Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-227

Az országgyűlés képviselőházának 227

t ülése 1937 június 8-án, kedden. 363 gulatot. amely a háború óta általában — és \ így nálunk is — uralkodik, próbálnak — és gyakran sikerrel — elhelyezni. Ez többé már nem ártalmatlan vénasszonyos pletykálkodás, hanem a nemzet ellen, sőt az egyéni vagyon ellen intézett gálád merénylet, amelyet idejében el kell fojtani a gazdasági és a hitelélet rendjének és az ország külpolitikai súlyának érdekében is. Nem ismeretlenek ezek a közveszélyes hazugságok külföldön sem. Például meg vagyok róla győződve, hogy azok a tőzsdei fekete napok, amelyekről minden két-három hónapban olvasunk, legnagyobbrészt ilyen gazul kieszelt, hazugságokra felépített manőverek» melyeknek nincs más céljuk, mint mások zsebéből kiszedni a pénzt. Nálunk is fennforog ez a lehetőség, egyes ilyen fekete hírterjesztőknek ugyanez lehet a céljuk. Azonkívül ne méltóztassanak figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy egyeseknek egyenesen érdekükben áll a magyar nyugalmat, a magyar békés munkát és Magyarország növekvő külföldi súlyát veszélyeztető híreket terjeszteni. Erdekükben áll mindez mindazoknak, akiknek fáj, hogy nálunk béke és rend van, akiknek fáj az, hogy ennek az országnak politikai súlya emelkedik kifelé, akiknek jobban esnék az, hogy itt az emberek lógó orral és kétségbeesetten lecsüggesztett fejjel járjanak és azután egymásnak adják a híreket: »Hallottad, micsoda hírek terjednek? Jaj, mi lesz ennek a következménye?« Az ilyen rémhírterjesztők a nemzet ellenségei, ezeknek szájára rá kell ütni, ezeknek hírforrásait be kell tömni egyszersmindenkorra. A jogász az előtt a kérdés előtt álil, hogy megvan-e erre a törvényes rendelkezés. Sajnos még nincs meg. Ezzel a törvénnyel akarjuk megadni. Nincs meg azért, mert az 1921. évi III. te. 7. §-a védelmet nyújt a magyar állam vagy a magyar nemzet hitelét sértő hazugságokkal szemben, de nem tette lehetővé a gazdasági és hiteléletet sértő valótlan hír koholásának, vagy hír terjesztésének büntetését abban az esetben, ha az ilyen hírterjesztés> az ilyen hazugság nem sérti egyúttal a magyar állam és a nemzet hitelét is. Az 1930 : III. te. 80. §-a csak háború idején és csak a hadviseléssel kapcsolatos vészhírek koholását vagy terjesztését bünteti. Az 1931 : XXVI. te. 9. §-a szerint egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a gazdasági helyzetet vagy a hiteléletet károsan érintő hírt kohol, vagy ilyen valótlan hírt terjeszt. Ezek az eddig fennállott törvényes rendelkezések. Ezek mellett azonban még mindig büntetlenül maradtak az olyan gazságok, amelyek a közrendet vagy a köznyugalmat zavarhatják, vagy az ország kül politikájának érdekeit veszély ejtethetik Egy kivételes rendelkezés van a jó öreg 1879 : XL. tc.-ben, a kihágási büntető törvénykönyvben, amelynek 40. §-a bünteti azt, aki a harangok félreverése vagy másnemű vészjelzés által, ha arra ok nem forog fenn, a lakosok nyugalmát zavarja, vagy aki a hatóságot valótlan vészhír, vagy zavargás bejelentése által szándékosan félrevezeti. A kihágási büntetőtörvény erre a békebeli nyugodt időkhöz mérten 8, illetve 15 napig terjedhető elzárást állapít meg. Elsősorban is ez a büntetés ma mar nagyon enyhe, mert a rémhírek sokkal súlyosabb károkat okozhatnak, mint békében egy vészharangé nak rendesen éretlen csínyből fakadó jámbor megkonditaßa, Ma nem