Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-221
38 Az országgyűlés képviselőházának bizonyítása céljából csupán egy-két esetet hozok fel. A zalaujfalusi 500 holdas Botta-féle gazdaságban a gazdasági év végén jelentkezett az egész birtok bérbevételére egy bérlő, akivel meg is kötötték a bérleti szerződést. Később azonban — mindig későn— a községbeliefe is igénylést nyújtottak be ; Az igénylés ott fekszik a minisztériumban és hiába járult hozzá maga a tulajdonos is ahhoz^hogy kisbérletek alakíttassanak, mégsem történt semmi; már május végén vagyunk, a bérlőszövetkezet még mindig nincs megalakítva. Igaz, ugyan, hogy az árvaszéknek többször el kellett küldeni az iratokat, de már március 18-án visszajöttek az árvaszéktől az iratok. Igaz ugyan, hogy a gazdasági felügyelő is kiszállt, hogy megállapítsa, vájjon a kisbérlőknek megvan-e a megfelelő teherbíró-képességük, eleget tudnak-e tenni a szerződésben foglalt feltételeknek, de mindez még áprilisban történt, azóta hónapok teltek el, ma már május vége van és természetesen közben az új bérlő is bement a birtokba és tudjuk jól, hogy nem fog semmi sem történni. Sajnos, azt a 90 holdat is, amit a földmvelésügyi minisztérium megvásárolt, parlagon hagyták. Itt nem kívánjuk azt, hogy a föld parlagon legyen, de előzetes intézkedéseket kérünk arra, hogy az új bérlő ne költözhessek majd bele, mert ha beköltözött, akkor ezzel fait accomplit teremtettek, akkor a vetésterületeket nehéz újból felszántani, nehéz újból a. kisembereknek juttatni. Tisztelettel bejelentem, hogy április 22-én kaptam a minisztériumtól az utolsó értesítést a tekintetben, hogy most már el van intézve, hogy a kisbérlők megkapják a bérletet. Azóta ismét itöbb, mint egy hónap telt el s még ma sem tudunk kielégítő választ adni a kisbérlőknek, bár maga a tulajdonos is hozzájárult ahhoz, hogy a kisbérlők kaphassák meg a birtokot. Itt van egy másik eset. Gróf Batthyány Vilma és társainak Gyülvész határában fekvő 208 katasztrális holdas ingatlana került bérbeadásra. Nem nagy dolog, nem lehet azt mondani, hogy talán a középbérletet érdemes védelmezni; Lőwy Lajos Ikarmacsi lakos vette bérbe. Itt is hónapokon keresztül próbáltunk valamit csinálni a minisztériumban, hogy legalább 15%!-ot juttassanak kisembereknek. Három község is pályázott rá, mert közel fekvő birtok, próbálták az egészet megikapni. Ilyenkor elnémítják az embereket azokkal a hatalmas, talán sokszor fiktív bérleti feltételekkel, amelyeket nekik megmutatnak, mert az természetes, hogy a minisztériumban nem fiktív szerződést mutatnak be, de a kisbérlőket nem tájékoztatja senki kellő időben. Így leállnak az emberek, elmegy a kedvük a huza-vona folytán, hogy ilyen bérlőszövetkezeteket alakítsanak. T. Ház! Az a konkrét kérésünk, hogy a lejáró bérletekre nézve kötelezőleg mondják ki azt, hogy legalább egy évvel a bérlet lejárta előtt jelentsék be a minisztériumban. . A minisztériumban pedig kell egy ezzel foglalkozó külön szervet létesíteni, amely azután előre megkezdi a munkálatokat, elutazik a helyszínre, megtekinti a birtokot, igyekszik az embereikkel, a kisbérlőkkel szót érteni, előkészíti tehát a bérletet egy évvel előbb, úgyhogy amikor elkövetkezik a gazdasági év, akkor az új bérlő ne költözhessek be azon a címen, hogy még nincs elintézve a dolog a minisztérium- i