Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-226

Az országgyűlés képviselőházának 226. javas-lathoz mellékelt kimutatásban felsorolt i ingatlanelidegenátóseket jóváhagyólag tudomá­sul venni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslat mellékletében kimutatott ingatlanelidegenítése­ket jóváhagyólag tudomásul veszi. Az általános vita során Strausz István képviselő úr határozati javaslatot nyújtott be az államháztartás viteléről szóló törvényjavas­lat mielőbbi benyújtsa érdekében. Méltóztatnak-e a határozati javaslatot el­fogadni? {Igen! Nem!) Álljanak fel azok, akik a határozati javaslatot elfogadják. (Megtörté- . nik.) Kisebbség. A Ház tehát Strausz István képviselő úr határozati javaslatát nem fogad­ta el. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felokxzssa a törvényjavaslat címét s 1—7. §-ait, amelye­ket a Ház hozzászólás nélkül elfogadott). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olva­sása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. {Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Napirendünk anyagával végezvén, javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy leg­közelebbi ülésünket folyó hó 8-án, kedden dél­előtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki: az 1937/38. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását, to­vábbá az 1931:XXVI. te.-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításá­ról és az 1931:XXVI. te. 9. §-ának módosításá­ról szóló, valamint a területenkívüliségről és a személyes men­tességről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát ma­gáévá teszi. Gr. Festetics Domonkos képviselő úr sze­mélyes kérdésben kér szót. A képviselő úrnak a szót megadtam. Gr. Festetics Domonkos: T. Ház! Diny­nyés Lajos képviselőtársam a mai napon el­mondott beszédében, amint utólag hallottam,, foglalkozott az én személyemmel is. (Br. Berg Miksa: Nagyon szépen!) Nem voltam jelen beszéde alatt, talán azért sem, mert nem hittem,, hogy akkor, amikor áz appropriációs vita folyik a Házban, amikor a nemzetnek és az országnak legkomolyabb ügyeit tárgyaljuk, akkor talán épp egy nép­gyűlési támadási hangban elmondott «beszé­dem miatt fognak személyemmel foglalkozni. De miután a beszéd szövegéről tudomást sze­reztem, kénytelen vagyok válaszolni annak egyes kitételeire és kénytelen vagyok Dinnyés Lajos képviselőtársamat informálni egyes olyan dolgokról,, amelyeket talán nem tud egészen pontosan. {Zaj a baloldalon. — Hall­juk! Halljuk! a jobboldalon.) A ihitbizományról beszélt Dinnyés képvi­selő úr. Meg kell állapítanom, hogy a hit­bizományi, amelyet haszonélvezők, nem a di­nasztia adta, hanem dédnagyatyám alapította abból a vagyonból, amelyet ő bizonyosan jo­gosan szerzett és a magyar király azt csak megerősítette. Nem donációképpen, nem királyi adományképpen kapta tehát azt a hitbizo­mányi dédnagyatyám, amelyet mai napon én KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. ülése 1937 június 5->én, szombaton. , 351 élvezek» hanem ő szerezte, ő alapította és a magyar király azt csak megerősítette. Én, bár a legnagyobb becsülettel viselte­tem a Habsburg-háznak különösen Magyaror­szágon élő és a magyar sorssal együttérző taga'ai iránt, (Br. Berg Miksa: Es akik Ma­gyarországon nem élnek?) azonban meg kell, hogy állapítsam, hogy dédnagyatyám hitbizo­mányalapításából kifolyólag a dédnagyatyám emléke iránt érzett hálán kívül egyéb hálára magamat kötelezve nem érezhetem, (Bárczay János: l£z természetes!) mert a magyar tör­vények szerint a hitbizományi (birtoklás hű­béri viszonyt nem teremtett. A grófi rangra vonakozólag pedig az a megjegyzésem, hogy azt őseim szerezték. Meg fogja engedni, Diny­nyés Lajos képviselőtársam,, hogy nem jogta­lanul (Dinnyés Lajos: Nem is állítottam!) és mindenesetre nem érdemtelenül és magam ügyelek arra a legjobban, hogy arra a címre, ' amelyet őseim szereztek, soha érdemtelen ne legyek. (Taps jobbfelől.) T. Ház! Dinnyés képviselő úr abbeli jogát, hogy érdemességemet elbírálja, sajnos, el nem ismerhetem, a leghatározottabban visszautasí­tom tehát az alibi-legitimizmusra, vagyis a háládatlanságra és a politikai gyávaságra vo­natkozó megjegyzéseket. Nem tartozom azok közé a legitimisták közé, akik titokban járnak az Ottó-misékre, vagy a kapucinusok sírbolt­jába, vagy otthonunkban akasztják ki Ottó fő­herceg képét., A legitimista kérdésben megvan a magam felfogása, amely azonos minden al­kotmányos érzületű magyar ember felfogásá­val és ez az, hogy a magyar trón betöltésének kérdését a nemzet egyeteme, {Ügy van! Ügy van! jobbfelől és középen.) a nemzet érdekei­nek megfelelően, a legalkalmasabb időben, a í legalkalmasabb módon hivatott eszközölni párt­politika szempontokra való tekintet nélkül. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és középen.) Kérem a t. Házat, méltóztassék ezt a nyi­latkozatomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps jobbfelől és középen. — Dinnyés Lajos szólásra jelentkezik.) Elnök: Dinnyés Lajos képviselő úr szemé­lyes megtámadtatás címén kíván szólni? (Fel­kiáltások jobbfelől: Nem támadta meg senki! — Dinnyés Lajos: Félreértett szavaim helyre­igazítása címén kérek szót!) Méltóztassék, a szó a képviselő urat megilleti. Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam arra kérte a t. Házat, hogy vegyüik tudomásul nyilatkozatát. En a magam részéről azt az álláspontot, azt a nyilatkozatot, amelyet a képviselő úr itt a Ház színe előtt most nyilvánosan tett, köszö­nettel tudomásul veszem. (Csoór Lajos: Na­gyon korrekt!) Ez egy álláspont, amely lehet valakinek nem kellemes, lehet, hogy valaki nem ért vele együtt, vagy más állásponton van, de egy álláspont. En a magam elgondo­lása szerint mindenkor joggal azt hittem és azt hallottam itt Makray igen t. képviselőtár­samtól is, hogy gróf Festetics Domonkos igen t. képviselőtársam intranzigens legitimista állásponton van. A tegnapi nap folyamán egy közbeszólás, formájában Makray igen t. kép­viselőtársam a képviselő urat 'mint ilyet aposz­trofálta. Ha most^ továbbmenőleg nézem a helyze­tet, — amiként ezt igen t. képviselőtársam is kijelentette — azt kell mondanom, hogy vég­eredményben a hitbizományát királyi jóvá­hagyással erősítették meg. Hasonlóképpen ősei 49

Next

/
Thumbnails
Contents