a harangok nyelvere. hanem az emberek nyelvére akasztják a rémHíreket es ezek bizony nem egy kis ártatlan nyugtalanságot akarnak kelteni, hanem belenyúlnak a közrendbe és a köznyugalomba, eseteg zavarják az ország külpolitikájának érdeket. Indokolt tehát, hogy a törvény erre külön rendelkezést tartalmaz, megkonstruálja a rémhírterjesztésnek- azt a fogalmát, amely megfelel a mai kor szükségleteinek és a büntetést felemeli egyévi fogházra. Hangsúlyozom, ez addig van csak érvényben, amíg a mostani gazdasági válság fennáll, amíg a 33-as bizottságra szükség van, tehát amíg számítani kell arra, hogy egy ilyen vészharang-megkondítás, amely egy-egy ostoba hír ölterjesztésében nyilvánul meg, a mai ideges korban olyan káros hatásokat okozhat, amelyek ellen erélyesen kell védekezni. Most tehát át van hidalva egy ür, amely eddig megvolt egyfelől az 1921 : III. te. 7. §-a és az 1930 : III. te. 80. §-a között, másfelől az 1931 : XXVI. te. 9. §-a és az 1879 : XL. te. 40. |-à között. Természetesen, ha a büntetendő cselekmény az előttünk lévő javaslatban megszabott minősítésen túlmegy és mondjuk, az 1930 : III. te. 68. §-ába ütköző hűtlenség bűntettének ismérvei forognak fenn, akkor ez megfelelő súlyosabb büntetés alá esik s esetleg fegyházbüntetés is kiszabható. T. Képviselőház! A közelmúltban volt alkalmunk tapasztalni azt. hogy a magyar nemzet ellenségei kiszámíthatatlan ravaszsággal, tervszerűséggel és minden emberi érzést letipró rideg kegyetlenséggel képesek szemenszedett hazugságokat kiagyalni és diplomatákat megszégyenítő ügyességgel percek alatt elterjeszteni az egész országban. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Nem kívánok részleteket felemlíteni, de tény mindaz, amit ezzel a néhány szóval tömören megállapítottam. Számíthatunk reá, sőt feil kell készülnünk arra, hogy hasonló merényletek elkövetkezhetnek a jövőben is. Ezekkel a merényletekkel szemben a megfelelő eszközt, a megfelelő megtorlási lehetőséget meg kell adnunk az igazságügyi hatóságoknak. E?t megadjuk ezzel a törvényszakasszal; megadjuk a lehetőséget arra, hogy az ilyen veszedelmesen hazug rémhírek forrását egyszersmindenkorra betömjék, vagy már magával a törvényiavaslatban lévő fenyegetéssel, vagy pedig a legelső esetben egy kérlelhetetlenül szigorú büntetéssel, - amelynek feltétlenül meglesz a példaadó hatása. Hogy pedig a megtorlás során ne történjenek túlkapások, amire nézve aggodalmak táplálhatok, e tekintetben megnyugtatott bennünket az igazságügy miniszter úr, amikor a bizottsági tárgyalásnál kijelentette, hogy e szakasz alapján az ügyészségek csak az igazságügyminiszter külön utasítása és felhatalmazása alapján indíthatják majd meg az eljáíást. így az egész eljárás a legszigorúbb alkotmányos ellenőrzés alá, kerül minden egyes konkrét esetben, úgyhogy a miniszter urat a képviselőház felelősségre vonhatia. Feltetlenül kívánatos tehát az ország érdekében, hogy ezt a lehetőséget megadjuk. (Lázár Andor igazságügymhiiszter: Ezl külpolitikai dolgokra vonatkozik!) Úgy van, külpolitikai dolgokra vonatkozik. T. Ház! Miután azt látom, hogy a törvényjavaslat, úgy ahogy most meg van szerkesztve. ahogy a t. Képviselőház előtt van, szükséges, hogy annak rendelkezései minden tekintetben helyesek, és meg vagyok nyugodva a felől, hogy a végrehajtás körül nemcsak hogy alkotmánysérelem nem fog történni, hanem alkotmányunk szellemében fog a bizottság eljárni 51*