Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-228

3Ö2 Àz országgyűlés képviselőházának dotta (olvassa): »Az amerikai alkotmány t alapja a szabad sajtó, a szabad szó, a szabad gyülekezés joga. »Szólásszabadság és sajtó­szabadság nélkül nincs igazi szabadság, nincs alkotmányos élet. A sajtó korlátlan szabadsá­got élvez az Amerikai Egyesült Államokban.« Erre a hírlapíró ezt kérdezte: Ez a korlátlan szabadság nem csap át esetleg túlzásokba? (Olvassa): »Ettől nem kell tartani« — mon­dotta Franklin Knox — »a közönség kritikával olvassa a lapokat, mert tudja, hogy mindent megírhatnak és amelyik lapot hazugságon kapnak, annak a lapnak vége. A közönség ítélkezik és elfordul a hazug lapoktól. A. lapok nagyon vigyáznak, hogy csak igazat írjanak, mert tudják, hogy anyagi ós erkölcsi buká­sukat idézi elő a hazugság. A politikai véle­mény nyilvánítása természetesen korlátlan, az ellenzéki sajtónak éppen olyan joga van megírni a kritikát a kormány működéséről, mint a kormánypárti lapoknak a dicséretet« Azt # kérdi a továbbiakban a hírlapíró: »En­gedje meg Mr. Knox, hogy egy szubjektív kérdést tehessek fel: Ha ön uralomra kerül, eltűrné a politikája ellen intézett sajtotama­dásokat?« Megütközve néz Franklin Knox a hírlapíróra és azt mondja: »A kritikát el kell tűrni, mindenkinek joga van a bírálatra.« (Kéthly Anna: S a rendőrtisztviselő nem osz­lathatja fel akkor a gyűlést?) Ezzel szemben Magyarországon a sajtósza­badság nincs meg olyan mértékben, mint Amerikában, de még olyan mértékben sem, mint a kontinentális demokratikus államok­ban, a szólásszabadságról pedig jobb nem be­szélni azért, mert egy egész tucat olyan tör­vényünk van, amely lehetővé teszi ^azt, hogy amennyiben a polgár csak egy kissé is eljár­tatja a száját a felsőbbséggel szemben, rögtön perbe lehet fogni és be lehet csukatni nemzet­gyalázásért, vagy ehhez hasonló súlyos bűn­cselekményért. Szólás szabadságról ebben az országban nem lehet beszélni, nem lehet be­szélni addig, amíg az állami és társadalmi rend hatályosabb vádelméről szóló törvény életben van, mert csak ennek a törvénynek megszüntetése tenné valamennyire a szólás­szabadságot valósággá. Hogyan állunk a gyülekezési szabadsággal*? Félórákig el lehetne 'beszélni a speciális ma­gyar gyülekezési jog miként való gyakorlásá­ról, de én csak egy példát hozok a Ház elé, mert nem akarom a Ház türelmét ezzel a kér­déssel igénybevenni. Hosszú könyörgés és instanciázás után a rákosmenti községek mun­kásai és kispolgárai az elmúlt vasárnapra enge­délyt kaptak a főszolgabírótól arra, hogy érte­kezletet tartsanak és azon megbeszéljék a rá­kosmenti községek polgárainak és munkásai­nak hajait, forgalmi, útrendészeti, egyszóval közigazgatási bajait. Ezt az értekezletet a fő­szolgabíró féltíz órára engedélyezte. Erre a gyűlésre, illetőleg értekezletre eljött a község jegyzője, leült, kezébevette az óráját és féltíz után két perccel felállt, s azt mondotta: az urak engedélyt kaptak arra, hogy féltízkor megkezdjék a gyűlést, miután féltízkor nem kezdték meg, ennélfogva feloszlatom az egész gyűlést. Ezzel a csendőröknek kiadta az utasí­tást, hogy zavarják szét a közönséget. A csend­őrök szétzavarták a közönséget, a jegyző úr pedig fejére tette a kalapját és vidáman haza­ment, tudta, hogy neki ezért a gaztettért