Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-232

508 Az országgyűlés képviselőházának í minden különösebb megokolás nélkül vagy ke­vésbbé megokoltan kitiltották. Itt van előttem a kitiltó parancs. Alkotmányos keretek között ilyet nem lehet elfogadni és nem lehet szeszé­lyektől függővé tenni azt, hogy egy embert kitiltsanak vagy egyáltalában a munkahelyé­ről eltiltsanak.. Egy magyar iparosról van szó, nem tudom tehát, hogy mi a magyarázata annak, hogy ezt a magyar iparost a lakóhelyé­ről kitiltsák és ezzel elveszítse 'munkáját és családjától is elszakítsák. Azt kell kérdeznem, van itt komolyság, van itt következetesség és van itt alkotmányosság? Engedelmet kérek. egy főszolgabírónak elsősorban igazságosnak kell lennie. (Meskó Rudolf: Az is!) Igazságos­nak kell lenni a lakosság minden egyes tagjá­hoz és akkor nem fordulhat elő az, hogy egy becsületes iparosnak az iparigazolványát, amely jogosulttá teszi, hogy ott letelepüljön, megkeresse a maga kenyerét és felnevelje csa­ládját, elszakítsák. Sajnálatomra ilyen vá­laszt, mint amilyent a belügyminiszter úr adott, nem vehetek tudomásul. Elnök; Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e a miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a miniszter úr válaszát elfogadják, szívesked­jenek felállani. (Megtörténik. — Meizler Ká­roly: Kisebbség!) Most méltóztassanak azok felállani, akik a választ nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség, tizenkettő kilenccel szemben, elfogadta a miniszter úr válaszát. Következnek az interpellációk. Az első Meizler Károly képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpellációt felolvasni. r vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a székesfehérvári panamaügyek börtönbe zárt sajtóleleplezője még ma sem nyert súlyos bün­tetése alól rehabilitációt, elmaradt tanári illet­ményeit nem kapta meg, sőt újabban is áthe­lyezéssel büntettetett, ugyanakkor, amikor a 22.000 pengős jövedelme mellett is a közt sú­lyosan megkárosító Zavaros polgármester csa­ládja a közpénztárból ma is havi 300 pengőt kap? Hajlandó-e a miniszter úr erkölcsi és anyagi reparációt adni Eakács Lajosnak?« Elnök: Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! Eakács Lajos pol­gári iskolai tanárnak és újságszerkesztőnek tíz­eves kálváriáját kívánom csak egészen rövi­den a Ház elé hozni annak dokumentálására, hogy még akkor is, amikor a kultuszminiszter úr kétségtelenül jószándékkal kezeli az ügyét, (Fábián Béla: Hol a kultuszminiszter úr?) mi­lyen nehéz és szerencsétlen helyzetbe jut ná­lunk egy purifikátor és ezt a puirifikátort a panamisták miképpen tudják még a mai napig is üldözni. (Fábián Béla: A bűn üldözi az erényt! — Zaj.) Eakács Lajos polgári iskolai tanár volt Székesfehérváron és e mellett az egyik helyi la­pot szerkesztette. A lapszerkesztésre külön kultuszminiszteri engedélye volt, de, amint látjuk, ez a kultuszminiszteri engedély a kellő pillanatban és nagyon, gyorsan megvonatott, mégpedig akkor, amikor Eakács Lajos Zava­ros polgármesternek nem is a tulajdonképpeni panamáit, hanem csak a panamák egyik mel­lékhajtását szóvátette lapjának 1925 február '32. ütése 1937 június 16-án, szerdán. j 5-én megjelent számában. Két nappal ezután a kultuszminiszter megvonta a szerkesztési en­gedélyt és azt az utasítást adta Eakács Lajos­nak, hogy barom napon belül vegye le á nevét a lapról és hagyja abba a szerkesztést, egyéb­ként pedig még azt is meghagyta, hogy amennyiben ezt nem teszi, abban az esetben állásától felfüggeszti. (Felkiáltások a balolda­lon: Ki volt a kultuszminisztert) Igazán nem tudom, de hiszen ez nem Is lényeges, mert tisztán csak arról az elvi kér­désről van szó, hOigy hogyan bánnak el egy ilyen emberrel. Eakács arra hivatkozott, hogy a sajtótörvény értelmében egyévi felmondás köti a szerkesztőt, ez, jog is, kötelesség^ is, tehát kérte, hogy legalább azt az egy évet hagyják meg neki. Erre megkapta az értesí­tést, hogy állásától felfüggesztették. Zavaros Aladár és a másik panamista, Vargha Elemér (Fábián Béla: Aladár és Elemér!) voltak azok, akik eljártak a 'minisztériumban a felfüggesz­tés irányában. Vérszemet kapván attól, hogy íme, sikerült ennek az embernek az állásától való elmozdítása, másik állására törtek és a szerkesztői tollat is ki akarták ütni a kézéiből, még pedig elég radikálisan olykép, hogy eljár­tak a miniszterelnökségen annak érdekéiben, hogy magát ezt a lapot szüntesse meg a mi­nisztérium és hogy ez nem sikerült, azt csak annak lehet köszönni, hogy nagymegyeri Eaisz Károly altábornagy, vegyesdamdárparancsnok, nemkülönben Prohászka Ottokár eljártak ab­ban az irányban, hogy ezt a lapot nemzeti és erkölcsi szempontból ne szüntessék meg. (Fá­bián Béla: Ez olyan régi ügy?! — Boczonádi­Szabó Imre: Fehérvárig ásatás ! — Derültség.) Tíz éve tart ez a kálvária. A sajtóperektől azonban nemi lehetett. Raká­csot megmenteni. Zavaros polgármesternek és a másik panamistának feljelentésére megindul­tak ellene a sajtópereik és a híróság mérle­gelte ugyan a bizonyítékokat, mert voltak a kézéiben ilyenek, tanúvallomások Is hangzottak el mellette, azonban a bíróság _ sem tételezte fel, hogy a minisztérium megadja a sajtóperre az engedélyt, ugyanakkor, amikor itt tényleg panamák követtettek el és kétségtelen, hogy az ekkor még hatalmának teljében lévő polgár­mestertől félt mindenki, mert a tanukat terro­rizálta és arra utasította, hogy milyen vallo­mást tegyenek, — amint ezt egy másik tanú későibiben elő is adta. Legyen szabad az ebben a Zavaros-féle büntető perben a királyi ügyész részéről el­hangzott vádbesizédből egy részt (kiemelnem. (Halljuk! Halljuk! halj elől.) Bary Zoltán vád­beszédéiben ezeket mondta (olvassa): »Az, egész városhan egyetlen egy bátor emiber volt, aki egész mellel ki mert állni Zavarossal szemben: Eakács Lajos újságíró, aki 1924/25. évben több cikkben vádolta meg Zavarost. Sokkal kisebb dolgokkal vádolta meg Zavarost, mint amilye­neket itt a bűnügyi ;aktákból Zavaros elé tár­tak és rábizonyítottak. Zavaros Eakács Lajos ellen sajtópert indított, de imiielőtt a városházi tanuk a tárgyalásra r felvonultak volna«, — mondta a királyi ügyész — »Zavaros maga elé rendelte a városházi tanukat és ezt mondotta nekik: »Uraim, a polgármester becsülete a vá­ros becsülete, e szerint valljanak.« (Mozgás jobb felől. — Béldi Béla: Csak idéz!) »Zavaros tudomására adta .a tanuknak, hogy a tanúval­lomásokat miként tegyék meg és így családos emlberek lévén, — kényszerhatása alatt állot­tak. A sajtóperek eredménye az lett, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents