Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-232

Az országgyűlés képviselőházának 23 2. Bakács Lajost 3 hónapi fogházbüntetésre ítélték«, — mondja méig mindig' a királyi ügyész — »tanári állásától megfosztották, sőt tiszti rangjától is meg 'akarták fosztani.« így beszél a királyi ügyész. Méltóztassanak megengedni, hogy ugyanebben a panamaperiben a főispán eskü alatti vallomásából vegyek ki szószerint egy részt. Ebből bizonyos konzekvenciákat lehet majd levonni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől) A főispán ezt mondotta {ol

: vaxsa): »1926-ban, amikor másodszor lettem főispán, többen jöttek hoz'zám azzal a bizalmas j hírrel, hogy Zavaros körül valami nincsen rendben. (Felkiáltások balfelöl: Zavaros!) En nem hittem a hírnek« — mondotta a főispán — »és azt .mende-mondának, malom alatti szócséplésnek gondoltam. Két évvel későbben, mini minden megyéhez, hozzánk is érkezett egy belügyminiszteri rendelet, amely utasította a megyét és a várost az ügykezelés felülvizsgálatára. -Ekkor egy szakértői bizottság felül i& vizsgált mindent és azzal mintegy 500 oldalas jelentéssel ment fel a minisztériumba. Pár hónap múlva lejött a jelentés, amely megállapított több szabálytalanságot, de megállapította azt is, hogy a pénzkezelésben nincs hiba.« (Fábián Béla: Hála Istennek! — Dulin Jenő: Csakhogy nincs hiba, ez a fő!) Zavaros polgármester és társai 1922-ben megkezdték panamáikat. 1925-ben Bakács Lajos megírta első, második és harmadik leleplező cikkét. 1925. végén a minisztérium megadta a hozzájárulást a sajtóperek megindításához. Í926-ban a főispánnak többen bizalmasan bejelentik, hogy sok minden nincsen rendben Zavaros körül. 1928-ban lemegy a 12 tagú bizottság, mindent rendben talál és 1930-ig — tehát négyöt évvel a leleplezés után — folynak a panamák. Közben ezt a szerencséten embert a bíróság elítéli s ő 3 hónapi büntetését letölti, majd pedig új rafel vételt kér, mert közben valami Erdős József nevű tanú — akire kz egész Zavaros-féle védekezés felépült a sajtóperben — elment Bakácshoz és bevallotta neki, hogy kény szerhatás alatt cselekedett és hamis vallomást tett. A perújítás sikertelen volt és mindaddig folyt tovább a panama, r amíg 19'3p-ban az a bizonyos Zavaros-féle levél el nem jutott a főispán kezéhez, amelyet Zavaros intézett panamista társához és amelyben azt írta, hogy »amit közösen raboltunk, arról elszámolást kérek (Fábián Béla: Szép! — vitéz Csicsery Rónay István: Ki volt a főispán? — Felkiáltások halfelől: Aki most! Na ki?) és azokhól a pénzekből, amelyeket közösen vettünk el és szereztünk meg, megfelelő jutalékot igényelek.« Végre 1930-ban ez a levél tényleg eljutott a főispán kezébe. A főispán felvitte^ a minisztériumba, megindult a fegyelmi eljárás, majd pedig ennek, valamint a büntetőügynek folyamán tényleg megállapítást nyert, hogy közpénzeket 10 éven keresztül elpazarol talk, elsikkasztottak, megtartottak és végül is a királyi Kúria a polgármestert jogerősen 15 hónapi fogházbüntetéssel sújtotta. Most jön azonban az, amire fel akarom hívni a t. Ház figyelmét (Halljuk! Halljuk!) A polgármester tizenöt hónapi fogházbüntetéssel sújtatott, a főispán azonban kézbe vette Zavaros polgármester dolgát. Zavaros polgármester két-három hetet ült, utána megérkezett a kegyelem, további (büntetését nem ülte le. Sőt mi történt? Családja 300 pengő havi kegy díjat kap, úgyhogy alig van hátrányosabb helyzetben. Ugyanekkor azonban gróf Széchenyi Viktor felterjesztéssel élt a sajtófőnökhöz, kérvén, ' ülése 1937 június 16-án, szer dóm. 509 hogy ezt a Bakácsot, aki mint újságíró szerezte meg kenyerét, mozdítsák el állásától, a laptól pedi,gi vonják (meg a megrendelést. