Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-225

258 Az országgyűlés képviselőházának Ez ma már nem lehet akadály és probléma, hiszen ezt el lehet intézni egy egyszerű bizto­sítással és viszontbiztosítással. Vannak itt más kérdések is. Tudjuk, hogy a víz az egyik helyen befolyik, a másik helyen kifolyik és ezért van egy vízügyi és egy csator­názási ügyosztály, — ez rendben is van. Az egyik helyen 'azonban van egy nagy igazgató­ság, különböző igazgatósági épületek, nagy cí­mek, rangok és fizetések, a másik helyen pe­dig, a csatornázás területén, ahol igenis világ­hírű alkotásaink vannak, s amely legalább is olyan fontos, mint a másik ügyosztály, hiszen ezer és ezer méterre terjedő hajózható csator­nákat építenek, ezt egy műszaki főtanácsossal, két-három mérnökkel és egy sereg fővárosi specialitással intézik el, amit úgy hívnak, hogy id. hiv., ideiglenes hivatalnok, hiszen a mérnök diplomája ellenére sem kapja meg a mérnöki címet, ha Budapest székesfővárosnál álláshoz jutott. i Azt hiszem, elérkezett az ideje annak, hogy ä fővárosnál bizonyos ügyosztályokat végre üzemesítsünk, mert ez közérdek. (Krúdy Fe­irenc: Logarléccel nem lehet ám jogot mérni!) Nem is jogot akarok én mérni. (Béldy Béla: A közgazdákkal is így bánnak!) i • Mélyen t. Képviselőház! Ezekben voltam bátor röviden rámutatni a főváros műszaki fetátusának «sérelmeire és (anomáliáira annál az egyszerű oknál fogva, mert hosszú évek óta kísért ez a kérdés. Abban a reményben, hogy ősszel talán újra idekerül ez a kérdés a Ház 'elé, a kormány beavatkozását is kérem és a kormányt is kérem arra, hogy mindezeket a 'szempontokat mérlegelve, (foglalkozzék á mű­szaki státus átalakításával és reorganizálásá­val, úgyszintén a közigazgatás műszaki ügy­osztályainak ' egységesítésével, 'a [fővárosnál pedig a műszaki alpolgármesteri állás kreá­lásával. T. Kéj)viselőház! Végezetül azzal a témá­val fejezem be felszólalásomat, amellyel a költ­ségvetés általános vitájánál elímondott felszó­lalásomat megkezdettem. Hiszen vannak pro­blémák és dolgok, amelyekkel az ember szíve­jsen foglalkozik, mert érdeklik, azután vannak ügyek, amelyek egészen közel állnak szívünk­höz, mert benne -élünk, vagy benne éltünk és vannak problémák, amelyek minden párt- és egyéni érdeken felületmelkíednek, m'ert nemzeti Ügyek. Ebből a /három szempontból kiindulva ;szeretnék újra^és visszatérői eg katonai pgyen­ijoguságunk kérdésével .foglalkozni, -mert úgy ívelem, hogy a .fennálló gazdasági és társa­jdalmi (feszültség kiküszöbölésének a katonai egyenjogúság megvalósítása is egyik ténye­zője. ; T. Ház.! En is meghallgattam Bethlen Ist­ván gróf legutóbbi beszédét és igen sok 'meg­állapítását készséggel aláírom, de a legkész­ségesebben azt a megállapítását, -amikor azt mondotta, hogy nem igazság kell nekünk, hn­uem erő, vagyis jól felfegyverzett és kellő iszámú hadsereg. En magam is az általános jvitánái, amikor éopen a velünk barátságban lelő osztrák államfőt volt szerencsém itt üdvö­zölhetni, ha kevesebb tekintéllyel'is és nem is »oly messzehangzóan, mint Bethlen István gróf, ide körülbelül ugyanezt a meggyőződést juttat­tam' itt, a mélyen t. Ház előtt, kifejezésre. ] A pénzügyminiszter úr pénzügyi javulás­iról ,b 1 eszélt. En is ezt igyekszem (bizonyítani, iteihát szívlesen hozzájárulok Bethlen István igrôfnak ahhoz a felszólításához, hogy minden 225. ülése 1937 