Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-229

Az országgyűlés képviselőházának 229. dollait az, hogy a jegybiaink anyagi eszközöket gyűjtsön és a tétfizetéseiket — ha anmaik ideje elérkezik — felvegye. A törvénynek ezt la célját a Nemzeti Bank Készvénytársaság alapszabályai is magukban foglalják, amelyeknek egyes pontjait kényte­len vagyok a t. képviselőház előtt ismertetni. A Nemzeti Bank Részvénytársaság feladata az, — mondja az 1. cikk — hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzfor­galmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse, a rendelkezésre álló tőkék hasz­nosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt pedig az, hogy a készfizetéseket, aranynak és érték­állandó valutáknak a követelése, gyűjtése ál­tal előkészítse és a készfizetéseket mielőbb tör­vényszerüleg megkezdje. Egy további fontos pont a 31. cikk, amely azt mondja, hogy az elnök, az alelnökök és fő­tanácsosok működésük megkezdése alkalmával ünnepélyes fogadást tesznek hogy a bank ja­vát tehetségük szerint elő fogják mozdítani, a banküzlet hű, buzgó és gondos kezelésére fog­nak törekedni. Indítványomat lényegében a 45. cikkhez fűzöm, amely a következőképpen szól (olvassa): »A kormány őrködik, hogy a bank a törvé­nyeknek és az alapszabályoknak megfelelően járjon el. Ennek a felügyeletnek a gyakorlá­sára a pénzügyminiszter előterjesztésére az államfő kormánybiztost és ennek egy helyette­sét rendeli ki.« A 46. cikk szerint (olvassa): »A kormánybiztosnak jogában áll a közgyűlés, a főtanács és az üzletvezetőség havi üléseiben, de csak tanácskozási joggal jelen lenni és min­den felvilágosítást megkövetelni, mely felada­tának teljesítésére szükséges. A kormánybiztosnak a feladatát képező fel­ügyelet gyakorlására szükséges betekintés a bank üzletvitelébe mindig megengedendő«. Mélyen t. Képviselőház! A törvénynek az intenciója tehát a Nemzeti Bank Részvénytár­saságnak a létesítésével iaz volt, hogy a pénz értékét állandósítsa, imásodszor, hogy a kész­fizetéseket, vagyis az aranyban való kifizetésre vonatkozó lehetőséget előkészítse. Hogy a Nemzeti Bank Részvénytársaság ezt a célját betöltse, a törvény szerint és la bank alapsza­bályai szerint az államfő kormánybiztost ren­del ki, aki a pénzügyminiszter felügyeleti jo­gát gyakorolja. A kormánybiztosnak joga van minden ügybe betekinteni és felvilágosítást kérni. Az alapszabályoknak egyik fontos további rendelkezése az 58. cikk, amely megállapítja azt, hogy a váltók három hónapra szólhatnak, továbbá, hogy mezőgazdasági célokra — amennyiben az a bank likviditásával össze­egyeztethető — 6 hónapos váltókat is leszámí­tolhat. A 85. cikk azt mondja, hogy az egész bank­jegyforgalomnak, hozzáadva az azonnal le­járó tartozásokat is, az első 5 év alatt 20 száza­lékkal, a második 5 év alatt 24 százalékkal, a további 5 év alatt 28 százalékkal és a hátra­lévő idő lalatt 33 és Vs százalékkal kell fedezve lennie. Ezeket tartottam szükségesnek előrebocsá­tani a Nemzeti Bank alapszabályaiból, azért, ­hogy indítványom kellőképpen indokolható le­gyen. Amint voltam bátor rámutatni, a kor­mányzatnak felügyeleti joga van a Nemzeti Bank Részvénytársaságnak az ügyvitele felett. Kérdezem a mélyen t. Képviselőházat, hogy nyertünk-e mi már tudomást afelől» hogy a ülése 1937 június 10-én, csütörtökön. 