Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-231

Az országgyűlés képviselőházának 231. ülése 1937. évi június hó 15-én, kedden, Kornis Gyula és Tahy László elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A területenkívüliséggel és a személyes mentességgel kapcsolatos eljárási szabályokról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak ; Matolcsy Mátyás, Megav-Meissner Károly, Takács Ferenc, vitéz Martsekényi Imre, ifj. Balogh István, Hunyadi-Vas Gergely. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. - Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen van : Darányi Kálmán. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 19 perckor.) (Az elnöki széket Tahy László foglalja el.) Elnök: At. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésiére pedig vitéz Kenyeres János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Czermann Antal képviselő úr levelét, lamelyíben egészségi okok<ból háromheti szabadságot kér. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni? (Igen!) A Ház a szabadságkérelemlhez hozzájárult. r Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön a földmívelésügyi (minisztérium, vezetésével megbízott miniszterelnök úr írásbeli választ fog adná Pataesi Dénes képviselő úrnak -a vadkárok megtérítése tárgy álban ez év február hó 24-én előterjesztett interpellációjára. Ugyancsak írásbeli választ fog adni a belügyminiszter úr ifj. Balogh István képviselő úrnak az egyesült nemzeti szocialista omozgalonn sérelmei tárgyában május 26-án előterjesztett in terpelláció jára. A Ház a íbejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a területenkívüliséggel^ és a személyes mentességgel kapcsolatos eljárási szabályokról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Felteszeim a kérdést, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház ia törvényjavaslatot ibarmadszoíri olvasásban is elKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XIV. fogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 437., 441.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Matolcsy Mátyás! Matolcsy Mátyás: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az öntözőgazdálkodásról beterjesztett törvényjavaslat nagy hiányt van hivatva pótolni, mert hiszen a Tiszántúl semiarid formációja és az ott élő lakosság túlnagy sűrűsége kényszerítő körülményként hat arra, hogy ott az életszínvonal emelkedését szolgáló Ibelterjesebb gazdálkodás, az öntözőgazdálkodás^ megvalósíttassák. Hogy ennek ellenére mégis a törvényjavaslat ellen kellett feliratkoznom, annak két komoly oka van. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Magától értetődik, hogy a törvényjavaslatot a maga egészében és intencióiján helyeslem, nagyon szükségesnek tartom, azonban két pontnál nem látok precíz, komoly direktívát, már pedig éppen ez okból meggyőződésem szerint az egész öntözőgazdálkodás si-' kére veszélyeztetve lehet. A mesterséges öntözést elsősorban az teszi szükségessé, hogy bizonyos területen az évi átlagos csapadék nagyon alacsony és ígry nines elegendő csapadékvíz arra, hogy a talajban különben gazdagon található növényi tápanyagokat a növényzet felszívja és így komolyabb, nagyobb terméseredményt adhasson. De e mellett egy másik körülmény is szükségessé teszi az öntözőgazdálkodást és pedig az átlagcsapadék alacsony volta és ezzel kapcsolatosan az, hogy ez a csapadék is egyenlőtlenül oszlik el az év egyes szakaszai között. Mind a két eset fennforog Magyarországon a Tiszántúl azon részén, amelyre ártörvény javaslat vonatkozik. Tudvalévőleg száz év átlagában három csapadékszigetet lehet megkülön66