönt felvették, nem okozott gon­dot a munkában elhelyezkedés, ellenben az utóbbi években ' egész hónapokon keresztül munka és kenyér nélkül vannak az emberek, ezért indokolt a 40% kedvezmény. 2. A hátra­lévő tartozásra a kamatokat 2%-ra kell leszál­lítani. 3. A hadirokkantaknál külön még rok­kantságuk százaléka szerint a tőkéből olyan összeget kell törölni, mint amilyen százalékú az illető rokkantsága. Ez a kedvezmény kiter­jesztendő a hadiözvegyekre is. 4. A háború esetén hadbavonult családfő családtagjai ne legyenek kötelesek a kölcsönrészlet fizetésére és e részletek törlesztésére. Ha a családfő hősi

Next

/
Thumbnails
Contents