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) A kultuszminiszter úr kétségkívül fair-ül járt el az ügyiben; mert felszólította Bakácsot, hogy \ újra valló MneveEiés iránti kérvényét nyújtsa be a kultuszminisztériumhoz. A kultuszminiszter tényleg ismét újra kinevezte Bakácsot. Bakács azonban a kinevezésen kívül még azt is kérte, hogy visszamenőleg adják megi fizetését arra az időre, amely idő alatt ő ok nélkül büntetését szenvedte s mivel kiderült az igazsága, kapjon teljes jóvátételt és az ügyészség útján tétessék folyamatba az ő ügye. (Fábián Béla: Hol a kormány!) Mondom, a miniszter úr tényleg visszamenőlegi kinevezte őt állásába, fizetését azonban nem folyósította. (Mozgás és zaj a jobb- , oldalon.) Kétségtelen, hogy ez nem pártpolitikai [ kérdés. Pálffy-Daun József képviselőtársunk járt el Bakáios érdekében, hogy utalják ki elmaradt fizetését. Erre nézve képviselőtársunk megnyugtató választ is kapott a miniszter úrtól; 48 óra múlva azonban megkapta Bakács az értesítést arról, hogy a fizetést nem Ikapja meg, só't (kevéssel azután, hogy tíz, évi kálvária után visszahelyezték állásába, — magam sem tudom megérteni ezt a jóindulatot, ezt a gesztust, ma•gaiminak sem tudom megmagyarázni, hogy miként történhetett — kinevezése és visszahelyezése után pár héttel kapott Bakács egy utasítást arra vonatkozólag:, hogy azonnali hatállyal a rákoskeresztúri állami fiúiskolába helyezték át. Ezt a rendeletet 1935 június 22-én kapta azzal, hogy már 24-én, a tanév végén jelentkezzék. Csak azért tehát, hogy a nyári hónapokban^) már ne szerkeszthesse lapját, kellett már â~J tanév végén Báikoskereszturon jelentkeznie. Bakács panasszal fordult a Közigazgatási Bírósághoz és mivel politikai üldözést látott, kérte nyugdíjazását. Ezután a kultuszminiszter úr ismét jóindulatát bizonyítandó, magához rendelte Bakácsot, majd pedig Stolpa István főigazgatót megbízta azzal, hogy vizsgálja ki a Közigazgatási Bírósághoz beadott panaszt. Amikor Stolpa beszélt a paniamaügy ügyészével, Bary Zoltánnal és az felvilágosította arról, hogy a szegény tanár zisebéből a I panamisták vették ki a pénzt, tehát ez a ténykedés jóvátételre szorul, t javasolta Stolpa, hogy visszamenőleg folyósítsák ennek az em- i bérnek a fizetését. A kultuszminiszter úr részéről, jóindulatát bizonyítandó, tényleg az történt, hogy 3739/1936. elnöki szám alatt a miniszter úr tényleg le is írt az osztálynak, | hogy ezt^ folyósítsák. És "mi történt? Mind ennek dacára Bakács nem kapta meg visszamenőleg a járandóságait és ctsak amikor arra hivatkozott, hogy felesége szanatóriumban fekvő beteg, őt magát is megviselték az események s segélyt kért a miniszter által megígért kiutalás terhére, hogy feleségét kórházba vihesse, utaltak ki neki 120 pengőt. T. Képviselőház! Ismeretesek a Közigazgatási Bíróságnak azok a döntései, amelyeknél fogva annak, akit bírói ítélet következményeképpen mozdítottak el állásától és ezt a bírói ítéletet egy másik bírói ítélet hatályon kívül helyezi, visszamenőleg ki kell fizetni a járandóságait, — a tisztviselőnelk! jioga van arra az időre is a fizetéséhez, amely idő alatt nem teljesített szolgálatot. A kommunizmus után rengeteg kommunista volt, akiket annakidején elítéltek, majd perújítás folytán felmentette őket a bíróság és a Közigazgatási Bíróság ítélete visszamenőleg kárpótolta őket