Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának halált halt, hátralévő tartozása törlendő, meg­rokkanás- esetén rokkantsági százalék szerint szintén tőkeengedmény illesse meg. Tekintette] arra, hogy nemzetünk legszegényebb népréte­gének megsegítéséről gondoskodnánk, akik a múltban hadbavonulásukkal mindig becsülete­sen megálltak helyüket,^ nem tudhatjuk, hogy a haza érdeke nem kívánja-e rövd időn belül harcbavonulásukat, azért tisztelettel kérem ezen javaslatom elfogadását.« T. Képviselőház! Amikor a földmívelésügyi tárca költségvetéséhez hozzászólok, megállapí­tom, hogy' úgy ebben az évben, mint a leg­utóbbi költségvetésekben észrevehető volt a mezőgazdasággal való törődés. Ez azonban nem kielégítő azért, mert a jószág- és terményárak­nak az utóbbi időben bekövetkezett emelkedése csak átmeneti, csak látszólagos és éppen azok nem részesülnek ezen áremelkedés előnyeiben, akik a legszorongatottabb helyzetben vannak, mert hiszen amikor az áremelkedés bekövetke­zett, a termények már nem a kisemberek kezé­ben, hanem a kereskedők raktáraiban voltak. A jószágárra vonatozólag azt tapasztaltuk, hogy bár a sertés, a szarvasmarha, a ló' ára az ősz folyamán felment, most hetenkint fokozato­san 5—10%-kal csökken és ha a t. kormány nem gondoskodik ennek ellensúlyozásáról, akkor új­ból leszáll a régi nívóra. Ez pedig azt jelenti, hogy :az éppen ezen áremelkedések következté­ben a múlt év*i költségvetésnél 60 millió pen­gővel magasabban előirányzott 1937/38-ik évi költségvetés egyensúlyát nem tudjuk fenntar­tani. Mivel nincs reményem arra, hogy a kor­mány a költségvetés egyensúlyát fenn tudja tartani, mert a múlt évinél is jóval magasabb, azért a földmívelésügyi tárca költségvetését nem fogadom el. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Kolossváry László képviselő úr kö­vetkezik •szólásra. Kolossváry László: T. Képviselőházi Mél­tóztassanak megengedni, hogy igen t. képvi­selőtársam beszédével az idő előrehaladottsá­gára való tekintettel ne foglalkozzam. A ma­gam részéről az alsó- és középfokú mezőgazda­sági szakoktatással kapcsolatos kérdéseket, azonkívül pedig a népházak ügyét kívánom felemlíteni. A földmívelésügyi tárca költség­vetését már évek hosszú sora óta figyelemmel kísérem, különösen azóta, amióta a magyar parlament egyik tagjának van szerencsém val­lani magamat. Az előttünk fekvő költségvetés­ben is megnyilvánul a földmívelésügyi minisz­ter úr szakavatottsága a feltétlenül szükséges összegek beállításából pedig észrevehető a föld­mívelésügyi miniszter úrnak a gazdákért do­bogó szíve. Ezt bizonyítják a szegényebb falusi nép­osztályok alsófokú oktatására beállított össze­gek is. En, aki a népet nagyon jól ismerem, szintén szükségesnek tartom itt a Házban meg­említeni azt, amit már több képviselőtársam is megemlített, hogy milyen nagyfontosságú, mi­lyen nagyhorderejű az alsóbbfokú népoktatás. Hogy a földmívelésügyi miniszter úr is átérzi ennek fontosságát» azt bizonyítja az, hogy a téli tanfolyamok számát évről-évre emeli; elő­ször csak 40 volt, később 68 lett, a mostani költségvetésben pedig már 90. Hálás köszönetet mondok a földmívelésügyi miniszter úrnak azért a kitüntető figyelméért. hogy kilátásba helyezte, hogy a legközelebbi, 1938/39-es költségvetési évben ez még fokozódni is fog. A téli ' tanfolyamokat minden tekintet­ei, ülése 1937 május 31-én, hétfőn. 59 ben kifogástalan rendszerűeknek tartom, mert ott nemcsak mezőgazdasági szakoktatással fog­lalkoznak, hanem tanítják mindazokat az isme­reteket, amelyekre főleg a falusi népnek, a kispolgárnak szüksége van. A helyes gazdaköri életre is rászoktatják a tanfolyam tanárai a hallgatókat, mert a helyes gazdaköri életben megbeszélhetik mindazokat a problémákat, amelyek a gazdatársadalmat foglalkoztatják. Ha már megemlékeztem ezekről a tanfolya­mokról, akkor legyen szabad pár szóval meg­emlékeznem azokról is, akik a mi vidékünkön ezeknek a tanfolyamoknak előadói. Ezek pedig nem mások, mint a pápai mezőgazdasági szak­iskola tanárai, akik nemcsak téli tanfolyamo­kat tartanak, hanem járják a vidéket, sa rá­juk bízott, hazafias szellemben nevelt ifjúság­gal mennek faluról-falura, vándorgyűléseket tartanak, ott oktatják a népet.. Hogy ez az ok­tatás milyen jó hatással van a népre, azt nem egy Ízben tapasztaltam, mert már kerületem­nek több községében tartottak ezek a tudós ta­nárok ilyen gazdasági irányú vándorgyűlé­seket. Szükségesnek tartom megemlíteni azt az intézményt is, ahonnan ezek a tanárok kikerül­nek s ez: a pápai mezőgazdasági szakiskola. Ebben az iskolában általános szaktanácsadó ál­lomás is van; mi gazdák oda mindig úgy me­hetünk, mint második otthonunkba,, második­hazánkba, mert ott mindig megkapjuk a felve­tett kérdésekre a megfelelő feleletet. Nemcsak ennek a gazdasági szakiskolának vagyok tisz­telője, híve; nemcsak ennek a gazdasági iskolá­nak munkálkodását kísérem figyelemmel, ha­nem a többi mezőgazdasági intézménynek, is őszinte, barátjuk vagyok. Sajnálatosan meg kell azonban állapítanom, hogy Észak-Dunán­túlon azonban nagyon kevés mezőgazdasági szakintézetünk van, mindössze négy. Ezek kö­zül kettő mezőgazdasági szakiskola, mégpedig a csermajori és a pápai. Van két téli gazdasági iskolánk, a székesfehérvári és a szombathelyi. Eddig egyáltalán nem történt intézkedés, hogy a Dunántúlon legyen középfokú mezőgazdasági tanintézet, csupán ez a költségvetés létesít Szé­kesfehérváron ilyen tanintézetet. Ezt a taninté­zetet azonban túlságosan kevésnek tartom ah­hoz a számhoz képest, ahányan oda majd je­lentkezni fognak; legyen szabad tehát a föld­mívelésügyi miniszter úrnak figyelmébe aján­lanom, hogy még egy ilyen mezőgazdasági kö­zépfokú tanintézetre lenne szükség. Erre sze­rény nézetem szerint nagyon .megfelelő lenne a pápai mezőgazdasági szakiskolának közép­fokú tanintézetté való átalakítása. Itt megfelelő épületek, megfelelő kísérletügyi intézetek és megfelelő nagyságú gazdaság is áll rendelke­zésre. Amikor azonban a földmívelésügyi mi­niszter úr őexcellenciáját arra kérem, hogy ezzel a gondolattal méltóztassék foglalkozni, akkor felhívom a figyelmét arra is, hogy en­nek az iskolának pótlására ugyancsak könnyű­szerrel kibérelhető, átalakítható a pápai vasút­állomás mellett egy üresen álló műtrágyagyár, melyhez 50 katasztrális hold birtok is tarto­zik. Itt lehetne téli gazdasági tanfolyamot, téli gazdasági iskolát felállítani., Megemlékeztem az alsóbbfokú és a közép­fokú mezőgazdasági ' szakoktatásról, talán le­gyen szabad pár szóval megemlítenem a rá­diót, amely a gazdákat tudósítja ' a fontosabb gazdasági eseményekről, árakról tájékoztat bennünket, azonkívül szákkérdésekben ad fel­világosítást. Hogy ez; mennyire fontos, arra 8*

Next

/
Thumbnails
Contents