Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-229
Az országgyűlés képviselőházának 229. ülése 1937. évi június hó 10-én, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor és Tahy László elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. te .-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról és az 1931 : XXVI. te. 9. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Dulin Jenő, Osoór Lajos, Vázsonyi János, Éber Antal, Fábián Béla, Lázár Andor igazságügyminiszter. — A társadalompolitikai bizottság beterjesztette jelentését a m. kir. belügyminiszternek az 1927 : XXI. t.-c,. 70. §-a alapján kártalanítandó foglalkozási betegségek jegyzékének újabb megállapítására vonatkozó jelentése tárgyában. — A területenkívüliségről és a személyes mentességről szóló törvényjavaslat. Ismertette : br. Vojnits Miklós előadó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Darányi Kálmán, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalóik jegyzésére Rakovszky Tibor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Brandt Vilmos jegyző urat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a Segédhivatali Tisztviselők Országos Szövetségének Szegeden megtartott országos vándorgyűléséről hozzám intézett táviratát, amelyben az országgyűlés szociális irányú munkásságával szemben teljes elismerését és háláját nyilvánítja s (kéri, hogy a kistisztviselők nehéz helyzetével a Ház továbbra is az eddigi megértéssel foglalkozzék. A bejelentést a Ház tudomásul vette. Napirend szerint következik az 1931:XXVI. tc.-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról és az 1931:XXVI. te. 9. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat <Irom. 399, 435.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Dulin Jenő képviselő úr. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Amikor 1931-ben az akkori kormány a képviselőház elé terjesztette az 1931:XXVI. te. javaslatát, a tárgyalás folyamán a képviselőházi naplók tanulsága szerint a vita kizárólag csak a körül folyt, hogy vannak-e olyan [feltétlenül szükséges és elháríthatatlan okok, amelyek valósággal belekényszerítik a törvényhozást abba, hogy a kormányzatot ilyen rendkívüli különleges, hatáskörrel ruházza fel. A felszólalók egyértelműleg elismerték, hogy a törvény abnormis közjogi helyzetet fog teremteni és gróf Appo nyi Albert szó szerint a következőket mondotta (olvassa): »Abban a tekintetben nincs véleményKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV, különbség, hogy a törvényjavaslat egészen rendkívüli jelleggel bír az alkotmányos élet keretében és csak anomáliának tekinthető.« Gróf Apponyi Albertnek ez a megállapítása tényleg az igazságot is fedte, mert a vita anyagából megállapíthatólag közjogi diszkusszió ennek a javaslatnak a tárgyalása alkalmával nem volt. 1931-ben tehát — bár akkor is igen sok kiváló közjogász és politikus ült ebben a teremben — Apponyi Albert eme megállapításával szemben senki sem hangoztatott különvéleményt. Most hét esztendő múlva ott vagyunk, hogy közjogi vitákat is folytatunk. Egyik-másik igen t. képviselőtársam komoly formában vitatta, hogy ez a törvény tulajdonképpen közjogi sérelmet nem jelent, hogy teljesen és tökéletesen megfelel az alkotmányosság szellemének, ennélfogva ebben a vonatkozásban nem is veszedelmes. Akaratlanul is az a gyanú ébred az emberben, mintha ezek a közjogi alátámasztások egy eljövendő ama akaratnak igyekeznének már most indokokat szerkeszteni, amely ezt az úgynevezett ideiglenes átruházást véglegessé szeretné átalaktani. Szerencsés és örvendetes dolog, hogy maga a kormány nem megy el ennyire. A kormány a javaslatot most is mint ideiglenes természetűt hozza a Ház elé és kifejezetten hangsúlyozza, hogy csak egy esztendeig kívánja a rendikívüli hatalmat igénybe venni. Huszovezky igen t. képviselőtársam vitatkozott és azt azi álláspontot foglalta el, hogy ez a törvényjavaslat sokkal alkotmányosabb dolog, mintha a kormányt adott estekben arra szorítanék, hogy szükségrendeletet hozzon. Szükségrendeletek kétségtelenül előfordultak állami életünkben olyan időkben is, amikor úgynevezett alkotmányos érában éltünk, A szükségrendeleteknek azonban az a természetük, hogy azokat a kormány utólag bemutatja a törvényhozásnak és utólag szankcionáltatja. 58