ban. Ha ezt megcsináljuk, abban az esetben 221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. természetesen több reményünk lesz arra, hogy ez az akció, melyre a telepítési törvény módot ad, eredménnyel is jár. (Csikvándi Ernő: Addig nem lehet igényelni, amíg nincs kiadva!) Azt tudom, kérem, hogy addig nem lehet igényelni, viszont akkor mindig az lesz a hely; zet, hogy az új bérlő beköltözik, az új bérlő ott van, tehát a kisgazdák már nem tudnak hozzájutni. A gyakorlat ezt mutatja, igen t. képviselőtársam, már pedig kétségtelen és biztos, hogy a gyakorlat nem jó. Az is helyes volna, ha külön földbérleti alapot létesíthetnénk. Ha ezt a kétmillió pengőt földbérleti alapként használnék fel s erre ugyanekkora összeget kapnánk, akkor sokkal nagyobb területet tudnánk juttatni, mint telepítés formájában, ahol meg kell vásárolni azt a területet. A kisbérletnél egészen kis hányadot kellene arra fordítani, hogy bizonyos veszteségi alapot létesítsünk. Hogy ezeknek a bérlőszövetkezeteknek alakítása bizonyos költségekbe kerül, az természetes. Valamikép a minisztérium ezt vállalja magára, hiszen tudjuk, hogy a telepítési törvényben ennek is megvan a módja. Tagadhatatlan azonban, hogy a gyakorlatba ez sem ment át; tudjuk, hogy nem is mehetett át. Azért hívom, fel erre a figyelmet, mert akárhányszor különböző címeken 10%-ot vonnak le ezektől az; emberektől. Az is bizonyos, hogy olyan módon nem alakulhatnak bérlőszövetkezetek, mint ahogy eddig megalakultak, hogy tudniillik az es:ész évi bért előre le kellett tenni, az^ adót kaució formájában szintén legalább féléves részletekben biztosítani kellett és ezenkívül még akárhányszor részjegyeket is kellett venniök ezeknek az embereknek. Mindez nem alkalmas arra, hogy a bérlőszövetkezeti formát megkedveltessék a kisbérlőkkel. A földhözjuttató ttásnak ezt a formáját az egész vonalon be lehetne vezetni, fel kellene emelni azt a kontingenst, amely a kisbérlőknek juttatandó, nem véve ki az egyházi birtokokat sem, mert amennyire egységesen áll minden katolikus a mellett, hogy a® egyházi birtokok állaga sérthetetlen legyen, viszont annyira akarja és annyira helyesli azt is, hogy az egyházi birtokok bérlőszövetkezetek formájában való felhasználási módja elvegye a nagybirtok antiszociális jellegét. Mivel nem látom, hogy ezeket a törekvéseket teljesén keresztülvinnék, a költségvetést nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik 1 ? Szeder János jegyző: Gróf Teleki Mihály! Gr. Teleki Mihály: T. Ház! Nagy érdeklődéssel hallgattam az előttem felszólaló t. Meíz 1er képviselőtársam beszédét. Különösen a bérlő szövetkezetekre vonatkozó része kapta meg érdeklődésemet. Annakidején, amikor a telepítési törvényjavaslatot tárgyaltuk, több szónok emelte ki a bérlőszövetkezetek kiválóságát, s kiemelte azt, hogy a kisemberek mennyire meg tudnak ezen a revén erősödni. Ma Schandl képviselőtársam hívta, fel a kormány figyelmét arra, hogy a telepítési akció keretében minél inkább, minél nagyobb mértékben meg kell valósítani a bérlőszövetkezeti rendszert. Én magam is szívvellélekkel a bérlőszövetkezetek mellett vagyok de azt mondom, hogy ezenkívül telepítésre is feltétlenül szükség van, mert a magyar ember a magyar gazda az egyéni tulajdont kívánia elsősorban. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.)
