Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-227
Az országgyűlés képviselőházának 227. ülése 1937. évi június hó 8-án, kedden, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések — Az 1937-1938. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása.— A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról és az 1931 : XXVI. t-c. 9. íj-ának módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Ángyán Béla előadó, Rupert Rezső, Krüger Aladár, Ozirják Antal, Reményi-Schneller Lajos, Buchinger Manó. — A földmívelésügyi és pénzügyi bizottság benyújtotta jelentését az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Darányi Kálmán, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra í perckor-) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Rakovszky Tibor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Brandt Vilmos jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr átiratát, amellyel tudatja, hogy a szellemi és kulturális együttműködés tárgyában Berlinben 1936. évi május hó 28. napján kelt magyarnémet, egyezmény becikkelyezéséről szóló s az országgyűlés két Háza által alkotott törvény mint 1937. évi V. törvénycikke az Országos Törvénytárban kihirdettetett. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után írásbeli választ fog adni a belügyminiszter úr Tobler János képviselő úrnak a pestszentlőrinci parcellázás ügyében május hó 12-én, továbbá ifjabb Balogh István képviselő úrnak a Magyar Rokkantsegélyező és Nyugdíj egyesületnek tagjaival szemben való viselkedéséről május hó 12-én és az irredenta törekvések elnyomása tárgyában május hó 26-án, végül Dinnyés Lajos képviselő úrnak Veress Péter parasztíró kihallgatása ügyében május hó 12-én előterjesztett interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik az 1937/38. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. £lnÖk: Vitának helye nem lévén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban lis elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is ^elfogadja s. azt gróf Károlyi Viktor képviselő úrnak a költségvetés tárgyalása során elfogadott határozati javaslatával együtt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. te.-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításából és az 1931:XXVI. te. 9. Vának módosításáról rszóló törvényjavaslat tárgyalása. Ángyán Béla képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Ángyán Béla előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslat — amint az elnöki enunciációból is méltóztattak hallani — arról a felhatalmazásról rendelkezik, amelyet eddig az 1931. év óta évről-évre megadott a törvényhozás a minisztériumnak. Ez a törvényjavaslat három szakaszból áll. Azi 1. § az előbb említett felhatalmazást adja meg a minisztériumnak, megadja pedig annak az indoknak az alapján, hogy ugyanazok az okok, amelyek a felhatalmazás megadására 1931-ben fennállottak, ma is fennállanak. Mégis — és itt most már a bizottság jelentésére kell, hogy utaljak —a bizottság a szigorúan vett alkotmányos elv szem előtt tartása mellett annak a véleményének adott kifejezést, hogy csakis a legszükségesebb mértékben és az elkerülhetetlen szükség esetében éljen a miniszteri am ezzel a felhatalmazással. A bizottság; nak ez a felfogása a bizottság előttünk fekvő jelentésében a következő szavakban nyer kife50
