Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-228
3Ö2 Àz országgyűlés képviselőházának dotta (olvassa): »Az amerikai alkotmány t alapja a szabad sajtó, a szabad szó, a szabad gyülekezés joga. »Szólásszabadság és sajtószabadság nélkül nincs igazi szabadság, nincs alkotmányos élet. A sajtó korlátlan szabadságot élvez az Amerikai Egyesült Államokban.« Erre a hírlapíró ezt kérdezte: Ez a korlátlan szabadság nem csap át esetleg túlzásokba? (Olvassa): »Ettől nem kell tartani« — mondotta Franklin Knox — »a közönség kritikával olvassa a lapokat, mert tudja, hogy mindent megírhatnak és amelyik lapot hazugságon kapnak, annak a lapnak vége. A közönség ítélkezik és elfordul a hazug lapoktól. A. lapok nagyon vigyáznak, hogy csak igazat írjanak, mert tudják, hogy anyagi ós erkölcsi bukásukat idézi elő a hazugság. A politikai vélemény nyilvánítása természetesen korlátlan, az ellenzéki sajtónak éppen olyan joga van megírni a kritikát a kormány működéséről, mint a kormánypárti lapoknak a dicséretet« Azt # kérdi a továbbiakban a hírlapíró: »Engedje meg Mr. Knox, hogy egy szubjektív kérdést tehessek fel: Ha ön uralomra kerül, eltűrné a politikája ellen intézett sajtotamadásokat?« Megütközve néz Franklin Knox a hírlapíróra és azt mondja: »A kritikát el kell tűrni, mindenkinek joga van a bírálatra.« (Kéthly Anna: S a rendőrtisztviselő nem oszlathatja fel akkor a gyűlést?) Ezzel szemben Magyarországon a sajtószabadság nincs meg olyan mértékben, mint Amerikában, de még olyan mértékben sem, mint a kontinentális demokratikus államokban, a szólásszabadságról pedig jobb nem beszélni azért, mert egy egész tucat olyan törvényünk van, amely lehetővé teszi ^azt, hogy amennyiben a polgár csak egy kissé is eljártatja a száját a felsőbbséggel szemben, rögtön perbe lehet fogni és be lehet csukatni nemzetgyalázásért, vagy ehhez hasonló súlyos bűncselekményért. Szólás szabadságról ebben az országban nem lehet beszélni, nem lehet beszélni addig, amíg az állami és társadalmi rend hatályosabb vádelméről szóló törvény életben van, mert csak ennek a törvénynek megszüntetése tenné valamennyire a szólásszabadságot valósággá. Hogyan állunk a gyülekezési szabadsággal*? Félórákig el lehetne 'beszélni a speciális magyar gyülekezési jog miként való gyakorlásáról, de én csak egy példát hozok a Ház elé, mert nem akarom a Ház türelmét ezzel a kérdéssel igénybevenni. Hosszú könyörgés és instanciázás után a rákosmenti községek munkásai és kispolgárai az elmúlt vasárnapra engedélyt kaptak a főszolgabírótól arra, hogy értekezletet tartsanak és azon megbeszéljék a rákosmenti községek polgárainak és munkásainak hajait, forgalmi, útrendészeti, egyszóval közigazgatási bajait. Ezt az értekezletet a főszolgabíró féltíz órára engedélyezte. Erre a gyűlésre, illetőleg értekezletre eljött a község jegyzője, leült, kezébevette az óráját és féltíz után két perccel felállt, s azt mondotta: az urak engedélyt kaptak arra, hogy féltízkor megkezdjék a gyűlést, miután féltízkor nem kezdték meg, ennélfogva feloszlatom az egész gyűlést. Ezzel a csendőröknek kiadta az utasítást, hogy zavarják szét a közönséget. A csendőrök szétzavarták a közönséget, a jegyző úr pedig fejére tette a kalapját és vidáman hazament, tudta, hogy neki ezért a gaztettért