semmi bántódása sem történik. Bocsánatot kérek, ahol az állampolgárok %28. ülése 1937 június 9-én, szerdán, jogaiba ilyen mértékben lehet belegázolni, ahol egy főszolgabírói engedéllyel összehívott gyűlést csendőrökkel szét lehet zavarni csak azért, mert két perccel az engedélyezett idő után még nem nyitották meg és ahol ilyent büntetlenül meg lehet cselekedni, ott ne beszél­jünk szólásszabadságról, ne beszéljünk gyüle­kezési szabadságról, mert ilyen ott nincs. Elnök: A képviselő úr használt egy kifeje­xést, amelyet csak utólag hallottam, illetve amelyről csak utólag értesültem : gaztettnek mi­nősített egy közigazgatási cselekményt. Ezért a képviselő urat rendreutasítom és figyelmezte­tem, hogy ilyen kitételeket ne használjon, mert különben a szót megvonom. Málasits Géza: Az előadó úr. amikor ezt :i törvényjavaslatot indokolta, azt mondotta» hogy ennek 2. §-a alkalmas lesz arra, hogy meg­szüntesse a pletykákat, mert hiszen a pletyka­terjesztők és a rémhírhozók a jövőben súlyos büntetésben részesülnek. Engedje meg a t. Ház. hogy az előadó úrral szemben egy analógiára hivatkozzam, amellyel bizonyítani kívánom, hogy az ilyen rendelkezések a gyakorlatban mennyit érnek és hova fajulnak el, A törvényhozás bölcsessége megalkotta az 1931. évi XXVI. tc.-t, amely a kémkedés szigo­rúbb büntetéséről szól. Mi e törvény javaslatá­nak tárgyalásánál a legélesebben foglaltunk állást ennek egyes rendelkezései ellen, mond­ván, hogy ez magát a kémkedést nem fogja megszüntetni, ellenben alkalmat ad arra, hogy egészen ártatlan polgárokat vérig lehessen zaklatni. Megmondottuk akkor, hogy maga a kémkedés megvetendő bűncselekmény, amely­nek üldözését mi magunk ás szükségesnek tart­juk, ellenben ez a törvénytervezet, amely előt­tünk fekszik, erre nem alkalmas. A miniszter úr akkor velünk szemben azt bizonyította, hogy ez az 1931. évi XXVI. te. igenis, hatá­lyosan meg fogja akadályozni a kémkedést, másrészt azt bizonyította velünk szemben a mi­niszter úr, hogy ez a törvénytervezet semmi­féle zaklatásra nem ad alkalmat és teljesen kizárt dolog, hogy ennek a törvénynek alapján bárkit is zaklatni lehessen. Annak bizonyítására, hogy ez az 1931. évi XXVI. te. igenis, mennyire alkalmas arra, hogy egészen ártatlan polgárokat zaklassanak vele, s annak bizonyítására, hogy ennek az előttünk fekvő törvénytervezetnek a 2. $-a ugyanígy alkalmas lesz a zaklatásra, legyen szabad, mondom, bizonyításképpen, két esetet ismertetnem. Az egyik budapesti fémlemezgyár egy cég­től elvállalta a honvédség formaruháihoz a gombok elkészítését. A formaruhához való gomb nem katonai titok; ha arról valaki az utcán beszél, azzal se nem becsmérli a katona­ságot, sem : pedig katonai titkokat nem árul el. A cég a gombok elkészítését és a gombokkal kapcsolatos néhány fémlemez elkészítésének munkáját meglehetősen olcsón vállalta és így azt követelte a munkásaitól, hogy ezt a mun­kát a rendes napi munkaidőn túl terjedő idő­ben is csinálják, erre a rendes napi munka­időn túl terjedő munkaidőre azonban száza­lékot nem kapnak.. (Az elnöki széket Tahy László foglalja el.) A munkások ezt nem akarták tudomásul venni, mert nekik a rendes napi munkaidőn túl terjedő időre rendes bérükön kívül még bérük­nek a 25%-a jár, este tehát összegyűltek, meg-

Next

/
Thumbnails
Contents