417 kormányzat itt a törvényben biztosított fel­ügyeleti jogát hogyan és miképpen gyakorolta a Nemzeti Bank Részvénytársaság működése felett? Soha semmi néven nevezendő jelentést, soha semmi néven nevezendő vitát ebben a kér­désiben a palarmentben nem láttunk, holott nyilvánvaló, hogy a Nemzeti Bank Részvény­társaság működése az ország gazdasági és hi­teléletére nézve a legnagyobb fontossággal bír. Hogy egyes szempontokat említsek meg, vol­tam Ibátor felolvasni az alapszabályokból, hogy a Nemzeti Bank elfogad háromhónapos keres­kedelmi és hathónapos mezőgazdasági váltó­kat. A bank legutóbbi kimutatása szerint a vál­tótárca 400 milliót tesz ki. Kérdezem, ki tudja, hogy mennyi ebből a hathónapos (mezőgazda­sági váltó, vagy egyáltalában van-e ebből me­zőgazdasági váltó és mennyi a háromhónapos kereskedelmi váltó? Ha agrárország vagyunk és az ország gazdasági életének alapja a me­zőgazdaság, akkor teljes joggal követeljük* hogy tiszta kép álljon előttünk arról, hogy a Nemzeti Bank gesztiójában, váltókezelésében a mezőgazdaság érdekeit mennyiben szolgálja. A kormányzatnak a törvény alapján felügyeleti joga van. Kérdezem, hogyan gyakorolja a kor­mányzat ezt a felügyeleti jogot és ha gyako­rolja, hogyan szerez erről tudomást a törvény­hozás, amelynek elsősorban feladata az ország gazdasági és hiteléletének irányítása. Ha már ilyen törvényjavaslatot hozunk ide, amely a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása vé­gett törvénybeiktattatik és a kormánynak fel­hatalmazást nyújt, akkor természetszerűen kö­vetelhetjük, hogy a kormányra ruházott ilyen nagymérvű felhatalmazásnak, mint amilyen a Nemzeti Bank Részvénytársaságról szóló tör­vényben is van, a törvény keretében gyakor­lati alkalmazását is lássuk. Amint voltam bátor említeni, a törvény és aj^ alapszabályok szerint a Nemzeti Bank célja a pénzérték állandóságának biztosítása. Kérdezem, mennyiben tett eleget a r Nemzeti Bank Részvénytársaság ennek a célnak, a pénzérték állandóságának és ha eleget tett, vagy nem tett eleget, mikor tett erről jelen­tést az országgyűlésnek, a képviselőháznak? Azt is bátor voltam felemlíteni, hogy meg van állapítva a fedezeti arány 5 évenkint 20— 24—28—33%-ban. Ha a Nemzeti Bank Részvény­társaság legutóbíbi mérlegét nézzük, — mint arra Éber Antal igen t. képviselőitársunk múlt­kori beszédében nagyszerűen felhívta a figyel­met — rendkívüli feszültséget vagyunk kény­telenek megállapítani, mert látjuk, hogy a va­lóságos bankjegyforgalom mellett nagymeny­nyiségű azonnal lejáró tartozások és egyéb követelések vannak felhalmozva. Ezeknek a törvény szerint szintén fedezve kell lenniök. a fedezeti arányt azonban nem tudjuk megállapítani, mert nem látjuk, hogy milyen tételek vehetők olyanoknak, amelyek tényleg fedezendők és melyek nem fedezendők. Különösen, ha azt nézzük, hogy »egyéb köve­telések és tartozások« címén 200 millió pengős összeg van felvéve, olyan teljes határozatlan­ságot mutat e tekintetben a Nemzeti Banknak ez a kimutatása, hogy a kormányzatnak, amelynek felügyeleti joa:a van, teljes mérték­ben kötelessége vizsgálatot tartani, felügye­letet gyakorolni, a dolgokról meggyőződést szerezni és erről az országgyűlés előtt beszá­molni. Mélyen t. Ház! 1943-ban lejár a Nemzeti Bank részvénytársaság szabadalma. Az alap-

Next

/
Thumbnails
Contents