Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-229

416 Az országgyűlés képviselőházának 229 fogadni nem tudom, •ennélfogva szavazatommal <a törvényerőre emelkedéséhez hozzá nem járulok. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Dulin Jenő t. képviselőtársunknak nagyszabású előadásával, különösen pedig azzal, amit alkotmányjogi vonatkozásban mondott, teljes mértékben azonosítom magamat. Voltaképpen nincs is több mondanivalóm abban a tekintetben, hogy alkotmányjogilag miért nem fogadható el ez a javaslat. Beszédének lényege az, hogy a szükségrendeletek szempontjából a salus rei publicae . okából lehetséges volna az, hogy a kormányzatnak egy ilyen felhatalmazást adjunk, azonban ezt konkrété indokolni kellene, amint az 1931-ben konkrété indokoltatott is. A jelen törvényjavaslat indokolásában ez a konkrét indokolás nincs meg, mert csak a következőket tartalmazza (olvassa) : »A közgazdasági helyzet és az államháztartás helyzete az előbb említett felhatalmazásnak további meghosszabbítását teszi szükségessé, mert mindazok a körülmények, amelyek a felhatalmazás megadására az 1931. évben indokul szolgáltak, lényegükben ma is fennállanak.« Szerény véleményem az, hogy ez az első rémhírterjesztés és ennek a törvénynek alapján azt kellene elsősorban bíróság elé állítani, aki ezt az indokolást le merte írni ehhez a törvényjavaslathoz. (Derültség és mozgás a jobboldalon. — Fábián Béla: Na, miniszter úr! — Lázár Andor igazságügyminiszter: Bátor vélemény! — Fábián Béla: Megszavazzuk a miniszteri felelőtlenséget is! — Zaj a jobboldalon,) Kénytelen vagyok ezt egynéhány dologgal alátámasztani.' Méltóztassanak megfigyelni külkereskedelmi mérlegünket, amely 1931 óta fokozatosan és, állandóan aktív és javuló tendenciát .mutat. Tehát nem áll fenn az a helyzet, amely 1931-ben volt. amikor évente 200—300 millió pengő volt a külkereskedelmi deficitünk. Jelenleg évente 60—80 millió Dengős külkereskedelmi feleslegünk van. Államháztartásunk tekintetében az a helyzet, hogy 1931 előtt állandó deficit és hiány mutatkozott, az 1936/37. költségvetési év eredménye pedig plusszal fog végződni, amenynvi.ben körülbelül 1280 millió, pengő állami bevétel lesz mintegy 1240 millió pengő kiadással szemben, tehát nem' 70 millió pengős deficit áll fenn, hanem egv 30—40 millió pengős plusz fog jelentkezni az államháztartásban az elmúlt évet illetőleg és valószínűleg ez lesz a helyzet a^ jövőt illetőleg is. Tehát ez is egy konkrét cáfolata annak, mintha ugyanaz a helyzet állana fenn, amely fennállott 1931-ben, amikor t 100 millió pengős államháztartási deficittel számoltunk. (Egv hang jobb felől: Té vagy a második Habakukí) Állami adósságaink összege, amint a statisztikai kimutatások mutatják, majdnem másfélszázmillió pengővel csökkent, mégpedig nemcsak csökkent, mert a valuták átértékelése javunkra esett, hanem csökkent azért is, mert bizonyos, visszafizetések történtek. A munkanélküliség tekintetében a kormányzat állapítja mes és hivatalos adatok mutatják azt, hogy míg 1931-ben nagy munkanélküliség volt... (Zaj a baloldalon.) Elnök: A képviselő urakat kérem, hogy ha. tárgyalásaik vannak, azokat az üléstermen kívül méltóztassanak elintézni, . ülése 1937 június 10-én, csütörtökön, Csoór Lajos: ... egy nagy közgazdasági dekonjunktúra volt, addig jelenleg a munkanélküliség fokozatosan csökken és általában a munkapiac helyzete javult mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Az árak tekintetében ugyancsak hivatalosan állapíttatott meg, hogy az árak az 1931. évi árakhoz képest lényegesen javultak, az úgynevezett agrárolló lényegesen enyhült, tehát az egész gazdasági élet vonalán egy olyan változást, egy olyan javulást kell megállapítanunk, amely kétségtelenül a kormányzati politikának és. általában az ország ügyei vitelének eredménye, amely javulás azonban azt mutatja, hogy ma távolról sincsenek azok a viszonyok, amelyek 1931-ben voltak. ^Ha tehát a törvényjavaslat mégis azt a rémhírt terjeszti, hogy most olyan rossz viszonyok vannak, egy olyan közgazdasági összeomlás, egy olyan közgazdasági baj előtt állunk, mint 1931-ben, akkor ezt egyenesen megdöbbentőnek kell találnunk és azt kell mondanunk, hogy ezzel egyáltalában nem lehet indokolni a törvényjavaslat elfogadását. ; Ami pedig magát a rémhírterjesztésről szóló szakaszt illeti, errevoinatkozóiag Rassay igen t. képviselőtársunk kristálytiszta okfejtéséhez semmi közelebbi hozzátenni valót nem találok, ezt az okfejtést a magáim részéről teljes mértékben elfogadom. Ezek után tulajdonképpen beszédem lényegére vagyok bátor rátérni, és pedig a következőre: Minthogy ezt a törvényjavasljattot a törvényhozás valószínűleg úgyis meg fogja szavazni, vagyok bátor a törvényjavaslathoz egy pótszakasz beiktatását javasolni. (Halljuk! Halljuk!) Ez az indítvány a következőképpen szól. Kérlem egy 2. §. felvételét a következő szöveggel (olvassa): Az 1924. évi V. te. kiegészítő' részét képező Nemzeti Bank Részvénytársaság alapszabályainialfe 45. cikkében biztosított kormányfelügyeleti jog gyakorlásáról a kormány iám 1931. évi XXVI. te. alapján létesült bizottságnak ugyanezen törvényben foglalt célok hatályos előmozdítása érdekében félévenként jelentést tenni tartozik.« Ennek a szakasznak a felvételét vágyóik bátor tisztelettel indítványozni és ezt az indítványt leszek bátor megindokolni. A 33-as bizottság az elmúlt esztendőben rendikívül kevés (munkát fejtett ki és ezzel a javaslattal legalább valamivel indokolni akiarmálmi a 33-as bizottság létjogosultságát. Hogy ia Nemzeti Banlk Részvénytársaság ügye az ország gazdasági és hiteléletének _ rendjéhez tartozik, az vitán felül áll. Nagyon jól méltóztatniak tudni, hogy nemcsak mint hitelforrás, hianem mint külkereskedelmi és valutapolitikánk írányítóljia is teilj es mértékben uriaííkoldilk a Nemzeti Bank az ország gazdasági ési hitelélete felett. Erre való tekintettel voltam bátor ezt az^ indítványt ehhez a törvényjavialslathoz előterjeszteni. Azért, hogy ez a dolog mentől világosabb legyen, tisztelettel leszek bátor felolvasni egyes pontokat a Nemzeti Bank Részvénytársaság aiapsaabályiaíiból, valamint annak a törvénynek indokolásából, amellyel az állam

1 a Nemzeti Bank Részvénytársaságot létesítette. Az indokolás szerint, először meg kell szűnni annak, hlogy az állam IkóJaldásainak fedezésére a jegysajtót igénybevehesse. másodszor a jegykibocsátó intézmény, ha jól van szervezve, normális eszközök által, céltudatos, okszerű hitel- és devizapolitika által

1 állandósíthatja a |>énz értékét, harmadszor, az alapgor*-