Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-229

434 Az országgyűlés képviselőházának 22. dasági kötöttség vitájának eldöntése végett, mert ha ezt a kérdést részletesen taglalni óhajtanám, akkor nagyon messze el kellene térnem ettől a törvényjavaslattól. Csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy a kérdésnek olyan beállítása, mintha ez a mi kis és nem túlságos nagy jóindulattól körülvett országunk saját gazdasági rendszerének megállapításában minden mástól teljes mértékben független lenne és mindig azt tehetné, amit helyesnek tart, mondom, az ilyen beállítás a miai külpolitikai konstellációk szerint, azt hiszem, erősen téves, hiszen kénytelenek vagyunk alkalmazkodni nálunknál sokkal nagyobb gazdasági hatalmak berendezettségéhez saját önvédelmünk érdekében. (Krúdy Ferenc: Úgy van! Ez nyilvánvaló!) Ha pedig Éber Antal igen t. barátom és képviselőtársam a gazdasági szabadságot tartja a nemzet érdekében állónak, akkor engedje meg azt a megjegyzésemet, hogy az a felhatalmazás, melyet itt kérünk, esetleg szükséges lehet ahhoz, hogy a viszonyok változtával a gazdasági szabadság irányában haladjunk, amely haladás esetleg gyorsabb lehet ilyen felhatalmazás birtokában, mint a nélkül. Nem célszerű tehát erre nem gondolnunk, amikor erről a kérdésről beszélünk. Nem óhajtok Csoór Lajos képviselőtársam beszédével sem részletesen foglalkozni, azt azonban meg kell állapítanom, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal szemben az ő szájából elhangzott kritika nem használ ennek az országnak és. a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét olyan színben feltüntetni, mint amely az ő beszédéből kicsendült, véleményem szerint nem helyes. Konstatálnunk kell ugyanis, hogy a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetése ennek az országnak csak eredményt és hasznot jelent, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) aziránt tehát köteles elismeréssel kell lennünk. (Meizler Károly: Szó fér ehhez!) Igen t, Képviselőház ! Ne méltóztassék frázisnak venni, — mert sokszor talán frázisképpen hangzik és azt hiszik, bogy egy miniszter talán a népszerűség kedvéért mond ilyeneket, pedig semmi nem áll tőlem távolabb, mint a népszerűség keresése — ha leszögezem, hogy én a parlamentarizmusnak rendíthetetlen híve vagyok; (Élénk helyeslés.) rendíthetetlen híve vagyok azért, mert nem tudok elképzelni ma az államvezetés szempontjából célszerűbb intézményt, mint a parlamentarizmus. (Helyeslés. — Br. Berg Miksa: Teljesen igaz! — Farkas István: így van!) A magyar nemzet nemzeti tulajdonságai hasonlóképpen e mellett a rendszer mellett szólnak. Amikor tehát ezt kijelentem, ennek következményeit is le kell vonnom minden cselekedetemben és minden szavamban. Szeretném, ha a parlamentarizmus a legkitűnőbben funkcionálna. A parlamentarizmus funkcionálásához pedig (hozzátartozik és megkívántatik az, hogy az a parlament olyan módon működjék, hogy működésével az egész nemzet előtt megszerezze azt a tekintélyt, amely a legfőbb állami hatalom gyakorlásához szükséges. (Helyeslés.) Ennek a parlamentnek tehát olyan módon kell foglalkoznia az ügyekkel és olyan ügyekkel kell foglalkoznia, amelyek megfelelnek ennek a funkciónak. T. Képviselőház! Az indokolásban csakugyan meglehetősen röviden van megemlítve, hogy a gazdasági viszonyok nem változtak olyan mértékben, hogy ezt a felhatalmazást a kormány nélkülözhetné és ez az indoka annak, 1

. ülése 1937 június lö-én, csütörtökön. hogy ezt a meghosszabbításról szóló javaslatot előterjesztettük. Ne méltóztassék azt képzelni, hogy a kormánynak van szüksége egy ilyen íeinatalmazasi javaslatra. Ne méltóztassék azt képzelni, — legalább a magam részéről elképzelhetetlennek tartom — hogy egy kormányzat kényeimi szempontokból állana elő ilyen felhatalmazás] javaslattal. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatom most már ötévi miniszterségem után, hogy kényelmi szempontokat eddig sem ismertem es nem is óhajtok ismerni, mert a kötelesség minőén kényelmi szempont előtt van. (Kassay Ká« roly: ISIem fizikai kényelemről van szó! —Meizler Károly: Közjogi kényelemről!) Tisztán a nemzetnek van rá szüksége. (Elénk ellenmondások balfelől. — Dinnyés Lajos: A ezesztörvényre igen!) A nemzetnek van rá szüksége. Ennek a nemzetnek van arra szüksége, hogy kormánya kezében olyan lehetőségek legyenek, amelyek birtokában a nemzet érdekében szükséges cselekedeteket meg tudja tenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Kizárólag erről van szó és semmi másról. Azt hiszem, hogy a világgazdaság mai állapotában, — amikor a gazdasági kötöttségek óriási szövevénye — hogy helyesen vagy helytelenül, ennek taglalásába nem óhajtok belemenni — de világszerte fennáll, tilalmak akadályozzák a gazdasági élet működését és a nemzetek egymáskozötti árucseréjét, tilalmak akadályozzák a pénzügyi szabadforgalmat, amely tilalmak sokszor napról-napra változnak a világgazdaság konstellációjában —• lehetetlen, hogy ez a kis nemzet ne igyekezzék a saját sorsának javítása érdekében alkalmazkodni azokhoz a nagyobb áramlatokhoz, amelyek öt, ha szembe akar velük úszni, elsodorják. (Meizler Károly: Több lesz a kenyér?) Én nem szeretem az ilyen kijelentést, hogy több lesz-e a kenyér ezzel a javaslattal vagy sem. A kenyér csak munka útján lesz több és azt a munkát nekünk kell végeznünk és az egész nemzetnek kell végeznie. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Nekünk csak a lehetőségeket kell megteremtenünk arra, hogy ez a nemzet a munkát végezni tudja. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen-) Éppen ezért nagyon erősen hangsúlyozom: ennek a nemzetnek van szüksége rá, hogy a kormány olyan felhatalmazással rendelkezzék, amely a nemzet sorsa intézéséhez gazdasági vonatkozásban szükséges és amelyért ezt a kormányt ez a törvényhozó testület bármikor felelősségre vonhatja, mert ti Z 4.1 33-as bizottság, amely kiküldetik, jelentéseket tesz, ideterelheti a dolgot. (Dinnyés Lajos: Nem kell félni!) Szóval a törvényhozó testület legfőbb ellenőrzési jogköre egyáltalán nem csorbíttatik ezzel a javaslattal. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ha ez csorbítva lenne, akkor csakugyan igaza lenne azoknak, akik azt mondják, hogy kivonjuk a törvényhozás ellenőrzése alól. De méltóztassék megengedni, hogy a parlamentarizmus tiszteletében rámutassak arra. hogy a magyar parlamentarizmus helyes működése a jövőben oda kell hogy fejlődjék, hogy az érdemleges munka nagy része a bizottságok sokkal alaposabb munkája révén végeztessék el. (Általános helyeslés. — Müller Antal: A szakkérdések ott vezetődjenek le!) T. uraim, ne méltóztassanak azt hinni, hogy egy parlament csak azzal fejti ki működését, hogyha a galériák számára beszél. Egy parlament akkor fejti ki helyesen működését, ha a