június U-én, pénteken, felesleges krajcárunkat fordítsuk véderőnk fejlesztésére. \ r En a magam részéről nem akarom szembe­állítani azokat a nagy és krassz 'száimokat, »amelyek a körülöttünk lévő államok hadügyi kiadásait tüntetik fel, mert néni akarok elké­pesztő hasonlatokkal élni. De nem is lehetnék »egészen precíz, mert azok a kiadások, amelyek »az egyes államok költségvetésében a fegyver­kezésre fel vannak véve, vagy pedig nemzet-, .védelmi kölcsönök formájában jutnak kifeje­lzésre, csak kis részei azoknak a hadügyi ki­adásoknak, amelyekből tulajdonképpen ali­«mentálódnak. A különböző ipari segélyek, ipari »szubvenciók, út, ihíd, vasút, (mozdony, autó, azután a kórházépítkezések stb., tulajdonkép­pen, ha momentán békés célt szolgálnak is, -mégis tudatos előkészületek a háborúira. Ilyen például a gázvédelem, és szomorúan kell megállapítani, hogy gázvédelemmel Ma­gyarországon csak a katonaság foglalkozik. MJi éppen úgy építünk házakat, mint a^ háború előtt, senki nem ír elő semmiféle gázvédelmi intézkedést, legfeljebb a padlásról kell a lomot Lehordani a pincébe, ennyi az egész. Azt hi­szem, elérkezett az ideje annak, éppen a mű­szaki közigazgatás reformálása kapcsán, hogy végre mi szolgáljuk ki ebben a vonatkozásban a hadsereget és ne a hadsereg minket. Mélyen t. Képviselőház!^ Azt mondják, hogy mi a fegyverkezésben két ok miatt nem vehetünk részt. Elsősorban, mert nincs meg a katonai egyenjogúságunk, — talán csak egy­előre nincs meg, ha szabad így megállapíta­nom — másodszor pedig, hogy nincsen pénzünk, nincsenek meg ezek a felesleges krajcáraink, amelyekről az előttem szólott igen t. képviselő­társaim megemlékeztek. Annak az állapotnak a fenntartása, amelyben ma vagyunk., és az, hogy nem volt erőnk kivívni a katonai egyen­jogúságunkat, tagadhatatlanul sérti nemzeti függetlenségünket és szuverenitásunkat és sérti az emberiségnek az igazságba vetett hi­tét. Nagyon jól tudom % hogy a világ urai és Európa urai erre a szép erkölcsi megállapí­tásra nem sokat adnak, de igenis kell, hogy adjanak arra, hogy az a Ibizonyos gyöngeségi pont, amely itt van a Duna-medence közepé­ben, két évtizede veszélyezteti a Duna-meden­cének és ezen keresztül egész Európának a bé­kéjét. A­Macht gent vor^ Recht elve uralkodik itt a Duna-medencében és a Macht geht vor Recht elve alapján igazi hékét és igazi gazda­sági fellendülést, úgy hiszem, nem' várhatunk. Hogyan kérhetnek tőlünk a világ t. urai és a külföldiek békés fejlődést, gazdasági bekap­csolódást, hogyan kérhetik, az adósságok fize­tését, amikor a mi gazdasági és termelési ja­vaink legelemibb biztonságát isem adják meg? Velünk szemben mindig megismétlődhetik a »Farkas és a bárány«-nak az. a bizonyos régi példája, amikor bármikor ránkfoghatják a t. szomszédaink, hogy mi zavarjuk meg a fentebb álló farkas vizét politikailag és gazdaságilag. Ennek a r példáját láttuk a marseillesi, király­gyilkosságnál, amikor^ oda akartak állítani minket a világ elé prédának és bűnbaknak. . Mélyen t. Kép viselőiház! En azt hiszem, rá kell jönnie a világnak arra, hogy egy ilyen gyöngeségi pont, különösen, az állig felfegy­verzettek előtt, tagadhatatlanul kedvező alka­lom arra, különösen ha ezek az ellenfeleink olyanok, akik ezeket a kedvező alkalmakat igenis kilesik, hogy a gyöngébbre rácsaphassa 7 nak, hogy mondvacsinált hatalmukat és hő-.

Next

/
Thumbnails
Contents