semmi bántódása sem történik. Bocsánatot kérek, ahol az állampolgárok %28. ülése 1937 június 9-én, szerdán, jogaiba ilyen mértékben lehet belegázolni, ahol egy főszolgabírói engedéllyel összehívott gyűlést csendőrökkel szét lehet zavarni csak azért, mert két perccel az engedélyezett idő után még nem nyitották meg és ahol ilyent büntetlenül meg lehet cselekedni, ott ne beszéljünk szólásszabadságról, ne beszéljünk gyülekezési szabadságról, mert ilyen ott nincs. Elnök: A képviselő úr használt egy kifejexést, amelyet csak utólag hallottam, illetve amelyről csak utólag értesültem : gaztettnek minősített egy közigazgatási cselekményt. Ezért a képviselő urat rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy ilyen kitételeket ne használjon, mert különben a szót megvonom. Málasits Géza: Az előadó úr. amikor ezt :i törvényjavaslatot indokolta, azt mondotta» hogy ennek 2. §-a alkalmas lesz arra, hogy megszüntesse a pletykákat, mert hiszen a pletykaterjesztők és a rémhírhozók a jövőben súlyos büntetésben részesülnek. Engedje meg a t. Ház. hogy az előadó úrral szemben egy analógiára hivatkozzam, amellyel bizonyítani kívánom, hogy az ilyen rendelkezések a gyakorlatban mennyit érnek és hova fajulnak el, A törvényhozás bölcsessége megalkotta az 1931. évi XXVI. tc.-t, amely a kémkedés szigorúbb büntetéséről szól. Mi e törvény javaslatának tárgyalásánál a legélesebben foglaltunk állást ennek egyes rendelkezései ellen, mondván, hogy ez magát a kémkedést nem fogja megszüntetni, ellenben alkalmat ad arra, hogy egészen ártatlan polgárokat vérig lehessen zaklatni. Megmondottuk akkor, hogy maga a kémkedés megvetendő bűncselekmény, amelynek üldözését mi magunk ás szükségesnek tartjuk, ellenben ez a törvénytervezet, amely előttünk fekszik, erre nem alkalmas. A miniszter úr akkor velünk szemben azt bizonyította, hogy ez az 1931. évi XXVI. te. igenis, hatályosan meg fogja akadályozni a kémkedést, másrészt azt bizonyította velünk szemben a miniszter úr, hogy ez a törvénytervezet semmiféle zaklatásra nem ad alkalmat és teljesen kizárt dolog, hogy ennek a törvénynek alapján bárkit is zaklatni lehessen. Annak bizonyítására, hogy ez az 1931. évi XXVI. te. igenis, mennyire alkalmas arra, hogy egészen ártatlan polgárokat zaklassanak vele, s annak bizonyítására, hogy ennek az előttünk fekvő törvénytervezetnek a 2. $-a ugyanígy alkalmas lesz a zaklatásra, legyen szabad, mondom, bizonyításképpen, két esetet ismertetnem. Az egyik budapesti fémlemezgyár egy cégtől elvállalta a honvédség formaruháihoz a gombok elkészítését. A formaruhához való gomb nem katonai titok; ha arról valaki az utcán beszél, azzal se nem becsmérli a katonaságot, sem : pedig katonai titkokat nem árul el. A cég a gombok elkészítését és a gombokkal kapcsolatos néhány fémlemez elkészítésének munkáját meglehetősen olcsón vállalta és így azt követelte a munkásaitól, hogy ezt a munkát a rendes napi munkaidőn túl terjedő időben is csinálják, erre a rendes napi munkaidőn túl terjedő munkaidőre azonban százalékot nem kapnak.. (Az elnöki széket Tahy László foglalja el.) A munkások ezt nem akarták tudomásul venni, mert nekik a rendes napi munkaidőn túl terjedő időre rendes bérükön kívül még bérüknek a 25%-a jár, este tehát összegyűltek, meg-